Több nemzetet összekapcsoló, bilaterális és nemzeti jelentőségű projektumok révén mindent el kell követni annak érdekében, hogy a Duna menti régiók kihasználják az összes kínálkozó lehetőséget a gazdaság fejlesztésére – hangzott el pénteken a Tartományi Képviselőházban megtartott, Duna-stratégia implementálásával foglalkozó nemzeti konferencián.
A tanácskozás kezdetén felszólalásában Pásztor István házelnök aláhúzta, hogy a politikum feladata természetes hidakká alakítani át a természetes határokat, így a Dunát is. Emlékeztetett arra, hogy a vajdasági parlament már hagyományosan a Duna-stratégia alkalmazását elemző konferenciák színhelyének számít, az előző ilyen összejövetelre is ott került sor. Pásztor lényegesnek nevezte a vajdasági intézmények közötti hálózat megteremtését a Duna menti kezdeményezés lehetőségeinek kihasználása céljából. Mint mondta, a stratégia alkalmazása továbbra is a „három nem és három igen” elve alapján történik: nem alapítanak új intézményeket, nincs új jogi keret, nem hoznak létre újabb pénzügyi alapokat sem a stratégia megvalósításához; ugyanakkor: az új ötletekre, a jobb koordinálásra, valamint a meglévő intézmények hatékonyabb, közvetlenebb együttműködésére kell alapozni. A fontosabb projektumokról szólva a házelnök kiemelte a bezdáni zsilip és a Sebesfok vízrekesztő felújítását, a Szabadka és Baja közötti vasútvonal projektumát, továbbá a Kübekháza és Rábé közötti határátkelő létrehozását is.
A nemzetek közötti, kétoldalú és egy országon belüli projektumok között mindenki megtalálhatja a számára fontos kérdések rendezésének lehetőségét, fogalmazott Ana Ilić, az uniós Duna-stratégia programjának hazai koordinátora. Minden Duna menti régiónak törekednie kell arra, hogy maximális erőbedobással vegyen részt a projektumokban, pályázzon az európai pénzügyi forrásokra, tette hozzá. Szerbia számára hasznos tapasztalat az, hogy egyenrangú félként vesz részt a már uniós tagállamokkal együtt különféle kezdeményezések végrehajtásában, aminek köszönhetően felzárkóztathatja saját régióit, másrészt értékes tudásra tesz szert a csatlakozás pillanatáig.
Nebojša Vojnović tartományi régiófejlesztési, régióközi együttműködési és helyi önkormányzati altitkár kifejtette, hogy a Dunára Európa legnagyobb utcájaként is tekinthetünk, a gazdaság ütőereként, s Vajdaságnak, Szerbiának minél ügyesebben ki kell tudnia használni a lehetőségeket, melyek földrajzi elhelyezkedéséből adódnak. Gondolni kell a gazdaságra, az infrastruktúrára, az idegenforgalomra és a kultúrára is, jegyezte meg.
Arra, hogy a régiókat a funkcionalitás szemszögéből és nem a határok szerint kell megközelíteni, Stefan August Lütgenau, a Dunai Civil Társadalmi Fórum és a Foster Europe Alapítvány elnöke hívta fel a konferencián a figyelmet. A Duna-stratégia, mint mondta, a gazdaság különböző szektorai és az eltérő hatalmi szintek közötti együttműködés hálózata voltaképpen. A cél a folyamatos fejlődés elérése, a demokratikus intézményrendszer fejlesztése minden régióban, hangsúlyozta. Ebből a szempontból lényegesnek nevezte a civil szféra jelenlétét a projektumokban, a prioritások meghatározásában. Matija Vilfan, a Duna-stratégia Pont brüsszeli irodavezetője arról beszélt, hogy Szerbia számára óriási lehetőségeket tartalmaz az együttműködés, a kérdés az, hogyan lehet élni ezekkel a lehetőségekkel. Véleménye szerint a válasz a többi Duna menti régióval való összeköttetés megteremtése és közös projektumok indítása.
A Duna-stratégiával foglalkozó nemzeti konferencián a helyi önkormányzatok, a civil szféra képviselői is jelen voltak. Ceglédi Rudolf, Zenta polgármestere újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a Duna egy fontos vízi közlekedési útvonalnak, összeköttetésnek számít, mely befolyással van a fejlődésre, fejlesztésekre is. Mint mondta, a zentai önkormányzat a stratégián belüli fejlesztések kezdeti stádiumában van, eredményekről azonban máris beszélhetünk, hiszen annak elérése, hogy a Tisza nemzetközi hajózási útvonallá vált, egyértelműen jó hír, s a dunai gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódást jelenti. Erős Ervin, a határon átnyúló kezdeményezéseket segítő közép-európai szolgálat (CESCI) balkáni irodavezetője örömmel nyugtázta, hogy immár anyagi vonzata is van a Duna-stratégiának: egy transznacionális pályázati kiíráson vagyunk túl, de hamarosan közzéteszik a soron következő felhívást is. Jelentősek a lehetőségek a vállalkozásfejlesztés, környezetvédelem terén, emelte ki.
