A héten tartották az Európai Néppárt közgyűlését, amelynek Szerbiából is volt résztvevője. A Vajdasági Magyar Szövetség már három éve tagja az Európai Néppártnak, Pásztor István pedig nem először vesz részt ezen a konferencián, az idén Szerbiából ő volt az egyedüli politikus ezen a rendezvényen. A VMSZ elnöke háromnapos brüsszeli látogatásáról nyilatkozott a Magyar Szónak.
– Ennek a látogatásnak két indíttatása volt, egyrészt az Európai Néppárt évi közgyűlésének a lebonyolítása, és az ezzel kapcsolatos meghívó, amit mi megfigyelő tagként kaptunk. Másrészt pedig az a konferencia, amely a Nyugat-Balkán országainak a stabilitásával és európai perspektívájával foglalkozott. Ezen a konferencián felszólaltam, és megpróbáltam a kérdésre adandó válaszban a vajdasági és a magyar prioritásainkat előtérbe helyezni. Ezért a standard, klasszikus szövegeket a Hágával való együttműködéssel, meg egyebekkel kapcsolatban nem is említettem. Viszont megemlítettem, hogy nekünk elemi érdekünk, hogy Szerbia csatlakozása folyamán nevesítésre kerüljenek azok a problémák, amelyek a kisebbség és a többség között folyamatosan a konfliktus forrását jelentik, vagy jelenthetik. Ez azt jelenti, hogy mindazok a kérdések, amelyek Vajdaság autonómiájával, a perszonális autonómiával, az önkormányzatisággal, a vagyon-visszaszármaztatással, az egyéni és kollektív jogokkal, és a nemzeti tanácsokról szóló törvény lehetőségeinek kihasználásával kapcsolatban megfogalmazhatók, legyenek teljesítendő feladatok Szerbia számára. Az eddigi tapasztalat arról szól, hogy ha ez nem következik be a csatlakozás folyamán, akkor attól a pillanattól kezdve, amikor az ország bekerül az unióba, ezek a kérdések elsikkadnak. Erről szól például a szlovák vagy a román példa – mondta Pásztor.
Hozzátette, hogy volt alkalma beszélni az 1944-45-ös eseményekről is, illetve azoknak a feltárásáról, és arról, hogy a közös történelmi múlt megvilágítása a megbékélés alapfeltétele.
– Azt javasoltam, hogy a 44-45-ös történet is kerüljön végiggondolásra, mint a teljesítendő feladatok egyike – magyarázta a VMSZ elnöke.
Arról, hogy Európában mennyire ismerik a vajdasági magyarság problémáit, Pásztor elmondta, hogy van egy réteg, amelyik ismeri ezeket a problémákat, és amely nyitott ezek irányában.
– Ők elsősorban azok az emberek, akik feladatként foglalkoznak a térséggel, akár a parlamentben, akár más testületekben, és őket érdekli, hogy mit gondolunk ezekről a dolgokról – tette hozzá.
Pásztor kitért még arra, hogy a Kacin-jelentéssel kapcsolatban fontosnak tartotta azt, hogy elmondhassák azt az 5-6 észrevételüket, amelyeket megfogalmaztak Szabadkán.
– Azt szeretnénk, hogy ezek az észrevételek módosító indítványként kerüljenek bele az országjelentésbe, ami azért fontos, mert ha ez megtörténik, akkor onnantól kezdve az országjelentés, amit az Európai Parlament elfogad, egy hivatkozási alap, egy számonkérési alap. Ebbe a jelentésbe szeretnénk bevinni a 44-45-ös eseményeket, az alkotmányossággal, törvényességgel és kollektív jogokkal kapcsolatos különböző, számunkra fontos célkitűzéseket és feladatokat. Úgy tűnik, esély van arra, hogy ezek a számunkra fontos dolgok végre-valahára bekerüljenek olyan európai dokumentumokba, amelyek a csatlakozás folyamatában megoldásra kerülnek – magyarázta Pásztor.
