Magyarkanizsa község valamikor a kilencvenes években azzal vált országszerte ismertté, hogy rendre az elsők között szerepelt a jómódú községek listáján. Az utóbbi időben nem hallani, hogy ilyesmivel dicsekednének, pedig Magyarkanizsán még mindig kiválónak nevezhető a helyzet a többi önkormányzathoz képest.
Idén az utolsó módosítással 800 millió dinár költségvetése volt a községnek, ami komoly összeg. Nem kényszerültek megszorításokra, noha a köztársaság senkivel sem bánt kesztyűs kézzel, s ráadásul a transzfer eszközöket is megnyirbálták. Nyilas Mihály polgármester értékelése szerint sikeres évet tudhatnak maguk mögött.
– Nehéz év volt az idei, mert az önkormányzatokat a köztársasági költségvetés mostohagyerekként kezeli, a transzfer eszközök ezúttal is megfelezve érkeztek, mi mégis megtaláltuk a módját, hogy takarékoskodással és a prioritások jobb meghatározásával működtessük zökkenőmentesen mindazt, amit kell. Elégedett vagyok. Jól pályáztunk, a hazai és a nemzetközi forrásokat a tervezett módon megszereztük magunknak. Az IPA előcsatlakozási, szomszédsági programja keretén belül nyolc pályázatot nyertünk meg, hetet magyar, egyet pedig román partnerrel, aminek a hozadéka egymillió eurós összegre tehető. Csupán a nagyvárosok előztek meg bennünketa pályázatok tekintetében. Mára gyakorlott pályázókká léptünk elő.
A nemzeti források is a rendelkezésükre álltak?
– Igen. Ámbár eleinte sokan kételkedtek bennünk, hogy a Demokrata Párt nélkül vajon tudunk-e Belgrádtól és Újvidéktől pénzt szerezni. Mondhatom, hogya VMSZ teljesen mögöttünk állt, s ennek köszönhetően a Tartományi Nagyberuházási Alaptól jelentős összeget sikerült lehívnunk. Összesen 650 millió dinárt. Hogy csak a legfontosabbakat említsem: 100 milliót a horgosi ipari parkra fordítunk, a munkálatok már elkezdődtek, újabb 100 milliós összeggel az aszfaltutakat építettük ki a község minden olyan településén, ahol erre szükség volt. Mondhatom, hogy a község lakosságának majd kétharmada falvainkban él, s itt az utak meglehetősen elhanyagolt állapotban voltak, így van mit tennünk, például Horgoson, Martonoson, Oromon, Kispiacon, de Magyarkanizsán is.
Tervezik-e, hogy a Martonos előtt és után, valamint a Horgoson levő vasúti átkelőhelyeket végre sorompóval vagy fénysorompóval lássák el?
– Sajnos az önkormányzat keze itt meg van kötve. Ez köztársasági hatáskör, s láthatjuk, a vasútnál évek óta semmilyen beruházások nem történtek. Márpedig a sorompó vagy a fénysorompó felszerelése nagy kiadást jelentene. Áramot kell oda vezetni, műszakilag felkészíteni a terepet…
A költségvetés pénzével hogyan gazdálkodtak?
– A módosítás utáni 800 millió dinár elégnek bizonyult ahhoz, hogy eleget tegyünk a kötelezettségeinknek. Ezen felül jelentős bevételi forrás volt a kőolajjáradék. A Tóthfalun, Oromhegyesen, Oromon és Völgyesen lévő lelőhelyekből nekünk említésre méltó bevételünk származik, 3 százalékos a járadék kulcsa a kitermelt értékből, ami kisebb, mint bárhol Európában, s ennek is csak a fele az önkormányzatoké, a másik fele az államé, de nekünk még így is jól jött.
A gyógyfürdőből származik-e haszna az önkormányzatnak?
– A gyógyfürdő és a turizmus is fontos a lakosság számára, hiszen egyre többen próbálnak megélni ebből. Egyébként a fürdő sajnos nem önkormányzati, hanem tartományi alapítású intézmény.
Mostanában divatos a hőenergia hasznos felhasználása, ezzel Magyarkanizsán mi a helyzet?
– A gyógyfürdő fűtési rendszere ezen alapul, én azt mondom, még nagyobb lehetőségek rejlenek ebben. Egy budapesti céggel szerződtünk, amelyik majd felmérést végez az egész község területén. Kiderítjük, hogy a mélyebb rétegekben mennyi geotermikus energia van és hogy azt hogyan lehetne hasznosítani.
Az élményfürdő megépítésével hol tartanak?
– Természetesen szeretnénk az immáron százéves gyógyfürdői hagyományt továbbvinni és tervezzük egy élményfürdő megépítését, magántőkére számítunk elsősorban. A magyarországi befektető, sajnos, anyagi nehézségekre hivatkozva elállt a projektumtól, de az önkormányzat sikeres tárgyalásokat folytatott osztrák és svájci beruházókkal. Azt hiszem, egy komplexebb és nagyobb kiterjedésű élményfürdő kiépítésére számíthatunk, mintegy 100 hektáros területen, nemcsak wellnessközpont és akvapark lesz majd, hanem még golfpálya is, ahol nemzetközi versenyeket szervezhetünk.
Mit tart az év legnagyobb kudarcának?
– A magyarkanizsaiak legnagyobb bánata, hogy még mindig az észak-bánáti körzethez tartozunk. Nem tőlünk függött, hogy nem tudtuk megvalósítani, hogy átkerüljünk a szabadkai, azaz az észak-bácskai körzetbe. Mi ennek az ügynek zászlóvivői vagyunk évek óta, a zentaiakkal és az adaiakkal karöltve harcoltunk. Abban bízom, hogyjövőre ez megvalósul. Pásztor István elnök úr ígéretet kapott, hogy így lesz, igaz, volt erre már példa korábban is, de most biztosabbnak látszik.
Az önkormányzat gazdasági életén felül a politikai pártok között kialakult hangulattal elégedett-e?
– Sikerként élem meg, hogy a pártközi válság a VMSZ és a Demokrata Párt között az itteni viszonyra nem volt kihatással. Nem bontotta meg a stabil és egységes önkormányzati vezetés működését a VMSZ és VMDP alkotta Magyar Koalíción belül. Voltkísérlet a megosztásunkra, amikorleváltásokat kezdeményezett a Demokrata Párt frakciója, de a koalíciónkekkor is megmutatta egységét, és biztos vagyok benne, hogy ezentúl is így lesz, mert energiánkat nem az egymás közötti vitákra vesztegetjük, hanem előrenézünk, s összefogva dolgozunk azon, hogy Magyarkanizsa község minden települése tovább fejlődjön és hogy továbbra is mindannyian büszkék legyünk arra, hogy ebben a községben élünk.
