Pásztor István és Pirityiné Szabó Judit leplezte le a kereszt melletti emléktáblát (Ótos András felvétele)
A kapacitások teljes mértékű kihasználásával, szerteágazó és sikeres képzések bevezetésével és megvalósításával zárja a 2016–2017-es tanévet az újvidéki Európa Kollégium, ahol évzáró ünnepséget, konferenciát és keresztszentelő szertartást is tartottak tegnap, utóbbit az 1944 és 1956 között kivégzett, elhurcolt vajdasági magyar áldozatoknak emléket állítva az intézmény udvarában. Snejder-Sára Ildikó, a kollégium megbízott igazgatója lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, igazi sikerélményként éli meg, hogy 370 egyetemi hallgató lakik a kollégiumban, mely egy programokban meglehetősen gazdag tanévet zárt.
– A szakkollégiumi célkitűzéseinknek minden egyes pontját sikerült teljesítenünk, a mai „házon belüli” konferencia is ennek a tevékenységnek a koronája. Szakkollégiumi dolgozataikat mutatják ugyanis azon be a műhelyek első kollégistái. A műhelymunkák jelentik a szakkollégiumi aktivitás gerincét. Az idén összesen tíz műhelyt alakítottunk ki, valamennyit a felsőoktatásban dolgozó tanárok közreműködésével, ők voltak a munkában részt vevő hallgatók mentorai is egyben. Angol és német tanfolyamot is szerveztünk, európai számítógép-használói jogosítványi (ECDL) tanfolyamot is indítottunk, melyre a végzős diákok jelentkezhettek. Szakköröket alakítottunk ki, néptáncoktatást, fotós képzést, kézműves foglalkozásokat bonyolítottunk le. Kiállításokat is szerveztünk, színházakat, kiállításokat, de cégeket is látogattunk – sorolta a programlehetőségeket az igazgató, aki maga is bevallotta: sokan azt mondták a szakkollégiumi programterv láttán, hogy az túlságosan is magasra kívánja helyezni a lécet.
Házszentelő az Európa kollégiumban (Ótos András felvétele)
– Nagy eredménynek számított volna az is, ha csak a felét megvalósítjuk az elképzeléseinknek. Szerencsére ma azt mondhatjuk, hogy annak minden egyes pontját megvalósítottuk. Úgy alakítottuk ki a tevékenységet, hogy ne legyen megterhelő a kollégistáink számára. Meghatároztuk, melyik programot melyik évfolyamnak szánjuk, így nem jelentenek minden egyetemista számára egy adott pillanatban lehetőséget és megterhelést – részletezte.
Az Európa Kollégium tegnapi rendezvénysorozata a keresztszentelő szertartással vette kezdetét. Az intézmény udvarába Losonczi Áron építészmérnök találmányából, a fényáteresztő üvegbetonból kialakított kereszt került a totalitárius kommunista rendszer áldozatainak emlékére. Msgr. dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök felszentelte a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve jegyében felállított üvegbeton-keresztet. A kereszténység és az egyházmegye számára is nagy örömet jelent, hogy e keresztet felállíthatták a Kollégium mellett, fogalmazott Pénzes. A kereszt jelenlétünket, hitünket és a jövőbe vetett bizalmunkat is jelképezi, az örök élet jele, mely megkönnyítheti a mindennapokat mindazok számára, akik a parancsolatok szerint élik életüket – hangsúlyozta a püspök, aki bejelentette visszavonulását is jövő év augusztus 10-éig, amikor, mint fogalmazott, őt egy a jelenkor számára még alkalmasabb utód követi majd a megye élén.
A hallgatói konferencián (Ótos András felvétele)
A MÚLT FÁJDALMA MODERN ANYAGBA TÖMÖRÍTVE
A kollégium udvarában felállított emlékkereszt a 20. század fájdalmának egy 21. századi anyagba történő tömörítését jelenti, s ezáltal kapocs múlt, jelen és jövő között – fejtette ki alkalmi beszédében Pirityiné Szabó Judit, a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője. A magyar nemzet meghurcoltatásának pillanataiban is mindig jelen voltak a segítők, a rendíthetetlenek, a ferencesek, a Veronikák és Cirenei Simonok – utalt bibliai párhuzammal élve a bajba jutottak megsegítőire a politikus. Eredményként könyvelte el, hogy a magyar és szerb kormányzat együttműködéséből fakadóan sikerült eltörölni a kollektív bűnösség elvét, s pünkösdre utalva azzal zárta mondandóját: a megújulás csakis önmagunkban lehetséges, nekünk kell beengednünk a friss lelkületet.
MÚLTISMERET NÉLKÜL NEM ÉPÍTHETÜNK JÖVŐT
A megszentelt keresztet fiatalok őrizhetik meg az utókor számára, ennek eleve nagy jelentősége van, fejtette ki Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki a magyar innováció szimbólumának nevezte a keresztet, mely egységünket jeleníti meg, ugyanúgy, ahogy a felépült kollégium is. Különösen nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a keresztszentelő pünkösdhétfőn következett be, akkor, amikor a kétségbeesés utáni egymásra találás ünnepét éljük át. Múltunk hiteles ismerete nélkül nem építhetjük jövőnket sem – figyelmeztetett beszédében az MNT elnöke.
A megszentelt kereszt a Kollégium udvarában (Ótos András felvétele)
Snejder-Sára Ildikó arról beszélt, hogy a keresztény értékrend nemzeti értékrendünk elmaradhatatlan részét alkotja, és felhívta a figyelmet a Kollégium és az egyház közötti kiváló együttműködésre, mely a kezdetektől fogva jelen volt: a Kollégium felépítéséhez szükséges telket is a katolikus egyház bocsátotta a magyar közösség rendelkezésére.
A kereszt megszentelésének rendezvényét követően, melyen a Kapisztrán kórus és kollégisták is felléptek, Pénzes házszentelőt is tartott az igazgató felkérésére.
A LEGJOBBAK DOLGOZATAI
A konferencia alkalmával a műhelymunkák tíz legjobb szakdolgozatai hangzottak el különböző tudományágakban, majd évzáró ünnepség következett az est folyamán, melyen Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntötte a hallgatókat.
