A Gion emlékház
Gion Nándor gyermekkori pajtásának és barátjának, Végel László írónak jutott a megtiszteltetés, hogy megnyissa a Gion Nándor-emlékházat szombaton Szenttamáson. A szép számú egybegyűlt előtt kevesen tudták volna oly meggyőzően felidézni közelmúltunk egyik legkiemelkedőbb írójának alakját és annak a környéknek a szellemiségét, melyben a szenttamási születésű író eszmélni kezdett a világra, mint Végel.
A gyermekkori focimeccsek, a félelmek és a közösen megünnepelt 60. születésnap felemlegetésén túl Végel László – átadva új rendeltetésének a Popovača venac utcában levő egykori Gion-házat – annak a reményének adott hangot, hogy az emlékház valóban a szenttamásiak kulturális találkozóhelyévé válik majd.
Végel László
A lerombolt, majd teljesen újjáépített házban helyet kaptak Gion Nándor személyes tárgyai, a falon elhelyezett fényképek pedig felidézik élete fonzosabb állomásait. Nyolcéves álom vált ezzel valóra, hiszen a szenttamásiak körében nem sokkal az író halála után, már 2002-ben felmerült az épület felújításának ötlete, melyet végül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Vajdaság Autonóm Tartomány Nagyberuházási Alapja karolt fel.
A kellemesen kialakított udvar és a takaros ház megtekintése után a meghívott vendégeket – a Gion család tagjait: testvérét, Mártont, fiát, Gábort családjával, és özvegyét, Gion Juba Esztert, továbbá a vajdasági magyar közélet jeles képviselőit, a magyarországi vendégeket, a szenttamási községi vezetőket, a Vajdasági Írók Egyesületének képviselőit, a pályatársakat, a tisztelőket – a szervezők nevében Németh Dezső köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy az író alkotásaiban a szülőföldnek állított maradandó emléket, ezzel az emlékházzal viszont a szenttamásiak igyekeznek hálás utódok módjára a szülőházat mindazok találkozóhelyévé tenni, akiket megérintett az alkotó szellemisége. A vendégekhez Branko Gajin, Szenttamás polgármestere, majd Pásztor István tartományi kormányalelnök, a VMSZ elnöke szólt, kiemelve az örömteli pillanat fontosságát, hiszen ritka pillanat köreinkben, hogy egy jelentős művésznek meglehetősen rövid idő alatt tárgyi emléket tudunk állítani. Ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a délvidéki magyar közösség megmaradása, fejlődése, életképessége nagymértékben függ attól, mennyire tiszteli gyökereit, azokat az embereket, akik adóssá tették ezt a közösséget. – Ma Gion Nándort ünnepeljük, rá emlékezünk, a XX. század második felének legtermékenyebb, legnagyobb vajdasági prózaírójára, az egyetemes magyar irodalom nagyjára. Ha nem tiszteljük a múltunkat, akkor nincs jövőnk – mondta Korhecz.
Gion írói nagyságáról dr. Nikola Strajnić, a Vajdasági Írók Egyesületnek elnöke, dr. Elek Tibor monográfus, Kőrössi P. József, a Noran Libro Kiadó igazgatója, és Füzi László, a kecskeméti Forrás folyóirat főszerkesztője szóltak. Az avatóünnepséget séta követte a szenttamási kálváriára. A forróság dacára a legtöbben megtekintették a vízimalom maradványát és a Szívet, a Gion-regények két helyszínét, valamint a kálvárián a Virágos Katona stációképét. Az avatóünnepséget kiállításmegnyitó zárta: a helybeli könyvtárban megnyitották Maurits Ferenc festő-költő tárlatát Gion-feszületek címmel.
Minderről bővebben keddi számunkban olvashatnak, melyben a Gion-család tagjainak nyilatkozatát is közöljük.
