Szerdán Szabadkán megkezdődött a külhoni magyar családi vállalkozások éve program Kárpát-medencei körútja. A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a Magyar Állandó Értekezlet tavaly év végi döntése értelmében hirdette meg a külhoni magyar családi vállalkozások évét.
A program keretében nem csak pályázásra nyílik lehetőség, hanem tudásszerzésre, tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre. A Nemzetpolitikai Államtitkárság egymilliárd forintot fordít az idei évi programokra. Ebből 600 millió forintra külhoni magyar családi vállalkozások pályázhatnak, 230 millió forintra külhoni fiatal vállalkozók, a fennmaradó összegből pedig a képzéseket, konferenciákat pénzelik.
A szerdai nyitórendezvényt Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Tartományi Képviselőház elnöke nyitották meg. A rendezvényt egyebek mellett Prityiné Szabó Judit, a nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, Bunford Tivadar, Szabadka város képviselő-testületének elnöke és dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja tisztelte meg jelenlétével. A vajdasági magyar családi vállalkozásokat mintegy 180 személy képviselte az előadáson.
A köszöntőbeszédekben a felszólalók a nemzetpolitikában néhány évvel ezelőtt beállt szemléletváltást hangsúlyozták, rámutatván, hogy az identitásmegőrzést és a kulturális autonómia építését segítő programok, illetve támogatási rendszerek mellett ma a gazdaságfejlesztés a nemzetpolitika talán legsarkalatosabb eleme. Ismételten aláhúzták, hogy ha a külhoni magyarság gazdasági és pénzügyi erőnléte nem megfelelő, nem fog szülőföldjén maradni, hanem máshol keresi a boldogulást.
PÉLDAMUTATÓ VAJDASÁGI MAGYAROK
Pásztor István szerint nem véletlen, hogy a külhoni magyar családi vállalkozások éve program Kárpát-medencei körútja éppen Vajdaságban kezdődik, mivel úgy véli, ez annak a teljesítménynek az eredménye, amelyet a vajdasági magyarság az elmúlt években térség- és gazdaságfejlesztés tekintetében felmutatott. Pásztor István szerint jó, illetve logikus döntés volt, hogy az idei tematikus év a külhoni családi vállalkozásokat emeli ki, mivel ezzel is hangsúlyozzák a nemzetpolitika új elemét. A magyar nemzetpolitika a szemléletváltást megelőző nagyjából két évtizedben elsősorban a határon túli magyarok identitásmegőrzését támogatta, hangzott el.
– Az utóbbi néhány évben két szerencsés körülmény adódott és kapcsolódott össze. Magyarország, illetve a magyar költségvetés teljesítő képessége pozitív irányba változott meg, ezért megalapozottá vált a nemzetpolitika szemléletváltása, méghozzá olyan irányba, hogy a szülőföldön való megmaradást az identitásmegőrzés mellett a szociális és a gazdasági erőnlét megerősítésével próbáljuk ösztönözni. Ennek az elképzelésnek a megvalósításában a vajdasági magyar közösség járt élen, mi készítettük el először saját térség- és gazdaságfejlesztési programunkat, kellő hitelességgel fogalmaztunk meg gondolatainkat, illetve már korábban megfelelő eredményeket mutattunk fel. Ennek mentén a magyar kormány másfél évvel ezelőtt 50 milliárd forintot hagyott jóvá a térség- és gazdaságfejlesztési program megvalósítására. Az elmúlt másfél évben jól teljesítettünk, nem csak a politika, hanem a támogatási keret irányítását végző intézményrendszer és a vállalkozói szektor is, vagyis maguk a támogatottak. A harmadik pályázati kör eredményei rendkívül impozánsak, ebben az egy pályázati körben 1400-val több sikeres pályázónk volt, mint tavaly egész évben. A most záruló pályázatnak 3799 támogatottja van. A sikeres pályázatok aránya 95,4 százalék. A támogatottaknak legalább a 95 százaléka családi vállalkozás. A külhoni magyarok vállalkozói rétege – a vajdasági mindenféleképpen – elsősorban családi gazdaságokból tevődik össze. Az idei évben a vajdasági magyar vállalkozói réteg számára soha nem látott lehetőségek válnak elérhetővé. A Prosperitati Alapítvány harmadik kiírásának kapcsán meghozott döntésnek köszönhetően mintegy 20 millió euró kerül a vajdasági magyar vállalkozók birtokába. Ez a pénz nem marad a vállalkozóknál, hanem bekerül a gazdasági vérkeringésbe és nagyon sok helyen tesz majd jót. Azt is tudni kell, hogy az idei évben rendelkezésre álló támogatási keret a most jóváhagyottnak több mint a hatszorosa. Biztos vagyok benne, hogy ügyesen élünk a felkínált lehetőséggel – hallhatták az egybegyűltek Pásztor Istvántól.
TELJES MAGYAR ÉLETET A KÜLHONBAN
Potápi Árpád János felelevenítette a nemzetpolitika múltját, korábbi állomásait és a szemléletváltáshoz vezető körülményeket. Szavai szerint közös erővel sikerült 2010 és 2012 között új alapokra helyezni a nemzetpolitikát, kezdve azzal, hogy megteremtették a kettős állpolgárság törvényes feltételeit. Az irányváltást a Vajdaságban kezdték el szorgalmazni, a vajdasági magyarság politikai képviselői kezdtek el legkorábban a kettős állampolgárság intézménye meghonosításának fontosságáról beszélni, emlékeztetett Potápi Árpád János, mondván, hogy ezt követően 2014-től került a nemzetpolitika fókuszába a gazdaságfejlesztés, mint a szülőföldön való maradás ösztönzésének egyik leghatékonyabb eszköze. A nemzetpolitika lehetőséget próbál biztosítani a külhoni magyarok számára, hogy szülőföldjükön is teljes magyar életet élhessenek, méghozzá minden szempontból, az élet minden területén, hangsúlyozta Potápi Árpád János.
A tematikus években a magyar kormány és a nemzetpolitika államtitkárság először az óvodai oktatásra összpontosított, majd a kisiskolásokra, ezután a szakképzésre, tavaly pedig a fiatal külhoni vállalkozásokra, hangzott el az államtitkár előadása során. Tavaly a program 9 ezer kilométert tett meg Kárpát-medence szerte, 15 helyszínen 1200 vállalkozó számára vált elérhetővé. A fiatal vállalkozók támogatására 600 millió forintit fordítottak. Összesen 967 pályázó közül 117 részesült támogatásban. Erdélyben az 511 pályázó közül 68-an nyerték el a támogatást, Felvidéken a 147 pályázat közül 16 volt sikeres, Vajdaságban 139-en nyújtottak be pályázatot és 15-en részesültek támogatásban, a hét horvátországi pályázat közül egy volt sikeres, a muravidéki kilenc pályázó közül pedig kettő részesült támogatásban. A számokból kiderül, hogy régiónként a pályázatoknak nagyjából a 10-12 százaléka volt sikeres. A támogatottak közül 23-an mezőgazdasági vállalat, gazdaság tulajdonosai – közülük 16-an pályakezdők –, 94 sikeres pályázó pedig nem mezőgazdasághoz kapcsolódó vállalkozás tulajdonosa – közülük 22 pályakezdők.
Idén tizenhét Kárpát-medencei állomásra terveznek eljutni, valamint két nyári képzést fognak megtartani, egyiket külhoni magyar családi vállalkozások, a másikat pedig külhoni fiatal magyar vállalkozók számára. Valamikor június végén, legkésőbb július elején kiírják a pályázatokat: 600 millió forint értékben külhoni magyar családi vállalkozások számára, 230 millió forint értékben pedig fiatal vállalkozók számára. A pályázatokat a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével bonyolítják le, hangzott el.
A sajtónak nyilatkozva Potápi Árpád János abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a külhoni nemzetrészek közül a vajdasági magyar közösség a legszervezettebb és a legcéltudatosabb. Ennek köszönhető az is, hogy a gazdaságfejlesztési program éppen itt indult el, tette hozzá, majd reményét fejezte ki, hogy ez a régió ismét abba a gazdasági helyzetbe kerül, ami a múltban jellemezte ezt a területet.
A köszöntőbeszédeket követően a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) képviselői és szakemberei tartottak előadást a hallgatóságnak, majd vajdasági magyar családi vállalkozások mutatkoztak be, ezután kerekasztal-beszélgetésen oszthatták meg egymással benyomásaikat a résztvevők, végül pedig műhelymunkán vehettek részt.
A képzés és tájékoztató előadássorozat következő állomása Komárom lesz, április 4-én, majd egy nappal később Beregszász, április 11-én Kolozsvár, 12-én pedig Csíkszereda. Újvidék valamikor az ősz folyamán lesz állomása az előadássorozatnak.
