Elmélet és gyakorlat Szerbiában valamiért már hosszabb ideje hadilábon áll egymással. Mint egy zsörtölődő házaspár, akik nem hajlandók kézen fogva sétálni, és egymásnak hátat fordítva hajtják álomra fejüket. Legalábbis a szerbiai gyakorlat meglehetősen sokat szunyókál, valamiért csak nem akarja kitörölni szeméből az álmot. Az elmélet viszont annál aktívabb. Pontosabban mondva politikusaink fantáziálásai egyre vakmerőbbek. Bár az is meglehet, hogy ők még hisznek a mesékben, és talán a Télapóban is.
De nézzük csak sorjában. A gazdasági válság Szerbiába is megérkezett. Erről már senkinek nem kell különösképpen mesélni. Az államhatalom képviselői úton-útfélen a takarékoskodás fontosságáról szónokolnak, és ami a vajdasági költségvetést illeti, a spórolás megvalósulása egyre fenyegetőbbnek tűnik. Már magát az idei állami költségvetést illetően sem alakultak a dolgok bonyodalommentesen. A parlamenti képviselőknek tavaly a téli ülésszak egyik utolsó ülésén sikerült elfogadniuk a költségvetést. Na de itt nem ért véget a dolog. Az illetékesek számára hamar egyértelművé vált, a költségvetés elméletileg szép és jó, de a gyakorlatban nem kivitelezhető, elérkezett tehát a kiigazítás és a takarékoskodási intézkedések ideje. Az államhatalom képviselői és az illetékesek igencsak alapos és lelkiismeretes közalkalmazottak, a takarékoskodást annyira komolyan vették, hogy még az alkotmányra is fittyet hánytak. Itt ismét meg kell említeni gyakorlat és elmélet ellenkezését egymással. Az ország alkotmányának alapján ugyanis a mindenkori állami költségvetés hét százalékának elméletileg Vajdaságba kellene kerülnie. Ebben a pillanatban azonban úgy tűnik, az állami költségvetésből csupán 5,7 százalékot adnának Vajdaságnak. Pásztor István szerint ezzel megállna az élet a tartományban.És ebben az esetben nem csak elméletileg következne be a legrosszabb. Bár elvégre miért is csodálkozunk, korábbi tapasztalatok alapján Szerbiában, és még gyakrabban Vajdaságban, a legrosszabb általában igenis bekövetkezik.
Érdekes módon a tartományban más politikusok elméletileg nem látják ilyen kiábrándítónak a helyzetet. Elképzelhető, hogy Bojan Pajtićot senki nem értesítette az aktuális gazdasági és pénzügyi helyzetről, illetve a vajdasági költségvetést fenyegető érvágásról. Vagy pedig újságot sem olvas, televíziót sem néz és valószínűleg rádiót sem hallgat. Mivel egyébként már el kellett volna jutnia a Tartományi Végrehajtó Tanács elnökéhez a hírnek, miszerint az országban a gazdasági világválság kezdete óta havonta mintegy 3000 polgárnak kell átvennie az elbocsátólevelet, illetve arról is hallott volna, hogy a tartomány költségvetéséből az állami költségvetés módosításának elfogadása esetén 10 milliárd dinár hiányozna. Miért gyanúsítom hiányos informáltsággal Bojan Pajtićot? Mivel egyébként nem tudom felfogni, hogy ennek a helyzetnek a függvényében hogyan ígérhette a héten a vajdasági gyárak technológiai fejlesztését, illetve az új technológiákat alkalmazó üzemekben 23 000 új munkahely megnyitását. Ezek az ígéretek elméletileg igencsak jól hangzanak, bár még kívánatosabb lenne, ha a gyakorlatban is megvalósulni látnánk őket. Persze a politika nem csak Szerbiában alapszik a mézesmázos ígéretekre, bár szerintem a jelenlegi helyzetet ismerve minden értelmes polgár meg fogja kérdőjelezni az előbb részletezett reménykeltő fantáziálásokat. Vagy a TVT elnöke esetleg olyasmit tud, amit mi nem?
Reméljük, hogy a parlamenti képviselők át fogják olvasni az alkotmányt és elgondolkoznak, lám, lám, milyen sok szép rendeletet tartalmaz, és ezeket illene a gyakorlatban is tiszteletben tartani. Végül is erre is látok esélyt, elvégre Boris Tadić biztosan ismeri az ország alkotmányát. Ide vonatkozó tudását a múlt héten a gyakorlatban is alátámasztotta. Egy színvonalas szerb nyelvű hetilapnak Vajdaság statútumával kapcsolatban ugyanis az alkotmányra támaszkodva részletezte annak elfogadási lehetőségét és szükségességét. Kihangsúlyozta, az alkotmány rendelete alapján Vajdaságnak, mint tartománynak, meg kell kapnia minden neki járó jogot és illetékességet. Ha az ország első embere ilyen jól ismeri az alkotmányban részletezett állami kötelezettségeket Vajdaság irányába, akkor talán még nincs minden veszve. Elméletileg...
