A gazdaság fejlesztése, az infrastruktúra előbbre vitele, az életminőség javítása a célja annak az öt projektumnak, amely a megvalósulás fázisába lépett a Magyarország és Szerbia közötti, IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A projektumokat tegnap mutatták be Újvidéken, a Tartományi Képviselőházban szervezett konferencián. Az egyik közülük a Baja és Bezdán közötti csatorna állapotának rendezése az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (Aduvizig) és a Vajdaság Vizei Közvállalat együttműködése révén. A tervdokumentáció egy korábbi IPA projektum keretében már elkészült. A csatorna tisztításának része a bezdáni zsilip és a Sebesfok vízrekesztő felújítása. A csatorna vízgazdálkodási területének fejlesztésére kilencmillió eurót szánnak. A legnagyobb költség a zsilip és a vízrekesztő rekonstrukciója, de a munkálatok elvégzésével Zombor kijáratot kap a Dunára, bekapcsolódhat a folyami teherforgalomba, Európa idegenforgalmának vérkeringésébe – mondta el a projektum bemutatása során Telkes Róbert, az Aduvizig igazgatója, aki a tervekről beszélt.
A vízellátás és a folyami infrastruktúra fejlesztésével foglalkozik az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) és a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság és a magyarkanizsai önkormányzat projektuma. Egy szennyvíztisztító felépítéséről van szó, továbbá ehhez kapcsolódóan egy mobilgát kiépítéséről. A projektum hétmillió euróba kerül. A határ mindkét oldalán ugyanolyan vízgazdálkodási problémák észlelhetők, az együttműködő partnerek ezért megállapodtak abban, hogy egy közös projektum keretében helyi szinten adjanak választ az árvizek és belvizek jelentette kihívásokra, ezzel javítva a térség lakosságának életminőségét és csökkentve a kockázatokat. Dr. Kozák Péter, az Ativizig vezetője beszélt a tervekről.
Két projektum részleteiről Kern Imre építésügyi, közlekedési és infrastrukturális államtitkár számolt be az újságíróknak. Mint mondta, a Kübekháza és Rábé közötti határátkelő 5,5 millió eurós projektumát már jóváhagyták, a törökkanizsai önkormányzatra még néhány feladat hárul, például a telekvásárlással kapcsolatban, ezt követően megtörténhet a kivitelező kiválasztása. A tervek szerint 2019-ben adják majd át az átkelőt rendeltetésének, s Nagykikindát is szeretnék azzal összekötni. Kern a Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja vasútvonalról is szólt, s elmondta, voltaképpen a Szeged–Szabadka vonal folytatásáról van szó, melyhez el kell készíteni a tervdokumentációt, ez hozzávetőleg másfél évet vesz majd igénybe. A tervdokumentáció 3 millió euróba kerül. Ezt követően írhatják ki a nemzetközi tenderpályázatot. A cél, hogy a vasútvonal az európai korridorrendszerbe kapcsolódjon be – hangsúlyozta az államtitkár. Arról is szólt, hogy tervezik a Bezdán és Zombor közötti közút fejlesztését, 12 kilométer hosszúságú szakasz vár felújításra. A tervnek részét képezi a hercegszántói határátkelő megnyitása a teherforgalom számára, ez az áruszállítás tekintetében számítana nagy eredménynek.
Az ötödik projektum idegenforgalmi fejlesztéssel foglalkozik, ennek részleteit Csókási Eszter, a DKMT (Duna-Körös-Maros-Tisza) Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője mutatta be. A Colorful Cooperation néven jegyzett kulturális együttműködést serkentő projektum csaknem 4 millió euróba kerül, és művelődési központok létrehozását irányozza elő a határ mindkét oldalán: Mórahalom, Szabadka és Újvidék városok vesznek részt a kezdeményezésben.
A képviselőházban megszervezett koordinációs tanácskozáson a felszólalásában Pásztor István házelnök aláhúzta: hároméves munka gyümölcse az, hogy ma már az elképzelések megvalósulásáról beszélhetünk. A projektumok összértéke 28 millió euró körül mozog. Hangsúlyozta: a magyar és a szerb kormány stratégiai együttműködésének, az uniós felhívásra adott közös válasznak az eredménye az öt projektum. Ognjen Bjelić tartományi régiófejlesztési és helyi önkormányzati titkár a konferencián kiemelte: a tartományi adminisztráció mindenben a segítségére lesz a projektumokat vezetőknek, mert ismeretes, hogy fennakadások is előfordulhatnak a kivitelezés során. Mint mondta, a 28 millió eurónak a felét itthoni, másik felét magyarországi fejlesztésekre fordítják.