Tegnap délelőtt Magyarkanizsán, a városháza dísztermében találkoztak egymással Bács-Kiskun és Csongrád megye, a tartományi kormány, valamint a határ menti községek képviselői azon a tanácskozáson, amelyen bemutatták a magyar–szerb határátkelési lehetőségek sűrítésére irányuló projektumot. Magyar részről a Közlekedés Operatív Program 2012-es elindításával Magyarország Miniszterelnöksége és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ megrendelésére tanulmány készül, amelynek célja megvizsgálni a szerb–magyar határszakasz teljes hosszában az új határátkelőhelyek megnyitásának a lehetőségeit.
A Magyarország és Szerbia közötti 164 kilométer hosszú határszakaszon jelenleg hat közúti határátlépő működik, de az előzetes vizsgálatok szerint a meglévő átlépési pontokkal együtt akár 29 is lehetne. A májusig tartó 16 hónapos felmérés első szakaszában minden közlekedési ágra kiterjedő vizsgálat folyik, amellyel teljes kép kapható a határ menti térségben uralkodó közlekedési állapotokról. A tanulmány megmutatja, hogy milyen befektetések szükségesek az új átlépési pontok kialakításához.
A tribün részvevőit először Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester köszöntötte, aki elmondta, hogy a határ menti régióban élő polgárok naponta szembetalálkoznak a határ közelségéből eredő problémákkal, de annak előnyeivel is.
A tanácskozáson az elsők között szólt az egybegyűltekhez Magyar Levente, a miniszterelnökség külügyi helyettes államtitkára, aki történelmi jelentőségűnek nevezte a folyamatban lévő határnyitási projektumot:
– A magyar kormány és a VMSZ kezdeményezésére és európai uniós források felhasználásával indítottuk el a két ország, különösen pedig a határ menti régióban élők számára oly nagy jelentőségű projektumot. Megdöbbentő adat és tény, hogy Európában nincs még két másik százezres lélekszámot meghaladó város, amely földrajzilag oly közel lenne egymáshoz, a közlekedés szempontjából pedig oly távol egymástól, mint Szeged és Szabadka. A két város polgárainak gyakran többórai utazásba, várakozásba kerül, mire eljutnak egyik városból a szomszédos másik városba. Az autóúton üzemelő határátkelő túlzsúfoltságát és a várakozási idő lerövidítését hivatott szolgálni a két ország polgárai számára még az idén újból megnyíló régi röszkei határátkelő. A pénz megvan a felújítására, már csak idő kérdése, mikor helyezhetjük újra üzembe.
A következő új határátkelő megnyitását jövőre tervezzük Bácsszentgyörgy és Rastina között. A vasúti közlekedés felújításán is intenzíven dolgozunk, a Szeged–Szabadka–Bácsalmás–Baja vonal korszerűsítési tervei már gyakorlatilag készen állnak, hamarosan kezdődhet a magyarországi szakaszok korszerűsítése. Intenzív tárgyalásokat folytatunk Belgráddal és Újvidékkel a szerbiai oldalon haladó vonal mielőbbi korszerűsítéséről. Nagy előrelépést hozhat a két ország infrastruktúrájának modernizálásában a Budapestet Belgráddal összekötő gyorsvasút megépítése, a meglévő vonal európai szintre hozása. Az idevágó szerződéseket már aláírta a két kormány, folyamatban van a műszaki előkészítés – mondta többek között Magyar Levente.
A tartományi képviselőház nevében Pásztor István hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarság és minden egyes, a régióban élő polgár számára óriási jelentőségű a közúti és vasútforgalmi lehetőségek bővítése, modernizálása.
– Lehetőség nyílik a gyorsabb áru- és személyszállításra, a határ átjárhatósága az ingázó munkavállalók, a tanulmányaikat végző fiatalok szempontjából ugyanolyan fontos. Nem lesz szükség a lakóhely elhagyására, ha valaki a határ túloldalán dolgozik is. Nem kell külön hangsúlyozni, mekkora lehetőségek rejlenek a határátkelők számának a növelésében, példaként említhetjük a Királyhalma és Ásotthalom közötti új és nagy forgalmat lebonyolító átkelő megnyitását, amely néhány éve még csak álomnak tűnt. Egyre inkább részévé válhatunk annak a térségnek, amelytől kilencven évvel ezelőtt elválasztottak bennünket.
A Vajdaság, a határ mente, a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió számára kiemelt fontosságú projektum előnyeit és a térség fejlődésére várható pozitív hatását emelte ki Branislav Bugarski, a nemzetközi kapcsolatokért felelős tartományi titkár, Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés és Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke is. A hátátkelők számát és a közlekedési feltételek javítását célzó projektum részleteiről Szőke Gyula közlekedésfejlesztési koordinátor, projektmenedzser beszélt a tanácskozás részvevőinek.
