Küzdeni minden magyarért

István király az államalapításnál felismerte azt, amit ma oly sokan nem látnak Európában: az államokra szükség van, állami keretek között képesek vagyunk fönntartani a békét, szavatolni a biztonságot és segíteni állampolgáraink boldogulását – fogalmazott dr. Simicskó István Szent István-napi beszédében. Pásztor István ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy kisebbségben csak folyamatos és állandó küzdelmek lehetnek, mert ezek jelentik a gyökereket: azokat a gyökereket, amelyekkel a szél kihívásaira válaszolunk.

A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol (Illyés) jelmondattal szombaton huszonkettedik alkalommal szervezte meg a Vajdasági Magyar Szövetség Szent István-napi rendezvényét. Az államalapító királyunk előtti tisztelgés ünnepi szentmisével kezdődött a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban. Palicson a tóparti sétányon kézműves kirakodóvásár várta az érdeklődőket, akiket a Szabadkai Fúvószenekar koncertje fogadott a Vigadónál emelt színpadon.

Az ökumenikus kenyéráldásban a római katolikus egyház képviseletében dr. Herdics György címzetes apát és Verebélyi Árpád főesperes, a református egyház képviseletében Orosz Attila bácskai esperes, az evangélikus egyház képviseletében pedig Dolinszky Gábor püspök-helyettes vett részt.

Az új kenyér megszentelését követően a rendezvény idei vendége, dr. Simicskó István, Magyarország honvédelmi minisztere szólt az egybegyűltekhez. Hangsúlyozta, hogy Szent István király felismerte, hogy a magyarság fennmaradásának a feltétele a magyar állam megteremtése és a kereszténység felvétele, éppen ezért augusztus 20-a mindannyiunk létezésének az alapja.

MEGTARTANI A HITÜNKET

Beszédében dr. Simicskó István kitért Szent István fiához címzett intelmeire, mondván, hogy államalapító királyunk örökérvényű tanításokat fogalmazott meg. Ez az intelemkör szavai szerint példaértékkel bír mindannyiunk életére. A hit megerősítéséről szóló intelmek említése mellett külön hangsúlyt fektetett az ország biztonságát, a mindannyiunk védelmét szolgáló hivatást választó emberek megbecsülésére vonatkozó intelemre.

– István király úgy fogalmaz fiának, hogy a hit pajzsát tartsd és rajtad lesz az üdvösség sisakja látható és láthatatlan ellenségeiddel szemben. Mi, magyarok pontosan tudjuk mennyi látható és láthatatlan veszély leselkedett és leselkedik ránk ma is. Ezt láthatjuk, ha a mai bonyolult és zavaros világunkban egy kicsit Európára tekintünk – fogalmazott dr. Simicskó István.

A magyar honvédelmi miniszter szavai szerint az Európai Unió kezdi elveszíteni a saját fundamentumát, saját hitét, saját lelkületét.

– Azt tanultuk meg a történelemből, hogy minden nagy civilizációt, minden nagy kultúrát először belülről kezdenek bomlasztani. Szerintem ma sincs ez másképp. Miért van az, hogy a brüsszeli döntéshozók nem azt látják, amit mi látunk? Nem látják a bajokat, a veszélyeket az illegális migrációban, a tömeges bevándorlásban? Miért nem védelmezik meg az európai polgárokat? Magyarország ebben élen jár, és példát mutat – mondta dr. Simicskó István. – Amai EUelindult a változás visszafordíthatatlan útján. Nekünk arra kell törekednünk, hogy egy emberibb világot teremtsünk. Hirdetjük az igazságot, és Magyarország és a magyar emberek történelmi tapasztalataik alapján is pont ezt hirdetik. Hirdetjük, hogy együtt kell működnünk a szomszédos országokkal, meg kell tartanunk a hitünket, példát kell mutatnunk az EU-nak az összefogásunkról.

KÖZÖSSÉGMEGTARTÓ ERŐ

Az államalapítás kapcsán dr. Simicskó István a szülőföld fontosságára is felhívta a figyelmet.

– Sok minden pótolható, de a szülőföld és az anyaföld nem. Őseink áldozták a vérüket azért, hogy ma viszonylagos szabadságban élhessünk, megfizettük a szabadságunk árát, nem adhatjuk el semmilyen módon a szülőföldünket, a hazánkat, mert ezzel föladnánk a magyarságunkat is – mondta a honvédelmi miniszter.

Beszéde végén dr. Simicskó István hangsúlyozta, hogy a VMSZ közösségmegtartó erő, és köszönetet mondott Pásztor Istvánnak a munkáért, amit végez, azért, hogy „a vajdasági magyarok életét közösségformáló erővé alakítja, és nem engedi el senkinek sem a kezét”. Mint fogalmazott, minden magyar fontos, nemcsak a vajdasági magyarok számára, hanem az anyaország számára is.

– A többségi szerb nép elismeri és méltányolja az itt élő magyarság tehetségét, tudását, felkészültségét. Haladjanak továbbra is ezen az úton, ebben Magyarország minden segítséget megad – üzente dr. Simicskó István honvédelmi miniszter.

AKARUNK LENNI

Pásztor István, a VMSZ elnöke Szent István-napi ünnepi beszédének elején kiemelte, hogy „ahogyan mindig újraértelmezzük az ünnep üzenetét, úgy felidézzük az elmúlt ünnepeket is”, ilyenkor a hibák eltörpülnek, de tisztában kell lenni azzal, hogy az emberek „elvárják, hogy jövőre minden még olajozottabban működjön”.

– Elvárják ezt tőlünk mindazok, akik ezen az ünnepen, államalapító királyunk, Szent István napján eljönnek Palicsra, hogy együtt, közösségben ünnepeljék meg anyaországunk, Magyarország megszületését, együtt ünnepeljék meg István királyt, és azt, hogy 1017 év után is itt vagyunk, nyelvünk és hitünk, kultúránk és hagyományaink vannak. Ünnepeljük, hogy akarunk lenni. Augusztus 20-án azért gyűlünk össze az ünnepi szentmisén a Szent Teréz bazilikában és azért vagyunk itt a Palicsi-tó partján immár huszonkettedik esztendeje, hogy számot adjunk az államalapító királynak. Beszámoljunk és megmutassuk magunkat – mondta Pásztor István.

VÁLASZ AZ ELVÁNDORLÁSRA

Beszéde folytatásában a pártelnök az idei jelmondat – A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol (Illyés) – kibontásával fogalmazta meg az ünnep, a magyarság, az egyetemes magyar nemzet ünnepének aktuális üzenetét.

– Az elmúlt évek legfontosabb és ijesztő tapasztalata az elvándorlás, a jobb megélhetés, a biztos egzisztencia megteremtése okából fogott vándorbot, a minden péntek délután hazafelé és vasárnap ebéd után elfelé igyekvő autók, kisbuszok sokasága a határátkelőkön. Ez nem pusztán kiüresedő házakat jelent, de kevesebb magyar tagozatot is, amihez kevesebb pedagógusra van szükség, és kevesebb lehetőséget is jelent az időről időre megnyíló munkahelyek vonatkozásában, amit nem tölthetünk fel magyar káderekkel, mert a jól képzett embereink máshol boldogulnak, találják meg számításukat, máshol kamatoztatják a tudásukat.

Ez azt jelenti, fejtette ki Pásztor István, hogy máshol teremtődnek újra a családok, máshol épülnek fel az életek, s erre a jelenségre nemzeti közösségként kell választ adni.

– A máshol nyújtotta jobb feltételekkel kell megküzdenünk a magunk eszközeivel. Ami egykor a legfontosabb volt, a szülőföldön való megmaradás alappillére, az erős nemzeti és vajdasági öntudat ma már nem annyira fontos, a globalizálódó világ délibábja és valós, pénzre váltható előnyei felülírják az otthon fogalmát. Ezzel megküzdeni csak úgy lehetséges, hogy tisztában vagyunk azzal: nem lehetséges. Mert nem lehetséges beleszólni az egyéni vágyak, prioritások megvalósulásába.

A pártelnök szavai szerint erre a jelenségre más módon kell választ adni.

– Küzdeni minden magyarért: kormányzati szerepvállalással, gazdasági és térségfejlesztési támogatással, ösztöndíjprogrammal, fészekrakó és beiskolázási támogatással, másrészt fejleszteni az identitásmegőrző és értékteremtő, művészi tevékenységek lehetőségeit, ezzel párhuzamosan pedig az intézményrendszert, épületben, felszerelésben egyaránt – sorolta

Pásztor István.

NYERTES CSATÁK

A VMSZ elnöke hangsúlyozta, annak ellenére, hogy kevesebben vagyunk, „mégis építkezünk, soha nem látott fejlesztéseket valósítunk meg”.

– Nem adjuk fel az életterünket, nem hisszük el egyetlen pillanatban sem, hogy vannak vesztes csaták. Kisebbségben csak nyertes csaták lehetnek, kisebbségben csak folyamatos és állandó küzdelmek lehetnek, mert ezek jelentik a gyökereket. Azokat a gyökereket, amelyekkel a szél kihívásaira válaszolunk – fogalmazott a pártelnök.

Pásztor István szavai szerint jó döntést hoztak, amikor szembesülve az elvándorlás sokszor kényszerítő erejével, nem konferenciákat kezdtek szervezni, nem arról kezdték győzködni az itthon maradottakat, hogy mennyivel vállaljanak több gyereket, nem a kettős állampolgárság intézményét ostorozták, mert kitárta a vajdasági magyarok előtt is a kapukat, hanem szembefordulva a trenddel, kormányzati szerepet vállaltak, gazdaság- és térségfejlesztésbe fogtak, intézményépítésekbe, soha korábban nem látott mértékű támogatási rendszert építettek ki az identitásőrző tevékenységekkel foglalkozóknak.

– Ha a zentai Fogadalmi templomra, a nagybecskereki zárdára gondolunk, a Szent Teréz-székesegyházra, a képzőközpontra, ahol magyar nyelven lehet másoddiplomához jutni már az idei évtől kezdődő oktatás keretében, ha a doroszlói Szentkútra, a szabadkai zsinagógára, a médiaházra, a Tanítóképző épületére, a parókiákon magasodó közösségi épületekre, a maradéki óvodára gondolunk, a Tanyaszínház épületegyüttesére, akkor tudom, hogy azt valósítjuk meg Magyarország nemzeti kormányának támogatásával, amit a vajdasági magyar közösség, a mindenkori vajdasági magyarok elvárnak tőlünk, amire mandátumot adtak nekünk. És örömteli büszkeséggel teszem hozzá, nem csak nekünk, a Vajdasági Magyar Szövetség politikusainak, hanem a Fidesz–KDNP-nek is, hiszen az egyetemes magyar nemzet tagjai közösen döntenek arról, kiben bíznak, kinek adnak lehetőséget, kitől várják el, hogy teljesítse a vállalást – mondta Pásztor István.

EGYEK VAGYUNK

A pártelnök az egyetemes magyar nemzetről is szót ejtett, hangsúlyozva, hogy jelenleg „olyan időket élünk, amikor döntéseink arról szólnak, hogy egyek vagyunk”.

– A folyamatosan erősödő Magyarország folyamatosan erősíti közösségeit, a munkájával, szorgalmával és kitartásával a nehézségeket leküzdő magyar emberek pedig értik, akarják, elfogadják, ismerik a vajdasági magyar közösséget. Közös vállalkozások, kapcsolatrendszerek épültek az elmúlt években, olyan távlatok is nyíltak, amelyekről ha ma beszélünk, talán ugyanolyan hihetetlennek tűnik, mint amilyennek tűnt két éve még a hatezernél több család egzisztenciáját és boldogulását támogató Prosperitati Alapítvány.

LEHULLTAK AZ ÁLARCOK

A folytatásban Pásztor István a társadalmi mozgásokról szólt, hangsúlyozva, hogy „minden cselekvés viszontcselekvést eredményez”, a közjogi értelemben egységes magyar nemzet közös irányú mozgása kialakította az ellenmozgásokat, „amik 2014 végére már körvonalazódtak Vajdaságban is”.

– Két éve annak, hogy kialakultak a magyarországi ellenzéki politikai pártokkal, mozgalmakkal és civil-politikai szerveződésekkel azok az itteni vonalak, amelyeknek az volt a célja, hogy megbontsák a nemzeti egységet. Nem a sokszínűségért küzdöttek, nem a sajtó szabadságáért, mint ahogyan a migránsáradatnak egy-két hétig tartó akciók keretében vizet hordó, ruhát gyűjtő mutatványokban sem csak a szomjazó embereknek akartak segíteni, nem látva amúgy a telerondított temetőinket, a lecsupaszított gyümölcsösöket, a rettenetes állapotokat nyögő köztereinket, hanem ellene akartak menni a magyarországi politikai állásfoglalásnak, a magyar kormány migránspolitikájának – fogalmazott Pásztor István.

Mint a VMSZ elnöke kiemelte, ennek a jelenségnek köszönhetően „pontosan látszik, ki hol áll és mit képvisel”.

– Lehullottak az álarcok, ma már világosan látszik, hogy ki gondolja azt, hogy a vajdasági magyar érdekképviseletért lukat kell beszélni a másik hasába, vég nélkül csak beszélni és másnapra el is felejteni, nemhogy elkezdeni dolgozni egy ügy mellett. Világosan látszik, ki gondolja azt, hogy a vajdasági magyar érdek az lehet, hogy tüntizni kell, fütyülőkkel és repedt fazekakkal vonulni, mintha a budapesti hasonló rendezvényeket kopírpapírral másolták volna ide, Vajdaságba. Néhány tíz magát politikusnak tartó ember táblát tartott maga elé, hogy ő a szabadság, az emberi jog, a magyarság, a sajtó,  j’suis, j’suis, aztán hazament és mint aki jól végezte dolgát, otthonról posztolt, lájkolt, megosztott, habozva a közéletet, mit sem törődve a holnappal, azzal, hogy minden nap, amit nem közös elképzelések mentén alakítunk, gyöngébbé tesz bennünket, mert csak magunkra számíthatunk. Országos ügyekben is akkor lehetünk eredményesek, ha a helyi közösség szintjén egységesek vagyunk – mondta Pásztor István.

ÜNNEP ÉS LEHETŐSÉG

Beszéde végén a VMSZ elnöke a jövő évi magyarországi parlamenti választásokról is szót ejtett.

– Az előttünk álló év a közjogilag egyesített magyar nemzet ünnepi éve lesz, mert mi, határon túli magyarok, ünnepként éljük meg a magyarországi választásokat, ünnepként és lehetőségként, hogy elmondhatjuk a véleményünket. Felelős és a nemzet egészének jövőjét befolyásoló döntés résztvevői leszünk. A Vajdasági Magyar Szövetség, mint a magyar kormány stratégiai partnere azért fog az elkövetkező időszakban dolgozni, hogy a vajdasági magyar emberek minél nagyobb számban vegyenek részt a 2018-as magyarországi parlamenti választásokon, mert amit a Fidesszel elkezdtünk 2010-ben, az becsületes munka, senki ellenében, de a vajdasági magyar közösség fejlődése érdekében, nem határon túliként, hanem határon túli nemzetrészként, olyan magyarokként, akik a magyar nemzet egészének felemelkedését akarják – mondta Pásztor István.

Az ünnepi beszédeket követően Pásztor István és dr. Simicskó István közösen megszegték a megáldott új kenyeret, a folytatásban pedig a Tresnyeváci Ászok együttes szórakoztatta a jelenlévőket.