A vajdasági magyarság március 15-i központi ünnepségére érkezett Szabadkára szombaton Martonyi János magyar külügyminiszter. A rendezvény előtt rövid sajtótájékoztatót tartott a Magyar Házban, ahol Pásztor Istvánnal, a Tartományi Képviselőház elnökével találkozott. Pásztor István megjegyezte, hogy a magyar külügyminiszter nem az első alkalommal ünnepli meg Vajdaságban. Hozzátette, hogy a magyar külügyminiszter elsősorban ünnepelni érkezett meg Szabadkára, de emellett tájékozódott az aktuális témákról is.
Martonyi János: A világ összmagyarságában kell átéreznünk az ünnepet és az összetartozást (Fotó: Molnár Edvárd)
– Azokról az eseményekről tájékoztattam a miniszter urat, amelyek az elmúlt hónapokban foglalkoztattak minket – mondta Pásztor István, a tartományi parlament elnöke.
A külügyminiszter megjegyezte, hogy nagy örömmel érkezett Vajdaságba, az ezt megelőző napon Krakkóban emlékezett meg az 1848-as forradalomról.
– Mindig az volt a határozott véleményünk, hogy az ünnepeinket, a világ magyarságának együtt kell megünnepelnünk. Magyarországon, a szomszédos országokban, a Kárpát-medencében, nagy és kevésbé nagy magyar közösségekben egyaránt. A világ összmagyarságában kell átéreznünk az ünnepet és az összetartozást. Ünnepelni jöttünk Vajdaságba – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.
Szavai szerint vasárnap is ünnep lesz, méghozzá a demokrácia ünnepe: „Az ünnep akkor jó, legyen az születésnap, vagy névnap, ha mindenki ott van”.
– Választás nélkül nincs demokrácia. Igaz, a választás nem az egyedüli feltétele a demokráciának, de kétségkívül elengedhetetlen feltétele, ehhez pedig az kell, hogy az emberek részt vegyenek a választásokon – érvelt Martonyi.
Szerbiai európai uniós integrációjáról szólva a külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország kezdettől fogva a leghatározottabban támogatja azt.
– Most egy többéves tárgyalási folyamat következik, amelyben Magyarország végig segíteni fog, és segít jelenleg is, szakértőket küldtünk, folyamatos kapcsolatban vagyunk. A Külügyminisztériumban külön létrehoztunk erre a célra egy csoportot Ódor Bálint vezetésével, amelynek az a feladata, hogy végig figyelemmel kísérje a csatlakozási folyamatot és adjon meg minden szakmai segítséget Szerbiának – mondta a külügyminiszter.
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc központi ünnepségét a Jadran színházban tartották meg. A Kovács Frigyes rendezte A szabadság árnyéka című emlékműsor után ünnepi beszédet mondott Martonyi János és Pásztor István. A külügyminiszter megjegyezte, hogy egyszer a nagyvilágban járva megjegyezték neki, hogy furcsa szerzetek vagyunk mi magyarok, mert majdnem minden nemzeti ünnepünk arról szól, hogy levertek nagy forradalmunkat és egy szabadságharcunkat, miközben más nemzetek a diadalmakat, a győzelmeket ünneplik.
– Ez nem igaz. Mi nem buktuk el a forradalmat és a szabadságharcot. Mi győztünk. Hosszú ideig tartott, áldozatokkal járt, de győztünk. Öntudatra lépet a nemzetünk, megszületett a nemzeti identitásunk, elnyertük a nemzeti függetlenségünket, kihívtuk az egyéni és a közösségi polgári jogokat. Győztek az eszméink, de nem csak Magyarországon. Nem csak a magyar szabadságért harcoltunk. Európáért és az egész világért harcoltunk. 1848. március 15-e és 1956. október 23-a nélkül nemcsak a magyar történelem alakult volna másként, hanem Európa és a világ történelme is – mondta a magyar külügyminiszter, majd hozzátette, hogy ma már ezekért az eszmékért nem kell meghalnunk, de továbbra is küzdenünk kell.
Pásztor István ünnepi beszédében megjegyezte, hogy a az elmúlt évekkel szemben nem írta meg előre beszédét, hanem inkább átadta magát a pillanatnak.
– Ezért nem fogok hosszan beszélni arról, ami 166 éve ezelőtt történt. Petőfiről, a márciusi ifjakról, a tizenkét pontról, az április törvényekről, a szabadságharcról, a fegyverletételről és az aradi vértanúkról. Ám emlékeztetni szeretnék arra, hogy mindez ezen dolgok közül az összefogásról, a bátorságról, az ambícióról és a dacról szól. A dac volt az, amely március 15-ét 166 éven át folyamatosan életben tartotta és életben tartja. Az az elemi ösztön és eltökéltség, hogy talpon maradjunk – hangsúlyozta Pásztor.
Végezetül Márai Sándor szavaira emlékezve megjegyezte, hogy magyarnak lenni, magyarnak megmaradni alternatíva nélküli végzet, de a vajdasági magyarságnak abban az államban kell ezt megtennie, amelyet adott neki a sors neki: „Olyan teret kívánuk teremteni, amely lehetővé teszi e végzet beteljesedését”.
