Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Boris Tadić köztársasági elnök és Mirko Cvetković Szerb kormányfő meghívására pénteken Belgrádba látogatott, ez alkalommal kértük fel, nyilatkozzon napilapunknak.
Felbecsülhetetlen értékű a vajdasági magyarság számára a gesztus, hogy könnyített eljárással megszerezhető a magyar állampolgárság a határon túli magyarok részére. Mennyire indokoltak azok a félelmek, hogy az állampolgársággal megnyíló munkavállalási lehetőség miatt megindul egy kivándorlási folyamat? Hogyan hat majd ez a vajdasági magyar közösség életképességére?
– A kettős állampolgárság bevezetését megelőzően minden magyar közösséggel konzultáltunk. Kikértük az erdélyiek, a felvidékiek és a délvidékiek véleményét is. Az ő véleményük alapján hoztuk meg döntésünket. Márpedig szerintük nem kell ettől tartani. Aki el akart menni innen és mindent maga mögött akart hagyni, már megtette. A kettős állampolgárság éppen azt a lehetőséget teremti meg, hogy az ember, ha akar, átmeneti időre is úgy tudjon munkát vállalni, hogy közben nem kell felégetnie maga mögött minden hidat. Egész Európában a mozgás a jellemző, a tőke és a munkaerő szabad áramlása. Mozogni fognak Európában a szerbek is és a Szerbiában élő magyarok is. Az a kérdés, hogy haza akarnak-e jönni, vagy úgy gondolják, hogy végleg el kell menni. A kettős állampolgárság azt üzeni, hogy nem kell végleg elmenni innen, a Délvidékről ahhoz, hogy valaki az élete céljait kereshesse. Ilyen értelemben a kettős állampolgárság a határon túli magyar közösségek megtartó erejét növeli.
A délvidéki demográfiai adatok lesújtóak, hiszen naponta 11 magyarral van kevesebb itt, Vajdaságban. Ezért óriási jelentőségű az anyaország támogatása, hogy ez a kis közösség életben tartsa kultúráját, anyanyelvű oktatását. Ezen a téren várható-e valamilyen stratégia kialakítása az anyaország részéről?
– Sajnos, a jelenség nem korlátozódik csupán a Délvidékre, a határon túli magyar közösségek mindegyikére igaz ez, és a magyarországi magyarok közösségére is. Ez a jelenség az összmagyarságra jellemző, amit én úgy fogalmaznék meg, hogy mi eddig egy vesztes népnek számítottunk. Az emberek így is tekintettek magukra. Úgy gondolták, hogy egy, a XX. században vereséget elszenvedő közösséghez tartoznak. Azt sulykolták beléjük, hogy ne bízzanak a saját életerejükben, ne higgyék, hogy övék lehet a jövő. A jövőt nem úgy látják, mint egy nagy ígéretekkel rendelkező területet, amit el kell foglalni, hanem mint olyat, aminek mentén védekezni kell. Egész addig, amíg a magyarok nem hiszik el magukról, hogy a jövő az övéké, amíg nem hiszik el, hogy a XXI. századot megnyerhetik, dacára annak, hogy a XX. századot elveszítették, ez így is marad. Ameddig nem hiszik el, hogy egy győztes nemzet tagjai lehetnek, addig nem is fognak gyarapodni se vagyonilag, se a kultúra tekintetében, de értékekben és persze lélekszámban sem. Mindeközben persze terjed a cinizmus, ezért is rosszabb az egész Kárpát-medencei közösség állapota annál, mint amit a helyzet indokolna. Itt a politikai vezetők felelőssége jelentős. Legyen szó világi vezetőkről, politikusokról, értelmiségiekről, gazdasági vezetőkről vagy éppen egyházfőkről, mert nekünk, vezetőknek kell világossá tenni a magyarok számára, hogy a jövő várja őket. Érdemes a jövőről a gyarapodás és a győzelem logikája mentén gondolkodni. Amíg ezt nem érjük el, addig hanyatlani fogunk, minden tekintetben. Ennek a tendenciának a megfordításán dolgozik most a magyar kormány, és ennek a megfordításán tevékenykedik a délvidéki magyar közösség vezetése is. Én Pásztor István úrral évek óta dolgozom együtt, ez az egyetértés, ez a gondolat, amit most leírtam, ez adja a közös munkánk alapját.
Az Orbán Viktorral készült interjút teljes terjedelmében a Magyar Szó november 27-28. hétvégi számában olvashatják.
