Vasárnap fejeződött be a sorrendben negyedik szabadkai nemzetközi és regionális gazdasági vásár. A sportcsarnokban megszervezett gazdasági seregszemle keretében számos szakmai tanácskozásra is sor került, a régió és Szerbia gazdálkodói mellett pedig bemutatkoztak magyarországi és horvátországi cégek is. A zárónapon sorsolták ki a vásár fődíját is, egy egyedi, kézzel készített kandallót. A szervezők vegyesen értékelték az idei rendezvényt.
A vasárnapi zárónapon sorsolták ki a nyereményjáték nyerteseit és a legszebb standoknak járó serlegeket is kiosztották. A fődíjat, a szabadkai Kujundžić kisipari műhely egyedi, kézzel készített kandallóját Pajković Dejan nyerte, a két napos mórahalmi üdülést Szarvák Csaba, a Terhes Tihamér virágtermelő által felajánlott cserepes virágot Megyesi Ibolyka kapta, de emellett további vigaszdíjakat is kisorsoltak a szervezők. Az idén a legszebb standért járó serleget a verőcei (viroviticai) Gazdasági Kamara kapta, a második helyet a Kujundžić kisipari műhely és a magyarországi Macline Kft. szerezte meg, a harmadik helyért járó serleget pedig a zentai Gazdakörnek és a szabadkai Novi Metal Kisipari műhelynek ítélte oda a zsűri. Az idén először két különdíjat is kiosztottak, az egyiket a horvátországi Križevci Vállalkozói Kft., a másikat a szabadkai és szegedi Vízművek közös standja kapta meg.
Karai László, a város gazdasággal megbízott tanácsosa szerint a negyedik nemzetközi és regionális gazdasági vásár főleg a gazdasági együttműködés terén hozott sikereket a résztvevőknek, a kiállítóktól is sok pozitív visszajelzés érkezett, emellett az előadások, tanácskozások is hasznosnak bizonyultak. Bodrogi Béla, a vásár szervezésével megbízott Szabadkai Piacok Közvállalat igazgatója is sikeresnek ítélte meg a rendezvényt. Mint elmondta, az idén megháromszorozódott a horvát kiállítók száma, a legkülönfélébb iparágakkal foglalkozó cégek jöttek el és igen széles termékkínálatot láthattak az érdeklődők, ugyanakkor csalódott is, mert annak ellenére, hogy a vásár sok szempontból magas színvonalon zajlott, a szabadkaiak érdeklődése nagyon alacsony volt.
A KÖZÖS VÍZBÁZISOK MEGŐRZÉSE
Ennek keretében a Sportcsarnokban a Vízművek és Csatornázási Közvállalat és a szegedi Vízművek Zrt. képviselői aláírtak egy együttműködési szerződést, hogy a következő időszakban közösen pályázhassanak uniós alapoknál.
– A víz nem ismer határokat és a közös vízbázisok megőrzése mindkét fél számára fontos. Több használaton kívül lévő kút is van, melyeken keresztül a 200 méternél mélyebben levő vízréteg beszennyeződik, a vállalatok viszont saját eszközeikből nem tudják ezeket a problémákat orvosolni, így közösen szeretnénk uniós pénzeket megpályázni, hogy felmérjük a helyzetet és szanáljuk a szennyezés forrásait. A szerződés keretén belül a szennyvíztisztítás és a biogázfejlesztés területén is jó együttműködést tudunk majd megvalósítani, a szegedi kollégák pedig ezen a téren nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, így bízom benne, hogy sokat tudunk majd tőlük tanulni – nyilatkozta lapunknak Tóth Godó Valéria, a szabadkai Vízművek igazgatónője.
Bajúsz Gábor, a szegedi Vízművek Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy nemrégiben a szabadkai Vízművek azért kereste fel őket, hogy az ottani szennyvíztisztító telepet meglátogassák, s ennek kapcsán indult meg egy beszélgetés, melynek eredményeként megszületett a most aláírt megállapodás. A szegedi Vízműveknek hasonló szerződésük van egy romániai és egy cseh vállalattal, s évek óta sikeres együttműködést tudnak megvalósítani, s mint azt a vezérigazgató kiemelte, ők is sokat tanultak ezektől a partnercégektől, s Szabadkával is gyümölcsöző kapcsolatra számítanak, már csak amiatt is, mert komoly pályázási tapasztalatokkal rendelkeznek.
ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁSOK
Branko Guslov, a szabadkai Ipari-technológiai Parkok Közvállalat igazgatója a szabadkai zöldmezős beruházási lehetőségeket ismertette az érdeklődőkkel.
– Az Ipari-technológiai Parkok Közvállalatot az idén alapította meg a város. A vállalat feladata, hogy a városi tulajdonban lévő földterületekről gondoskodjon, vagyis előkészítse a szükséges tervdokumentációkat, főtervet, gondoskodjon az infrastruktúra kiépítéséről, népszerűsítse ezeket a területeket a hazai és külföldi befektetők körében, vagy közvetítsen a város és a befektetők között. Ezúttal két olyan földterületet mutattunk be, melyek ideálisak a befektetők számára. Az egyik a Petar Drapšin, vagyis az egykori kettes számú kaszárnya, ahol elsősorban kereskedelmi jellegű befektetésekre számítunk. Igen kedvező az elhelyezkedése, hiszen a 21 hektáros terület a Szabadka–Palics főút mellett fekszik, amely közvetlenül kapcsolódik az E-75-ös autóúthoz és a tízes korridorhoz. Itt már elkészült a szükséges tervdokumentáció és a főterv, az infrastruktúra pedig jövőre épül ki. A másik a kisbajmoki Vámszabad övezet melletti terület, ami 53 hektáron fekszik, s ezzel valójában a Vámszabad övezetet bővítjük ki. Ide kereskedelmi és ipari befektetőket várunk, elhelyezkedése pedig úgyszintén igen kedvező, a Szabadka–Zombor főút mellett fekszik, egy kilométerre az Y-elágazástól. A tervdokumentáció elkészült, a főterv kidolgozása pedig folyamatban van, és jövőre itt is megkezdjük az infrastruktúra kiépítését – mondta az igazgató.
BIZTONSÁG HATÁROK NÉLKÜL
Az EU-SEC Holding Nemzetközi Biztonsági Szolgáltató Cégcsoport volt a házigazdája a Biztonság határok nélkül elnevezésű konferenciának, amely egyben e cég szlogenje is. Ők hét országban nyújtanak őrzés-védelem, biztonságtechnikai és takarítástechnológiai szolgáltatást. Az EU-SEC Holding a gazdasági vásáron nemcsak kiállítóként szerepelt, hanem magának a rendezvénynek a biztosítását is ellátta, az előadások alatt pedig amellett, hogy ismertetették a cég nyújtotta széleskörű szolgáltatásokat és a korszerű biztonságtechnikai felszereléseket, a közrendről, közbiztonságról, annak gazdasági hatásairól, és nem utolsó sorban a vállalkozások biztonságáról hallhattak értékes információkat a megjelentek.
– A magyarországi és szerbiai előadók által betekintést szerettünk volna adni a jogi, gazdasági, vagyonvédelmi irányvonalakról. Olyan vállalkozók, személyek látogattak el ma ide, akik érdeklődnek a másik ország iránt, vagyis, hogy hogyan lehet ott megvalósítani egy beruházást, milyen jogszabályok vannak érvényben, milyen a gazdasági szféra. Ha megvalósul egy biztonságos partnerkapcsolat és értéket teremtünk, vagyis amikor már van mit féltenünk, akkor felmerül a kérdés, hogyan tudjuk ezt megóvni. Itt kapcsolódik be a közrend és közbiztonság, és itt jövünk mi a civil szférából, akik gyakorlati tudással rendelkezünk, és tapasztalatainkat át tudjuk adni – mondta el Héja Zoltán, az EU-SEC vezérigazgatója.
Megváltozott a politika hozzáállása Magyarország felértékelődött a szemünkben – A Tisza Volán Zrt. befektetne Szerbiában A IV. Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár kísérőrendezvényeként került sor arra a kamarai szakmai napra és üzleti találkozóra, amelyet a Magyar–szerb Kereskedelmi és Iparkamara szervezett Szabadkán. A rendezvényen nagy számban jelentek meg vajdasági és magyarországi üzletemberek, de olyanok is, akik Vajdaságból származtak el és most szívesen visszatérnének, befektetnének ebben a régióban. A konferenciát Tápi Lajos, a szabadkai Magyar Főkonzulátus vezető konzulja nyitotta meg, aki kitért arra, hogy hatalmas fejlődésen ment keresztül ez a régió és a két ország közötti kapcsolatok az elmúlt 5-8 évben. – A vajdasági magyarság egy olyan erőforrás, amelyet páratlan helytállás, együttműködési készség jellemez. Ami engem elvarázsolt, az az, hogy milyen mélyen élik át magyarságukat az itteniek. Minderre pedig azért hívom fel a figyelmet, mert nem mindegy, hogy milyen miliőben dolgozik az ember, és hová fektet be – mondta Tápi. Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke, tartományi gazdasági titkár, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke előadásában Vajdaságról, mint gazdasági partnerről szólt. – Vajdaság a potenciálok tekintetében az elmúlt években nem változott. Sem természeti adottságaiban, sem humánerőforrás tekintetében, sem az infrastruktúra fejlettségét illetően. Nagyon sok minden változott azonban a politika szférájában. Eljutottunk oda, hogy nincsenek nyitott kérdések, a közös történelem néhány fájó pontjáról is nyíltan beszélünk. Felértékelődött Magyarország az itteni politika szemében. Ez a jelentős változás pedig erősítheti a magyarországi tőke idevonzását. A vajdasági kormány pedig ehhez minden segítséget kész megadni – hangsúlyozta Pásztor. Szatmáry Kristóf, a Magyar–szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, a kamara tavaly szeptemberben alakult meg, de már van szabadkai képviseletük is a Corvin Mátyás utcában, amelynek vezetője Varga Diósi Viola. Szatmáry arra hívta fel a figyelmet, ők elsősorban a kisebb vállalkozásoknak tudnak segítséget nyújtani, akár jogi szempontból is. Kiemelte, Vajdaságban komoly üzleti lehetőségek vannak. Káity Károly, a Tisza Volán Zrt. fejlesztési igazgatója a közlekedés fejlesztéséről szólva elmondta, vállalatuknak több járata is van Szegedről Szabadka, Zenta és Óbecse irányába. A Szeged és Óbecse között közlekedő járatot szeretnék bővíteni Tordáig, vagy még tovább. – A zombori Severtrans árverésén már részt vettünk, de sajnos alulmaradtunk. Ez nem jelenti azt, hogy feladtuk, szeretnénk Szerbiában befektetni, bővíteni piacunkat, Vajdaságban látunk lehetőséget erre. Egy-egy önkormányzattal szeretnénk felvenni a kapcsolatot és közös társaságot létrehozni, vagy más megoldást találni az együttműködésre – mondta Káity. |
