2024. július 16., kedd

A falusi turizmus ne csak lehetőség legyen

A kistérségi turisztikai összefogás alapjait fektették le Hajdújáráson

Tájak, ízek, emberek címmel tartottak pénteken turisztikai tanácskozást a Homokháti Kistérség (Hajdújárás, Horgos, Kishomok, Kispiac, Királyhalom, Ludas, Nosza és Martonos) településeinek vezetői, a falvakban működő vállalkozások, civil szervezetek képviselői, valamint az Észak-Bácskai Homokháti Kistérség Polgári Egyesület vezetői Hajdújáráson. A tanácskozáson a részvevők egy zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között megerősítik a térség turisztikai felmérésének, valamint a falvak fejlesztésére irányuló törekvéseknek a szükségességét és a közös erőfeszítések megtételét. A rendezvényen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Teleki Ferencné Erika, a mórahalmi Tourinform irodavezetője és Hulló István biológus, a szabadkai Városi Múzeum igazgatója tartott előadást. A kezdeményezésről Szilágyi Dorottya, a tanácskozás főszervezője nyilatkozott lapunknak.

– Szándékosan nem használom a falusi turizmus kifejezést, hanem a falu mentén megvalósuló turizmust, hiszen a falusi turizmus hallatán mindenkinek az jut eszébe, hogy tanya, kis ház, bogrács és itt befejeztük. Sokkal szélesebb körben kell gondolkodni. Az alapötlet az volt, hogy fel kell mérni, a térségben mibe lehetne belefogni. Egyrészt itt van a mezőgazdaság, amelybe már évek óta kapaszkodnak az emberek, másrészt itt van az idegenforgalom is. Ugyanakkor nagyon sok olyan elem található a környéken, amit a turizmus szolgálatába tudnánk állítani. Ez a szegmens az, amely fel tudja emelni a térség vállalkozásait, a termelőket, a kézműveseket és a rendezvényeket egyaránt. Ezért fel kell térképeznünk a természeti és a kulturális értékeket is. Mindehhez azonban össze kell fogni. Egy budapesti ismerősöm utazási irodájában vajdasági utakat is szerveznek. Ebbe az útba gyakorlatilag csak Újvidék, Pétervárad, Nagybecskerek, Szabadka és Palics fér bele. A falvak kimaradnak, holott rengeteg látnivaló található bennük. Ezért fontos felmérni, mit tudunk kínálni. Ugyanakkor nemcsak észak felé, hanem dél felé is nyitnunk kellene. Tapasztalataink szerint az emberek idegenkednek belföldön bemutatni kínálatainkat. Még élénken él bennük a háború élménye, ezért idegenkednek mindentől, ami nem magyar.

Hogyan vélekednek erről a falubeliek?

– Az eddigi tapasztalatok szerint érzik mindennek a fontosságát, mindenki nyitott volt. Az ötlet még valamikor május környékén fogalmazódott meg, ekkor egyenként körüljártuk a településeket, és elmondtuk az elképzeléseinket a térség turizmusával kapcsolatban. A települések ennek köszönhetően el is készítették saját idegenforgalmi kínálatukról szóló standjukat, amelyeket pillanatnyilag a hajdújárási helyi közösség épülete mellett mutatunk be. De nem szabad itt megállnunk, hanem egyre hathatósabb együttműködést kell kialakítanunk, és más turisztikai kiállításokon, vásárokon, bemutatókon is részt kell vennünk. Emellett kínálatunkat internetes és egyéb rendelkezésünkre álló felületeken is népszerűsítenünk kell. Tanácskozásunkon a hiányosságokkal is foglalkozunk, de el kell mondanunk, hogy vannak pozitív törekvések. Ezekre kell építenünk.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felszólalásában az összefogást nevezte a legfontosabbnak. Reményei szerint fél év múlva már úgy találkozhatnak a jelenlévők, hogy sikeresen feltérképezték, milyen vonzerővel rendelkezik ez a kistérség.

– A legnagyobb kihívás az, hogy amikor a faluturizmusról, mint kenyérkereseti lehetőségről beszélünk, akkor ezt ne egymástól függetlenül, hanem egymást ismerve, egymás adottságaira támaszkodva tegyük meg. A mai találkozás egy folyamat kezdete. Meg kell ismernünk, mi az, ami vonzó, eladható, mi az, amivel valakit egy napra le tudnánk kötni. Az a baj, hogy Vajdaságban a falusi turizmusról csak úgy beszélünk, mint lehetőségről. Nagyon apró részletét használjuk csak ki ennek a területnek. Ugyanakkor egy rossz hírű országban nagyon nehéz virágzó idegenforgalmat működtetni. Ha az mondjuk Európában, hogy Szerbia és Vajdaság, a háborúra és Koszovóra fognak gondolni. Meg kell változtatnunk a térségről kialakított képet. Enélkül nem létezik turizmus – mondta többek között Pásztor.

Teleki Ferencné Erika, a mórahalmi Tourinform vezetője és a Falusi Turizmus Országos Szövetségének szaktanácsadója a magyarországi homokhátsági kistérségi falusi turizmus fellendítésének tapasztalatairól beszélt.

– A Tourinform irodában információkkal szolgálunk az érdeklődőknek. Ennek érdekében az első két évben csak adatgyűjtést végeztünk. Felkerestük a művelődési házakat, a plébániai hivatalokat, a vadásztársaságokat, a földrajz és biológia szakos tanárokat. Ők azok, akik igazán jól ismerik a környéket. Ami nekünk abszolút természetes, az egy vendégnek újdonság. A vendég szemével kell látni a dolgokra. A pályázatokkal kapcsolatban egy titok van: minden létező pályázatra pályázni kell!