Mirko Cvetković szerb kormányfő Pásztor Istvánnal folytatott e heti tárgyalása alkalmával felajánlotta a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, hogy vegyen részt a jövő évi állami költségvetés kidolgozásában. Pásztor István elfogadta a kormányfő ajánlatát. Ennek kapcsán kérdeztük őt terveiről és elképzeléseiről.
Elkezdődött már az egyeztetés a jövő évi állami költségvetés kapcsán?
– Most készül a költségvetés első változata. A kormányfővel abban egyeztünk meg, hogy amint elkészül ez a munkajellegű változat – erre a napokban számítok –, akkor kapcsolódok be az egyeztetésbe. Nagyon jó, hogy még az előkészítő fázisban elmondhatom azokat az érveket, amelyeket a VMSZ képviselői az eddigi parlamenti viták során hangsúlyoztak. Három fontos érvet emelnék ki. Van egy alkotmányos rendelkezés a mindenkori vajdasági költségvetés vonatkozásában: a tartományi költségvetésre az állami költségvetés 7 százalékát kell elkülöníteni. Ennek a 7 százaléknak a háromheted részének pedig fejlesztéseket kellene szolgálnia. A Tartományi Nagyberuházási Alapnak pillanatnyilag mintegy 7 milliárd dinárnyi adóssága van a már elvégzett munkák kivitelezői irányába. Ha nem kapjuk meg a fejlesztésre használható pénzeket, akkor a vajdasági költségvetésből nem tudjuk fedezni ezeket a kötelezettségeket sem. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a vajdasági költségvetésből 2 milliárd dinárt fizettünk ki a Žeželj-híd építésére. Ez nem is tartományi, hanem országos jellegű beruházás, és a köztársasági költségvetésből kellett volna pénzelni. Ennek a pénznek a visszafolyatása a vajdasági költségvetésbe szintén fontos lenne és ezt közölni is fogom majd a jövő évi költségvetésről folytatott egyeztetés alkalmával. Bár örülök a kormányfő felkérésének, és elfogadtam az ajánlatot, mégis attól tartok, hogy kelepcehelyzet, igazi balkáni szituáció alakul ki. Ezzel a gesztussal társadalmasításra kerültek a tartományi költségvetés körüli problémák. Ugyanakkor az, hogy részt veszek az egyeztetésen, még nem azt jelenti, hogy elállok eddigi elveinktől. Nem szeretném, ha ugyanaz a helyzet alakulna ki, mint tavaly decemberben. Mindenki számára világossá válhatott már, hogy a VMSZ négy szavazata nélkül nincs parlamenti többség. Ugyanakkor amennyiben az alkotmányos keret nem kerül tiszteletben tartásra, akkor mi sajnos nem tudunk a költségvetésre szavazni.
Azzal, hogy részt vesz a költségvetés kidolgozásában, kevesebb esélyt lát arra, hogy az illetékesek megfeledkezzenek az előbb részletezett alkotmányos rendelkezésekről?
– Ezt nem tudom. Remélem, hogy az alkotmány mindenki számára irányadó elv és követelmény. Én arra kaptam most lehetőséget, hogy a beszélgetések során folyamatosan rámutassak ezekre a dolgokra.
Miért fontos, hogy a vajdasági költségvetés háromhetedét fejlesztésekre irányozzák elő?
– Azért fontos, mert ezek azok a pénzek, amelyekkel a vajdasági kormány szabadon rendelkezhet. A négyheted az úgynevezett transzferpénz és csak átfut a költségvetésen. A négyheteddel a vajdasági kormány nem tud mit kezdeni, mert az az önkormányzatoknak járó pénz, és ebből fizetik ki mondjuk a tanárok, a közalkalmazottak bérét. A háromheted a szabad pénz, ebből lehet fejleszteni. A fejlesztés egy része a nagyberuházási alapon, másik része pedig a többi alapokon keresztül valósul meg. Ilyen mondjuk a fejlesztési-, a garancia-, vagy a mezőgazdasági fejlesztési alap. A titkárságok fejlesztést szolgáló elképzelései szintén ebből a háromhetedből valósulhatnak meg. Gazdasági titkárként számomra fontos lenne, ha olyan szabad pénzekkel rendelkezne a titkárság, amelyekből többek között az idegenforgalmat lehetne fejleszteni. Egy évvel ezelőtt elfogadásra került a vajdasági idegenforgalmi fejlesztésről szóló stratégia, de a megvalósításhoz nem tudunk hozzáfogni, mert nincs meg hozzá a pénzügyi háttér. Ha nincs meg a háromheted, akkor nem tudjuk biztosítani önmagunknak a túlélést.
Az idei vajdasági költségvetés esetében sem a hét százalék, sem a háromheted követelménye nem teljesült. Mennyire látták ennek kárát a nagyberuházások? Mely projektumokat emelné ki, amelyek emiatt leálltak, vagy amelyek megrekedtek a terv szintjén?
– Pontosítanék, amióta csak létezik a nagyberuházási alap, a háromheted követelménye még sohasem teljesült. Idén szinte az összes folyamatban lévő nagyberuházás szünetel. A már elkezdett beruházások esetében a kivitelezők elvégeztek egy csomó munkát, a nagyberuházási alap viszont nem tudta kifizetni őket. Ez szinte az összes folyamatban lévő beruházásról elmondható. Így az újabb munkafázisok elkezdésére sem lehet kiírni a versenypályázatokat. Ezért tartja a VMSZ annyira fontosnak a költségvetést, mivel ez az alapja mindennek.
Pártjuk négy köztársasági parlamenti képviselője tavaly nem szavazta meg az idei állami költségvetést, majd néhány nappal ezelőtt megszavazták a költségvetés módosítását. Nem tartja ezt következetlenségnek a párt részéről?
– A felelősség és a komolyság oldaláról nézve következetesnek tartom, hogy megszavaztuk a költségvetés módosítását. Tavaly nagy veszélyeket vállaltunk magunkra, amikor elveinkhez ragaszkodva és felelősségünk teljes tudatában alakítottuk ki álláspontunkat. Ezt tettük most is a költségvetés módosításánál. Gondolom, hogy ez nem elvszerűtlenség. Esélyt szerettünk volna teremteni arra, hogy idén ne ismétlődjenek meg a tavaly történtek. A költségvetés módosítása egy tényszerű állapot legalizálását jelentette. Az idei költségvetés-módosítás már semmin sem változtathat ezt az évet illetően. A 2011-es költségvetésről folytatott beszélgetésekhez jobb hangulatot, illetve légkört szerettünk volna megteremteni. Ezért szavaztuk meg a költségvetés módosítását. Valamint ezzel szerettük volna ismét bebizonyítani, hogy nélkülünk nincs parlamenti többség. Különböző gyakorlati okok, mint mondjuk a kraljevói földrengés okozta károk elhárítása, a tejprémium kérdése, vagy pedig a nyugdíjak kifizetésének kérdése szintén befolyásolták azt, hogy igennel szavaztunk.
Pásztor István szóba hozta a SIEPA köztársasági intézmény körüli igazságtalanságokat is. A szerb kormány a SIEPA-n keresztül a munkahelyteremtő külföldi beruházásokat támogatja. A Vajdaságon kívüli külföldi beruházások támogatására a szerb kormány a SIEPA-n keresztül idén 45,3 millió eurót fizetett ki, vajdasági projektumok vonatkozásában pedig 6,3 millió eurót hagytak jóvá, de csak 3,3 millió eurót fizettek ki, közölte Pásztor. Hozzátette: a Vajdaságban megtermelt társadalmi összterméket továbbra is folyamatosan máshová ömlesztik át.