A XXI. század biztonsági kihívásai és a dialógus ereje címmel tartottak tegnap tanácskozást a Tartományi Képviselőházban. A konferenciát a „Három Bölcs” jelentésének 60. évfordulója alkalmából szervezték meg. A Hármak Bizottságának jelentése a nem katonai jellegű együttműködésről a NATO-ban című munka Halvard Lange, Gaetano Martino és Lester Pearson norvég, olasz, illetve kanadai külügyminiszter nevéhez fűződik, elismerve azt a munkát, amelyet 1956-ban végeztek annak elkészítése érdekében.
A tanácskozás megnyitója (Ótos András felvétele)
Hatvan évvel később a Tartományi Képviselőházban a korunkat érintő kérdésekről folyt a beszélgetés, amely a globális és regionális biztonság széles körű értelmezését tette lehetővé. A témában érintett szakemberek Elias Eliadis, Arne Sannes Bjørnstad és Philip H. Pinnington Görögország, Norvégia, valamint Kanada szerbiai nagykövetének közreműködésével igyekeztek válaszolni a biztonsági kihívásokra. A tanácskozást Pásztor István képviselőházi elnök nyitotta meg. Mint elmondta, a biztonság kérdése olyan téma, amin az ember naponta elgondolkodik. Véleménye szerint ez nem csupán a politikusok feladata, hiszen ezzel kapcsolatban mindannyian valamilyen állást foglalunk. A történelem során olyan kihívások nehezítették a mindennapokat, amelyekre meg kellett találni a megoldási módokat. Kiemelte, hogy mi mindannyian a tárgyalásos úton történő megoldás elszánt hívei vagyunk, mert nincs más megoldás mint egymást megérteni, és az érdekek mentén kompromisszumra jutni.
– Időről időre valóban kereteket kell teremteni arra, hogy erről beszéljünk is. Ma is ez a feladat: a globalizáció, a klímaváltozás, a migrációs válság, a terrorizmus, a számítógépes terrorizmus olyan kihívások elé állít bennünket, továbbá olyan mértékben érinti a hétköznapjainkat, hogy ezzel az üggyel folyamatosan foglalkoznunk kell. Külön jelentőségű volt a konferencián az, hogy itt volt többek között Görögország, Norvégia és Kanada szerbiai nagykövete. A norvég mintán láthattuk, hogy az elmúlt időben a skandináv országok hogyan tudtak együttműködni attól függetlenül, hogy a történelmükben voltak olyan ütközési pontok, amelyek ezt megnehezítették. A kanadai példa is külön jelentőségű. Kanadának teljesen más történelme, illetve más politikai beágyazottsága van. Az elhangzott megoldások tehát mindannyiunk számára egyfajta útmutatóként szolgálhatnak – hangsúlyozta Pásztor István.
Prof. dr. Zdravko Skakavac, a Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Karának egyetemi professzora rámutatott arra, hogy már második alkalommal szervezik meg a biztonsági kérdésekkel foglalkozó tanácskozást, amelyen idén az említett felsőoktatási intézmény mintegy negyven egyetemi hallgatója is részt vett.
– Jelentős téma, hiszen számos biztonsági kihívással szembesülünk. A felmerülő kérdésekre a témában érintett szakemberek segítségével kell megfogalmaznunk a válaszokat és azt, hogy ilyen értelemben milyen irányba halad Szerbia. Véleményem szerint Szerbia valóban fontos szerepet tölt be a régió stabilitásának megőrzésében. A balkáni térségben, főleg a Nyugat-Balkánon Szerbia közreműködése nélkül semmit sem lehet megoldani. Mindannyiunk közös érdeke a biztonság megőrzése, ebben a folyamatban azonban mindenkinek egyenrangúan kell részt vennie. Erre pedig a legjobb megoldás a párbeszéd és a kompromisszumra való törekvés – mondta prof. dr. Zdravko Skakavac.
