Szerbiában járt hétfőn Trócsányi László, Magyarország igazságügyi minisztere. Az egynapos látogatás keretében együttműködési megállapodást írt alá Nikola Selaković szerbiai igazságügyi tárcavezetővel, majd Újvidéken Pásztor Istvánnal, a Tartományi Képviselőház elnökével és a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével ellátogatott az Újvidéki Egyetem Jogi Karára és a befejezés előtt álló Európa Kollégiumba. Ittléte során a miniszterrel, az alkotmánybíróság elnökével és a tartományi parlament elnökével is az itt élő magyar közösséget érintő kérdésekről tárgyalt.
Trócsányi László
– Az egynapos, hivatalos látogatás során Belgrádban és Újvidéken is tiszteletem tettem. Elégedett vagyok, hogy felvehettem a kapcsolatot Selaković igazságügyi miniszterrel, és együttműködési megállapodást írtunk alá, amely előrevetíti a két állam tárcájának közös munkáját. Tudjuk, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások bizonyos fejezetei, elsősorban a huszonharmadik, amely a jogállamiság, alapjogok, kisebbségi jogok kérdéseivel, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségével és hatékonyságával foglalkozik, valamint a huszonnegyedik fejezet, amelyik a bel- és igazságügyi együttműködéssel, fontos szegmensét képezik az eurointegrációs folyamatoknak. Úgy vélem, hogy Magyarország e téren már elég tapasztalatot szerzett arra, hogy Szerbiát tudásával segítse át ezeken a kritikus pontokon. Ennek fényében kötöttük meg a már említett megállapodást, amelynek keretében a két tárca szakemberei havonta egy-egy alkalommal Budapesten, Belgrádban, Szegeden és Újvidéken fognak találkozni. Ezeken az eseményeken a magyar felek igyekeznek majd minden olyan tudást átadni a szerb tárca tagjainak, amelyek a közeljövőben hasznukra válhatnak. Továbbá, két fiatal szakértőt is várunk minisztériumunkba, akik az ott töltött idő alatt mélyebb betekintést nyerhetnek az EU-val való tárgyalás mechanizmusiba – nyilatkozta a sajtónak a miniszter látogatása összegzésekor.
Mint kifejtette, Belgrádban több témát is érintettek, a versenyjogról, a közbeszerzési jogról, a korrupcióellenes harcról is beszéltek, viszont az egyeztetésük gerincét a kisebbségi kérdés képezte.
– A kisebbségi jogok kérdését illetőleg Szerbia egy akciótervvel készül, amelyet a nemzeti tanácsokkal közösen tervez megalkotni december végéig. Úgy gondoljuk, hogy tavaly az alkotmánybíróság által megsemmisített rendeletek helyett új jogszabályt kell hozni, erre pedig ígéretet is kaptunk. Továbbá felhívtam a figyelmet a szerb alkotmány 77. paragrafusának második bekezdésében foglaltatott kisebbségi részarányos foglalkoztatottság kérdésére is. Ez egy dicséretes pont, viszont előirányozza, hogy – a mi esetünkben – magyar rendőröket, iskolamestereket, postamestereket, bírákat, jogászokat alkalmazzon az állam. Erre is ígéretet kaptam belgrádi kollégámtól, hiszen ő is fontosnak tartotta azt, hogy a magyar lakta települések állami intézményeiben magyar ajkú alkalmazottak is munkát tudjanak vállalni. Azt gondolom, hogy nagy megértéssel fogadták felvetéseinket a kisebbségi jogokat illetően, pozitív visszhangot kaptam. Súrlódásmentesen zajlott a találkozó, vitás kérdés nem került terítékre, inkább célokat fogalmaztunk meg, Selaković miniszter úr pedig pozitívan állt a kérdésekhez. Figyelembe kell venni, hogy a magyar közösség a legnagyobb nemzeti kisebbség Szerbiában, továbbá azt is, hogy még a titói Jugoszláviától kezdve napjainkig több itteni magyar is kiemelkedő pozíciót töltött be, kimagasló szellemi teljesítménnyel. Úgy éreztem, hogy Szerbia keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel a kisebbségi jogokat zökkenőmentesebben lehet gyakorolni. Ez természetesen egy érdek is, hiszen a csatlakozás egyik előfeltétele is az, hogy az akciótervben lefektetett előírásokban ne történjen visszalépés – magyarázta Trócsányi.
Arra az újságírói kérdésre, hogy lejátszódhat-e Szerbiában is a szlovákiai, illetve a romániai eset – az, hogy a csatlakozás után nem valósulnak meg a kisebbségi tervbe foglaltatott előírások –, Trócsányi elmondta, hogy bizalomra van szükség, viszont azt nem tudni, hogy mit hoz a jövő.
– Kölcsönös bizalomra kell építeni, a közös sérelmek okozta sebeket is folyamatosan gyógyítani kell. Viszont manapság egyre kevesebb szó esik a múltbéli kellemetlenségekről, és úgy érzem, hogy Szerbia az itt élő magyarságra úgy tekint, mint államalkotó tényezőre, természetesnek veszi a közösség nyelvét, az anyaországhoz való viszonyát, és a partnerségre törekszik Magyarországgal. Folyamatosan keressük azokat a pontokat, ahol összefonódhat a két állam tevékenysége, amelyek akár személyes partnerségek kialakulásához is vezethetnek, ezek a kapcsolatok pedig még mélyebb együttműködést eredményezhetnek – válaszolta.
A miniszter arra is kitért, hogy az alkotmánybíróság elnökével is találkozott, akivel a nemzeti alkotmányok EU-s szerepéről beszéltek.
– Ezen a ponton megállapítottuk, hogy a nemzeti alkotmány továbbra is egy meghatározó dokumentum, a különböző európai szerződésektől függetlenül, mert az alkotmányos identitás kérdéskörében a nemzeti alaptörvénynek olyan magja, szuverenitása, amelyet az Európai Unió is kötelezően tiszteletben kell hogy tartson. Ezen a ponton hívtam fel a bíróképzés fontosságára is a figyelmet, vagyis a közösségi jog megismerésének fontosságára, hiszen a rendes hazai bíróságok is uniósként fognak működni – jegyezte meg fővárosi látogatásával kapcsolatban.
Ezek után vajdasági látogatásáról beszélt a tárcavezető.
Trócsányi László Újvidéken Pásztor Istvánnal ellátogatott az Újvidéki Egyetem Jogi Karára és a befejezés előtt álló Európa Kollégiumba (Fotók: Ótos András)
– Újvidéken már fiatalkoromban is jártam, az első hivatalos utam is ide vezetett, vagyis az egyetemre. Most Dudás Attila tanárkollégám és a jogi kar dékánja mutatták be az intézményt, vagyis az Újvidéki Egyetem Jogi Karát. Mint a szegedi egyetem professzora létfontosságúnak tartom a két intézmény közötti együttműködést. Úgy vélem, hogy az Újvidéki Egyetem is részt tud vállalni a csatlakozási folyamatokban –fejtette ki a miniszter.
– Ezek után Pásztor István elnök úrral tekintettük át a kisebbségek helyzetét, a vajdasági parlament működését, valamint szót váltottunk a Magyar Nemzeti Tanácsról is. Megállapítottuk, fontos, hogy egység legyen a magyar közösség intézményein és csoportosulásain belül, legyen az a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács. E pont mentén merült fel az Európa Kollégium témája is, amely véleményem szerint egy kiváló lehetőség a magyar fiatalok szakképzése szempontjából. Én korábban a Protestáns Felsőoktatási Alapítvány szakkollégiumának voltam az egyik vezetője, és felajánlottuk az újvidéki intézmény számára azt a szaktudást, azokat a dokumentumokat, amelyekkel a szakkollégium rendelkezik. A belügyminisztériumban felvetettük azt a problémát is, hogy Szabadkán például csak öt magyar bíró van, Zentán azonban sokkal több. Ahhoz, hogy az arányok javuljanak, magyar diákokra van szükség, magyar szakemberekre, akik nem csak ismerik a nyelvet, hanem arra is képesek, hogy kompetens döntéseket hozzanak rajta. De orvos és tanár is kell hogy legyen. Ehhez pedig egy közös gondolkodás szükséges. Úgy gondolom, hogy számos területen képzelhető el további együttműködés a szerb állammal, az itteni igazságüggyel, az igazságszolgáltatási szervekkel, ugyanígy a Délvidékkel, a VMSZ-szel, a Magyar Nemzeti Tanáccsal – fejezte be Trócsányi.
