Március 15-én, az 1848/49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 169. évfordulóján Vajdaságba látogatott dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. Körútja során elsőként a bácskossuthfalvi központi megemlékezésen vett részt, majd Szabadkára utazott a Vajdasági Magyar Szövetség hagyományos központi rendezvényére. Ezt megelőzően a Pannon RTV Szubjektív című műsorának volt a vendége. Lapunk rögzítette a szóban forgó beszélgetést.
Semjén Zsolt a március 15-ei szabadkai központi ünnepségen
A gazdaságfejlesztés kifejezettebb támogatásával kapcsolatban Semjén Zsolt leszögezte: az egyetemes magyar nemzet csakis akkor tud fenn- és megmaradni, ha minden nemzetrész megmarad. Egy nemzetrészt – ebben az esetben a délvidéki magyarságot – akkor lehet megtartani, ha az ige mellé kenyeret is biztosítanak számára, emelte ki Magyarország miniszterelnök-helyettese.
– A múltban elsősorban az identitás megőrzéséhez szükséges támogatásokat nyújtottunk. Ennek összege eddig nagyjából 10 milliárd forint. Úgy érzem, hogy a támogatásokkal, a kulturális-identitásmegőrző támogatásokkal és a könnyített honosítási eljárással a Délvidéken a magyarságnak sikerült megőriznie az identitását. De, amint azt már kifejtettem, az embereknek kenyérre is szükségük van, és az elvándorlás megállításának céljával elindult a nagyjából 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési program. Ez annyira sikeresnek bizonyult, hogy a délvidékihez hasonló módon kiterjesztjük Kárpátaljára is. Azért jó a gazdaságfejlesztés, mert anyagilag lehetővé teszi a szülőföldön való megmaradást, másrészt pedig a többségi nemzet számára is egyértelművé teszi, hogy ez számukra és Szerbia számára is jó. A programot egyrészt azért indítottuk el először a Délvidéken, mert ez a terület Szerbiához tartozik, az pedig nem tagja az Európai Uniónak. Kárpátalja mellett itt van a legnagyobb szükség boldogulási lehetőséget nyújtani a magyarságnak saját szülőföldjén, hogy ne külföldön keresse. Az is szempont volt, hogy Pásztor István és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetésével a délvidéki magyarság intézményesen és kulturálisan is képes ennyi pénzt fogadni. Ha szétesett nemzetrészről lenne szó, nem lenne képes lebonyolítani a pályázatokat – taglalta Semjén Zsolt.
A magyar miniszterelnök-helyettes szerint a program sikeressége már most látható és érezhető, mert, mint kifejtette, elég csak arra gondolni, hogy több ezer vajdasági magyar pályázott sikeresen. Számukra érezhető létbiztonságot ad a program, tette hozzá, majd arról beszélt, hogy valószínűleg a programmal magyarázható az a tény is, hogy megnövekedett az állampolgársági kérvények száma. Semjén Zsolt szerint ez azt mutatja, hogy a vegyes házasságokból származók vagy a bizonytalan nemzeti identitású polgárok is kérik a magyar állampolgárságot, hiszen lehetőséget látnak a magyarsághoz való tartozásban. Miután Trianont követően szinte száz évig hátrány volt magyarnak lenni a határon túli területeken, most végre előny származik belőle – nyomatékosította Semjén Zsolt.
A beszélgetés folytatásában a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által meghirdetett tematikus évről, a külhoni magyar családi vállalkozások évéről volt szó. A rendezvény- és képzéssorozat első Kárpát-medencei állomása Szabadka lesz, március 22-én, szerdán. Azért éppen a Délvidék és Szabadka az első állomás, mert a Délvidék megérdemli, hogy példa legyen az egész Kárpát-medence számára – emelte ki Semjén Zsolt.
