Ígéretek szerint április elsején újra működésbe helyezik a régi horgosi határátkelőt, amely nemcsak tehermentesíti majd a jelenlegi horgosi határátkelő utasforgalmát, hanem az autópályadíj okozta nehézségekre is megoldást jelent. A Belgrád–Budapest vasútvonal korszerűsítésével pedig lehetőség nyílik majd a felszedett vasúti sínek újrahasznosításával a vajdasági vasúti hálózat minőségének javítására, tudtuk meg Pásztor Istvántól, a Tartományi Képviselőház elnökétől Zorana Mihajlović közlekedési miniszternél tett látogatása után. A belgrádi találkozó során számos, elsősorban a közlekedést érintő témában született megállapodás, így szó esett a másodrendű utak karbantartásáról, illetve az autópálya északi részének, az Y-ághoz kapcsolódó munkálatok folytatásáról is.
A régi határátkelő Horgos és Röszke között (Fotó: Kozma Rita)
– Mindenek előtt gazdasági, és azon belüli a közlekedést érintő témákról beszélgettünk, azokról a projektumokról, amelyek Vajdaság területén kerülnek megvalósításra. Megpróbáltuk megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel, együttes erővel könnyebben és gyorsabban juthatnánk a megoldásokhoz. A megbeszélésünk egyik, legfontosabb témája a Belgrád–Budapest vasútvonal korszerűsítése. Pásztor úr javaslatára a vasúti sínek azon részét, amit a korszerű vasútvonal kiépítése során eltávolítunk, a vasúti mellékágakba építjük be, hogy ez által Vajdaság területén javuljon a vasúti sínek állapota – emelte ki Zorana Mihajlović.
Pásztor István lapunknak nyilatkozva elmondta, a vasút kapcsán született megállapodás több szempontból is fontos a tartomány polgárai számára.
– A Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése az általunk lakott térséget, illetve Szerbiát is teljesen más pozícióba hozza. Az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházásáról van szó. Az előkészületek olyan fázisban vannak már, hogy egészen biztos, az idei év utolsó negyedében elindul a vasútvonal felújítása. Az ügy fontossága és a lakosság tájékoztatása érdekében valamikor áprilisban egy tematikus ülést tartunk majd a vajdasági parlamentben, ahol a miniszter asszony, illetve az általa megjelölt csapat be tudja mutatni a munkálatok minden részletét, hogy a parlamenti képviselők, illetve a közvélemény tudomást szerezzen arról, hogy milyen elképzelések vannak ezzel a projektummal kapcsolatban – emelte ki Pásztor István. A Magyar Szónak nyilatkozva hozzátette: – A vasútvonal felújítása ugyanakkor lehetőséget ad arra, amit a szegény emberek általában kénytelenek megtenni: a felújítás során felszabaduló anyag újra felhasználásra kerüljön. Vagyis a vasút felújításával a felszabadult síneket azokba a sínszakaszokba tudjuk majd beépíteni, amelyek ezen az irányvonalon kívül vannak. Így más térségekben is beruházásra kerül sor, és a most meglévő vasúti sínek állapota is javul – mutatott rá.
Megtudtuk, a tárgyalófelek között szó esett a meglévő vonalakon zajló közlekedés stabilizálásáról is, hogy ne legyen gyakorlat, hogy egy bizonyos vonalon a menetrend szerinti járat heteken, hónapokon keresztül nem közlekedik.
Pásztor István és Zorana Mihajlović (Fotó: Beta)
– Különösen fontos irány a Szabadka–Nagykikinda vonal. Olyan ígéretet kaptam a miniszter asszonytól, hogy március elején biztosítanak egy olyan járművet, amely folyamatosan tud majd közlekedni – mondta Pásztor. Folytatta: – Beszéltünk a Szabadka–Szeged vasútvonalon való közlekedés módjáról is. Megoldásokat kerestünk arra, hogy ne kelljen az utasoknak Horgosnál kiszállni a vonatból, hogy átmenjenek a csomagjaikkal a határon, és onnan folytathassák az útjukat. Elsősorban műszaki jellegű kérdések elhárítására van szükség, mert a mi vasúti szerelvényünk nem tesz eleget az európai standardoknak. De azt gondolom, nincs olyan probléma, amit nem lehet megoldani. Éppen ezért volt fontos ezt a beszélgetést ilyen magas szinten lefolytatni, hogy nyomást gyakoroljunk azokra, akiknek meg kell találniuk a megoldást – mutatott rá. Tárgyaltak a Szeged–Szabadka–Bácsalmás–Baja vasútvonal felújításáról is, amely projektdokumentációja már a minisztériumnál van ellenőrzésen. Arra számítanak, hogy a tervre megkapják a minisztérium engedélyét, így már most azon gondolkodnak, milyen forrásokból lehetne azt megvalósítani. Mint mondta, az európai uniós költségvetési ciklus tekintetében ez, illetve más infrastrukturális fejlesztési projektet, mint például Rábé–Kübekháza határátkelő megnyitása, valamint a Bezdán–Baja csatorna revitalizálása, kiemelt jelentőséggel lehetne kezelni.
Pásztor elmondta, égetővé vált a vajdasági másodrendű utak karbantartása, hiszen mint mondta, évek óta a több, mint 2000 kilométer útról senki nem visel gondot.
– A hatásköri törvény alapján létre kell hozni egy vajdasági vállalatot, amely ezeknek az utaknak a karbantartásával foglalkozik. Ez a vállalat eddig azért nem jött létre, mert nem dőlt el, hogy milyen pénzből fog majd gazdálkodni. Vagyis van egy probléma, amivel senki nem foglalkozik. Ezért történhet meg, hogy Óbecse és Péterréve között egy másfél kilométer hosszú szakaszt képtelenek vagyunk, vagy képtelen bárki is helyre hozni. Abban maradtunk, hogy megpróbálunk szakpolitikai háttérbeszélgetéseken keresztül a megoldások irányában elmozdulni, illetve ebben a témában Vučić miniszterelnök úrral újfent beszélni – mondta Pásztor.
A határátkelők tehermentesítése kapcsán beszéltek a régi horgosi határátkelő felújításáról.
– Ez a felújítás csökkentené a horgosi határátkelőre nehezedő nyomást, illetve kezelné az útdíj kérdést, és gyorsabb lenne a határforgalom. Arra kértem a miniszter asszonyt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a vállalt határidőt tartsák tiszteletben és ez által a határátkelő április elsején megnyíljon. Ugyanakkor újra kell gondolni a Királyhalom–Ásotthalom határátkelő nyitvatartási idejét. Elég nagy forgalom halad itt át, így ki kellene tolni a határátkelő munkaidejét – mondta Pásztor. Majd kérdésünkre válaszolva, miszerint Mihajlović miniszter asszony megemlítette, hogy az autóút Y-ága munkálatainak folytatására pénzelési lehetőségeket keresnek, ezek szerint hamarosan ott is folytatódhatnak-e a munkálatok és Szabadka forgalmának tehermentesítésére is sor kerülhet-e, Pásztor elmondta: – A kelebiai határátkelőn évente 2 millió ember fordul meg. Ez a 2 millió ember, akár jön, akár megy, személyautóval, vagy teherautóval áthalad Szabadka egy bizonyos részén. Emiatt az Y-elágazás nagyon fontos. A minisztérium jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy ez a fejlesztés bekerüljön az idei költségvetésbe. Nem sikerült. De fontos elmondani, hogy az új szabadkai városvezetésnek, a polgármesternek köszönhetően mára megteremtődtek a munkálatok folytatásának műszaki feltételei, vagyis lezárult a kisajátítás, a tervdokumentáción még van mit csinálni, mert a forgalom nem haladhat felüljárókon, körforgalmakat kell beiktatni e tervekbe. Belátható időn belül a terv teljes lesz, és ha másként nem, a megállapodásunk szerint apránként, két-három éven belül ezt a munkát be fogjuk fejezni – fűzte hozzá.
