A kultúra nagyon fontos szerepet tölt be abban, hogy népek, nemzetek egymásra találjanak, közösséget tudjanak építeni és olyan feltételek teremtődjenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a megbékélés megkezdődjön. Szerb–magyar viszonylatban ez nagyon fontos, hiszen a honfoglalástól kezdve az itt elő szlávokkal a kapcsolat hol ilyen, hol olyan volt. A múltunkban mindvégig ezt a közös békés vagy ellenséges magatartást ott visszük magunkkal, érezzük és tapasztaljuk. Ugyanezt a tájat magyarként nézve teljesen mást lát az ember, mint szerbként végigtekintve ugyanazon a panorámán. Hiszen más térképek jelennek meg a fejünkben, más múlt, más történelem, más határok – emelte ki Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója csütörtökön a belgrádi Collegium Hungaricumban megtartott, az Új kezdet? A kultúra, mint lehetséges híd magyarok és szerbek között című tanácskozáson.
Hajnal Jenő szerint a két nemzet közötti űrt a kultúrák közötti átjárhatóság tudja betölteni. Ő erre példaként Sava Babić egyetemi tanár, műfordító munkásságát hozta fel, aki Hamvas Béla szellemében próbálja megvizsgálni a magyarok és a szerbek közötti életet és kultúrát. Említette ugyanakkor a vajdasági magyar színház szerepét is, amelyet a szerb közvélemény és a színházlátogató közönség is nagyra értékel.
Pintér Attila, Magyarország kijelölt belgrádi nagykövete üdvözölte a konferencia résztvevőit. Elmondta, a kulturális téren való együttműködésnek nagy szerepe lehet abban, hogy a szerb–magyar megbékélési folyamatot végig lehessen vinni.
– A kulturális rendezvények lehetővé teszik azt, hogy egymást minél jobban megismerjük. Egymás megismerése létkérdés ahhoz, hogy őszinte bizalom tudjon kialakulni közöttünk, ne csak az országos hatáskörű intézmények, a kormányok és kormányzati tisztviselők között, hanem az egyszerű emberek között is – emelte ki Pintér Attila, majd hozzátette: – A kölcsönös bizalom csak akkor lehet teljes, ha az egymásnak tett ígéreteket maximálisan betartjuk egymás felé – mondta a kijelölt nagykövet.
Németh Zsolt, Magyarország Országgyűlése Külügyi Bizottságának elnöke a magyar–szerb történelmi megbékélésről szóló, Történelmi főhajtás a Délvidéken című kötet kapcsán a következőket mondta:
– Az elmúlt évek magyar külpolitikájának az egyik legjelentősebb fejleménye, hogy a magyar–szerb megbékélési folyamat kezdetét vette. Emlékezetes, hogy egy évvel ezelőtt a két köztársasági elnök, Áder János és Tomislav Nikolić Csúrogon fejet hajtott a második világháborúban elpusztult több ezer szerb és több tízezer magyar áldozat emléke előtt. Most, hogy a hetvenedik évfordulóhoz közeledünk, különösen nagy jelentősége van annak, hogy ez a kiadvány megjelenhetett, hiszen a továbblépés a magyar–szerb kapcsolatokban is csak a bűn megvallása és a bűnbocsánat nyomán lehetséges. Úgy gondolom, hogy a magyar–szerb viszonyban ez a folyamat megkezdődött. Bízunk abban, hogy az ígérteket az elkövetkezőkben sikerül betartani és a megbékélési folyamat példa lehet más népek számára is itt és Közép-Európában – mutatott rá.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a Tartományi Képviselőház elnöke is arra mutatott rá, hogy a megbékélés Magyarország és Szerbia közös érdeke. A kötet pedig merőben hozzájárul Szerbia nemzetközi megítéléséhez.
– Az, hogy Szerbia nemzetközi megítélése javuljon, nemcsak az ország, hanem az itt élő emberek, elsősorban a mi szempontunkból, a magyarok szempontjából fontos. Az elmúlt évek erőfeszítésének eredménye civilizációs léptékben mérhető. Természetesen nem ért véget ez a folyamat, de olyan messze jutott el, ahonnan már visszafordíthatatlanná vált – hangsúlyozta ki Pásztor István. Mint mondta, a két közösség megbékélésének folyamatában bár jelentős szerepet játszik a kultúra, merőben hozzásegítenek a közös gazdasági, infrastrukturális tevékenységek is, és a közös történelmi múlt feltárása is szükséges ehhez.
– Mindemellett a kultúra egy olyan szofisztikált kapcsolatépítési rendszer, amely az embereknek a szépérzékéhez és a lelkéhez szól. És ha többet tudunk egymásról, akkor azt gondolom, hogy erősödik a nyitottság. Mivel mi, vajdasági magyarok az egyetemleges nemzet részének éljük meg magunkat, akkor ez az intézmény a mi megjelenésünket is tudja biztosítani, ami azért fontos, hogy a mindennapokban a vajdasági magyar emberek megítélése tovább javuljon – tette hozzá Pásztor.
Saša Mirković, a kulturális minisztérium államtitkára ugyanakkor az új médiatörvények a kisebbségek nyelvén sugárzó elektronikus médiumokra való hatásáról beszélt. Mint mondta, az új törvényi előírásokba számos olyan rendelkezést kiemeltek, amelyek védik a kisebbségek nyelvén sugárzó médiumok megmaradását a magánosítási folyamat után is.
A két közösség együttműködését szolgálják az IPA határon átnyúló projektumok is. Rácz Péter, a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program megbízott igazgatója elmondta, 2007–2013 között 200 projektumot hagytak jóvá, amelyek közül 160–170 projektum már meg is valósult. Ezek a projektumok 10 akcióterületet öleltek fel az útépítéstől kezdve a környezetvédelem át az építészeti örökségek megőrzéséig, valamint a sportprojektumokig. Megközelítőleg 3 millió eurót különített el az IPA ezekre a projektumokra, amelyeket elsősorban nonprofit szervezetek és önkormányzatok használtak fel.
