Ünnepelt vasárnap a másfél ezer lakosú bánáti Torda: hálaadó szentmisét mutattak be a Nepomuki Szent János plébániatemplom felújítása alkalmából, a Kultúrotthon előtt pedig felavatták Szent István mellszobrát, Vékony Lajos keramikus iparművész alkotását, amely Antal Mihály mester szabadkai öntödéjében készült.
A harmadik vajdasági Szent István-szobrot (Horgos és Apatin után) Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke és Dobai János, Torda tanácselnöke leplezték le, majd dr. Német László SVD megyéspüspök megszentelte.
A vendégek között voltak köztársasági képviselők és államtitkárok, tartományi képviselők, a Magyar Összefogás lista jelöltjei, helybéli és környékbeli polgárok.
Az 1848-ban épült Nepomuki Szent János római katolikus templomon az elmúlt években jelentős, több mint tízmillió dinár értékű felújítási munkálatokat végeztek el. Új külsőt kapott, a belső munkálatok nagyobb részét is elvégezték. A magyarországi és németországi katolikusok, a magyar kormány és a Tartományi Nagyberuházási Alap támogatták a munkálatokat. Dr. Német László köszönetet mondva minden támogatónak – szentbeszédében a remény fontosságáról szólt, mert nélküle nem újulhatott volna meg a tordai templom és a plébánia. Közben egyéb építkezés is folyt a faluban, ami arról tanúskodik, hogy a tordai közösség él, és ez az élet mindenképpen abból a reményből táplálkozik, hogy érdemes itt lenni, itt maradni, és itt küzdeni a jobb jövőért. Azt kérte, hogy áldás kísérje ezt a kis közösséget.
Dobai János tanácselnök köszöntőjében elmondta, hogy a tordaiakat már régóta foglalkoztatta egy köztéri szobor felállítása a településen.
– Ez év tavaszán úgy döntöttek, hogy a legméltóbb erre Szent István, az első magyar király lehetne. Az alkotás fiatalon ábrázolja Szent István államalapítónkat a palásttal és a koronával, és ezzel méltóságteljesebbé teszi falunkat. Ezért nagyon kell vigyáznunk rá. Szent István szuverén módon határozta meg Magyarország helyét Európa térképén. Önbecsüléssel, öntudattal és tartással őrizte meg az ország függetlenségét. Bevezette a kereszténységet és közben bekapcsolódott Európa gazdasági és kulturális életébe is, megtisztelve a többi itt élő népet, nemzetet. Szent István a saját teljesítményével erősítette a nemzetet, hozzájárulva annak felemelkedéséhez. Ezért kötelességünk most nekünk is ezt tenni, bizonyítva nemzethez tartozásunkat, politikai érettségünket, érdekérvényesítő képességünket, összefogási készségünket – mondta Dobai János, arra buzdítva az itteni magyarságot, hogy október 26-án szavazzanak a Magyar Összefogás listájára.
|
Szent István, fiatalon ábrázolva Vékony Lajos iparművész keramikus, az első tordai köztéri szobor megalkotója elmondta, hogy az utóbbi években járt magyarországi művésztelepeken, ahol, mint vallja, kicsit erősítették magyarságában, most pedig ő próbálja az itteni magyarságot erősíteni – szobrokkal. – Amikor elkészült, magam is meglepődtem, hogy mekkora ereje van a szobornak, mert amikor elvitték az öntödébe, egyszerre üres lett a műtermem. Másfél hónapig dolgoztam rajta. A paláston rajta vannak apostolok, szentek, Jézus, angyalok, állatok és növények. A galléron van 24 galamb, a Szent Korona hagyományos formában. A művészek általában idősnek ábrázolják Szent Istvánt, hosszú szakállal, én próbáltam egy fiatalabb Szent Istvánt előhozni, egy szeretetre méltó egyéniséget, aki sokat tett a magyarságért, és külön örülök, hogy nagyon közel került az aracsi Pusztatemplomhoz – hallottuk a művésztől. |
Pásztor István köszönetet mondott Torda minden polgárának, mert olyan példaként szolgáltak a vajdasági magyar közösség irányába, ami megkerülhetetlen, megkérdőjelezhetetlen és követendő. Mert Közép-Bánátnak ebben az eldugott szegletében Torda egy olyan közösség, amely dacol a körülményekkel, dacol a világgal, önmagával. Azt mutatják a tordaiak, hogy vannak olyan értékek, olyan szándékok, ambíciók, amik megvalósítása lehetséges, amik megvalósítása mindannyiunk közös érdeke. Aminek a megvalósítása még ezek a körülmények között is nemcsak hogy lehetséges, hanem egy másfajta perspektívát is tud teremteni.
– A mai ünnep fényét a régóta várt templomfelújítási ceremónia jelenti a számomra. Az elmúlt hat-hét évben, minden nehézségtől függetlenül, a vajdasági magyar közösségnek, a vajdasági magyar politikának, azon belül, tetszik vagy nem, a Vajdasági Magyar Szövetségnek, összefogva történelmi egyházainkkal, különösen a katolikus egyházzal, annak két egyházmegyéjével, olyan templomfölújítási produkciót raktunk le az asztalra, ami párját ritkítja. Mindez annak a következménye, hogy az egyházmegyéink élén olyan püspökök állnak, akik elkötelezett hívei ennek a közösségnek. Akik pontosan tudják, hogy az idén mit akarnak, jövőre mi a szándékuk. És pontosan tudják, hogy ezeknek a szándékoknak a megvalósítása érdekében milyen források állnak rendelkezésre – mondta Pásztor István, külön köszönetet mondva dr. Német László püspöknek, hangsúlyozva, hogy jövetele nem csak reményt jelentett, hanem a tevékenysége által ez a remény elindult a beteljesülés útján. Szégyenletesnek mondta, és a legerélyesebben elutasította a bánsági megyéspüspök elleni, mint fogalmazott „nemtelen” támadásokat.
