A Tartományi Képviselőház tegnapi ülésén elfogadta az ombudsman tavalyi évi jelentését, emellett elszámoltatás, pénzügyi jelentés, ügyviteli működésről szóló beszámoló volt napirenden számos tartományi jelentőségű alap, intézmény és közvállalat tevékenységére vonatkozólag. Jóváhagyták a szabadkai Műszaki Középiskola névváltoztatását, e tanintézmény ezentúl Ivan Sarić nevét viseli majd, öt képviselő pedig visszaadta mandátumát, érdekek összeférhetetlensége miatt.
Dejan Janča tartományi ombudsman elmondta a Magyar Szónak, hogy tavaly közel 3000 polgár fordult hozzájuk segítségért.
– Volt amikor tanácsokat adtunk, volt amikor eljárást indítottunk. Megközelítőleg 750 esetben kezdeményeztük bírósági eljárás indítását, ami 25 százalékkal több, mint az előző évben. Ezekből az adatokból arra következtethetünk, hogy az ombudsman intézményét még mindig kevesen ismerik – mondta. Janča felszólalásában kiemelte, hogy az egy év alatt 45 községet látogattak meg Vajdaság-szerte, ahol a polgároknak bemutatták az ombudsman intézményét. Elmondta még, hogy az ombudsman és a tartományi szervek között még nem felhőtlen az együttműködés, ezért felkérte a képviselőházat, hogy a jövőben segítsen hatékonyabbá tenni az együttműködést.
Az öt képviselő, aki tegnap visszaadta mandátumát a részarányos rendszer alapján jutott képviselői helyhez. Ők: Pásztor István tartományi kormányalelnök és gazdasági titkár, Dragoslav Petrović, az Európai Vajdaságért lista frakcióvezetője és egyben tudományügyi titkár,Tanja Dulović, a közép-bánáti körzet vezetője, Miroslav Krišan, Antalfalva (Kovačica) polgármestere ésŽivko Marković, a pećinci községi képviselő-testület elnöke. Helyükre a pártlistáról kijelölt személyek fognak bekerülni a tartományi parlament széksoraiba, így a legnagyobb képviselői csoportot a jövőben Dušan Elezović vezeti, Pásztor helyét pedig Fejsztámer Róbert veszi át.
Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke elmondta: ez azt jelenti, hogy a képviselők a korrupcióellenes ügynökségről szóló törvénnyel összhangban jártak el.
– A lemondásokat a parlament következő ülésén fogjuk elfogadni. Időközben mint házelnöknek, kötelességem értesíteni a tartományi választási bizottságot, ők pedig megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a megfelelő helyettesítést a választási listákon elvégezzék. A többi tizenöt képviselő helyzete – akiket érint a korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény idevágó rendelkezése – függőben van. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság döntését várjuk. Ők 2008 májusában lettek megválasztva tartományi képviselővé, az új törvény 2010 januárjában lépett életbe, és nem kellene, hogy visszamenő hatása legyen. A vajdasági képviselőháznak az az álláspontja, hogy a jelenlegi képviselők, a mandátumuk végéig, tehát másfél–két évig még megtarthatnák mindkét tisztségüket, és a következő választások után alkalmaznánk az új törvényt. E véleményünket eljuttattuk az illetékes ügynökségnek is, és egyelőre várjuk az ő álláspontjukat az üggyel kapcsolatban. Amennyiben nem fogadják el az érvelésünket, akkor természetesen a törvénnyel összhangban fogok én is eljárni, a parlament elnökeként – nyilatkozta Egeresi.
A tartományi költségvetés módosítása ezúttal elmaradt, a jelek szerint erre május folyamán már nem kerül sor, noha annak idején Bojan Pajtić kormányfőnek Verica Kalanović, a Nemzeti Beruházási Tervért felelős miniszter megígérte, hogy hamarosan 4,2 milliárd dinárral bővülhet a tartományi költségvetés, amit az önkormányzatok fejlesztésére fordíthatnak. Ez még mindig várat magára.
Csak kivonatosan megemlítenénk, hogy melyik alap hogyan gazdálkodott tavaly. A Vajdasági Garancia Alap 86 esetben vállalt garanciát 2009-ben, s erre a célra 247 millió dinárt költöttek. Pásztor István gazdasági titkár dicsérően szólt a garanciaalap hathatós gyors és piac kész tevékenységéről, s azt is előnyként említette meg, hogy 2004 óta – amióta létezik a garanciaalap – 932 esetben nyújtottak a hozzájuk forduló cégeknek, vállalatoknak és magánszemélyeknek garanciát kölcsönök felvételéhez, s erre a célra hat év alatt 2,7 milliárd dinárt költöttek el. A nemkormányzati szektor fejlesztési alapja tavaly 6,5 milliárd dinárral gazdálkodott, a Vajdasági Művelődési Intézet 2009-es bevétele 21,7 milliárd dinár volt, a kiadások ettől nagyobbak voltak: 22,3 milliárd dinárt tettek ki. A Vajdasági Pedagógiai Intézet 17,7 milliárd dináros bevételre tett szert az elmúlt év folyamán.
A garanciaalap működéséről szóló jelentés kapcsán Dragoslav Petrović, az Európai Vajdaságért frakció leköszönő vezetője elmondta, hogy a jelentés abból a szempontból is fontos, mert eljött a pillanat, amikor a Vajdasági Fejlesztési Bank betöltheti igazi funkcióját, úgy ahogyan azt a tartomány statútuma előírja.
– Ezáltal a vajdasági adminisztráció egy nagyon fontos eszközt kapott, mától a Vajdasági Fejlesztési Bank betöltheti végre előirányzott szerepét, tehát a szükséges pénzügyi eszközöket eljuttathatja a tartományi igazgatás azon területeire, ahol a legnagyobb szükség mutatkozik irántuk, emellett átlátható és működőképes módon biztosíthatja Vajdaság és Szerbia gazdasági felemelkedését – mondta Petrović.
Dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségekkel foglalkozó titkárt a statútum és a hatásköri törvény tartalommal való feltöltésének menetéről kérdeztük.
– Mivel most általános jelentések és elszámolások vannak napirenden az elmúlt időszakra vonatkozólag, ez csak közvetlenül kötődik a statútum és a hatásköri törvény tartalommal való feltöltéséhez. Számos tartományi intézmény új hatásköröket kapott, ilyen például a Vajdasági Pedagógiai Intézet is, amelyre számos olyan szakmai fejlesztési feladatot ruháztak az új törvénnyel, amelyen keresztül az oktatási titkárság szakmai szervévé válik. Fontos szerepe van például a tantervek, és a programok készítésében, a vizsgáztatás és a licenc megszerzésének szervezési folyamatában. Az intézet munkájára azonban rányomja bélyegét a köztársasági oktatási minisztérium törvénysértése, sok végrehajtási utasítás ugyanis, ami lehetővé tenné a vizsgáztatási és akkreditációs rendszer továbbfejlesztését és működését, egyszerűen nem született meg. Én javasoltam, hogy a tartomány élve az új törvény adta jogával, hozzon ideiglenes rendelkezéseket, amivel a minisztérium mulasztását legalább Vajdaság területén pótolhatnánk. Sürgősen lépni kellene, természetesen felmerülnek a kapacitásbeli kérdések is, mert a Vajdasági Pedagógiai Intézet emberállományban nem készült fel ezeknek az új feladatoknak a gördülékeny és gyors végrehajtására, de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy tartományi szinten olyan utasítás van érvényben, miszerint nem növelhetjük a foglalkoztatottak számát a különböző tartományi szervekben. Az elkövetkező hónapok feladata lesz biztosítani, hogy a polgárok és a pedagógus társadalom is érezhesse a decentralizáció hatását, mert ellenkező esetben ez az egész történet a visszájára fordulhat – nyilatkozta lapunknak Korhecz.
