A vajdasági erdészet szimbólumaként egy kocsányos tölgyet ültetett el az erdők világnapján, pénteken a Tartományi Képviselőház előtti parkban Pásztor István házelnök és Takács Márta, a Vajdasági Erdőgazdaság közvállalat igazgatója. A tizenkét éves tölgyet az erdőgazdaság ajándékozta a képviselőháznak, ezzel szimbolikusan üzenve: a két intézmény közötti együttműködés fontos, s legalább olyan erős, mint ez a fa.
– Az erdősítés szempontjából komoly a lemaradásunk. Vajdaság területének mindössze 6,5 százalékát fedi erdő. Ezt az arányt a legrosszabb esetben is meg kellene dupláznunk. Ha ez nem fog sikerülni, akkor harminc éven belül olyan helyzetbe kerülünk, hogy a ma megművelhető termőföld mintegy negyven százaléka szikes földdé fog válni, ugyanis minden évben két, két és fél centiméter vastagságú humuszt hord el a szél egy hektárnyi földterületről – közölte a fa elültetését követően Pásztor.
Közös feladatnak nevezte az elmondottakat, melyről nem egyedül az erdőgazdaságnak kell gondoskodnia. Mint mondta, arra kell törekednünk, hogy minél több zöld területünk legyen, azért is, hogy megelőzzük az olyan természeti csapásokat is, amilyeneket az idei hóátfúvás kapcsán láthattunk a télen. Ez, egyebek között, annak a következménye is volt, hogy nincsenek erdők, út melletti szélvédő sávok, állapította meg.
– Az erdősítés szempontjából a jelen pillanatban az a legnagyobb probléma, hogy az erdőgazdaságnak már nincsenek olyan földterületei, ahol ezt a százalékarányt javítani tudná. Úgy vélem, a következő években meg kellene születniük azoknak a törvényes lehetőségeknek, melyek lehetővé tennék mezőgazdasági területek fásítását is. Azt hiszem, ez mindannyiunk érdeke. A vajdasági képviselőháznak e kérdéssel továbbra is folyamatosan foglalkoznia kell – értékelte Pásztor István.
Takács Márta igazgató közölte, hogy a Tartományi Képviselőház jelentős támogatásban részesítette ezt a vállalatot, melyet ekképp is szerettek volna megköszönni. Az erdők egyik legnagyobb problémájaként a folytonos száradást jelölte meg.
– Vajdaság sem marad ki ebből a kedvezőtlen folyamatból. Évek óta végezzük a jelenséggel kapcsolatos megfelelő kutatásokat. Elsősorban vízhiány miatt száradnak a fák Vajdaságban és szélesebb értelemben vett környezetünkben is, de Vajdaságra ez különösen jellemző, hiszen itt a kanálisok kialakítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a talajvíz maximálisan csökkenjen. Egy ilyen két- vagy háromszáz éves fának a gyökere másfél, két méter mélyen helyezkedik el. A tavalyi felméréseink viszont bizonyították, hogy nyolc méter mélyre süllyedt a talajvíz. Ez okozza a fa szerkezetének legyengülését, növeli annak hajlamosságát különféle betegségekre – magyarázta Takács.
Az elmúlt tizenkét évben, mint mondta, az volt a fő cél, hogy a kitermelés által meghatározott területeken túlmenően sikerüljön további háromszáz-négyszáz hektárral többet fával betelepíteni minden évben. Ezt a célt, tette hozzá, sikerült az erdőgazdaságnak megvalósítania. Még ezer hektárnyi olyan minőségű területtel rendelkeznek, ahol erdőket tudnak kialakítani, ezzel a jelenlegi ciklusnak tulajdonképpen vége lesz. Az új cél – ismertette – az, hogy az állam által kijelölt területről sikerüljön kilépni, s erdősávokat tudjanak kialakítani ott, ahol arra mód és szükség van. Európai projektumokkal is segíthető lenne ez a munka, az államnak azonban tervszerűen ki kellene jelölnie, hol lehet ezeket a fasorokat, szélvédő sávokat telepíteni.
A képviselőház melletti parkon kívül Pásztor és Takács a Duna-parkban is elültetett három cédrusfa csemetét.
