Szerbia parlamentje kedden fogadta el a politikai pártokról szóló törvényt, melynek egyik rendelkezése értelmében a jövőben a pártalapításhoz szükséges aláírók száma 10 ezer, a kisebbségi pártok esetében pedig ezer. A Magyar Szó a vajdasági magyar pártok vezetőit kérdezte, ezek után veszélyeztetve érzik-e az általuk vezetett párt létezését, vagy sem.
Dr. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke:
– Számomra egyértelmű, a szóban forgó törvény igencsak rossz. Ezt nem azért jelentem ki, mert a VMDK létezését veszélyeztetve érzem, szerintem magával az alapelképzeléssel vannak gondok. Nem ilyen módon kellene csökkenteni a politikai pártok számát. A törvény a hatalmi pártok napi politikai céljait szolgálja, és eltiporja a demokráciát. Az alkotmányellenességről pedig ne is beszéljek. Az új törvény a már meglévő törvényhez viszonyítva sokkal szigorúbb feltételeket határoz meg, a kisebbségi nemzetek esetében különösen nehéz lesz majd eleget tenni ezeknek az elvárásoknak. Nem lenne szabad olyan törvényt hozni, amely rontja a kisebbség helyzetét. Gondoljunk csak a kisebb lélekszámú Szerbiában élő nemzetekre, a románokra, szlovákokra, ruszinokra. Az új törvény ezeket a nemzeti csoportokat meggátolja majd a pártalapításban. A már meglévő kisebbségi pártokkal kapcsolatban pedig jól látható a jövő, az új jogszabályozás összezúzza és megsemmisíti a kisebb támogatottságú pártokat, ez csakis antidemokratikusnak nevezhető. Miért? Azért, mert ismét igazságtalanok az arányok. A 280 ezer lelket számláló vajdasági magyarság esetében egy politikai párt megalakításához 1000 aláírásra van szükség, a többségi nemzet tagjai pedig 10 ezer aláírással tudnak pártot alapítani. Szerbiában 8 millió szerb él. Azt hiszem, mindenki számára világos, mit értek igazságtalanság alatt. A kisebbséget ismét megkárosították. Bár ismétlem, a VMDK minden gond nélkül fel fogja sorakoztatni a szükséges számú támogatót, és össze fogja gyűjteni a követelt aláírásokat. A mostani helyzet alkalmat ad a bizonyításra.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke:
– A VMSZ elnökeként úgy látom, a törvény hatályba lépésével nem fog veszélybe kerülni a párt létezése. Mindenféleképpen eleget fogunk tenni a párt újra bejegyzésével kapcsolatos feltételeknek. A VMSZ-nek már ebben a pillanatban is sokkal több tagja van, mint 1000. Ugyanakkor azt is tudom, ebben a pillanatban nagyon sok párt számára teljesíthetetlennek tűnik ez a feladat, vagy azzá fog válni. Egyes kisebbségi pártok szemszögéből nézve tehát valóban kisebbségellenesnek tűnhet az új törvény. Személy szerint fontosnak tartom, hogy a politikai pártok mezeje rendeződjön. Véleményem szerint a törvény korlátozza a politikai pártok létrehozásával kapcsolatos alkotmányos szabadságot, ugyanakkor gátat igyekszik vetni a mostanihoz hasonló helyzetnek. Itt arra gondolok, hogy Szerbiában pillanatnyilag mintegy 650 párt létezik. Ez nem természetes állapot, és az sem természetes, hogy valaki már 100 aláírással létrehozhat egy kisebbségi politikai pártot. Ennek a folyamatnak egyértelműen közösségromboló hatása volt. Reményeim szerint a jövőben el fog dőlni, hogy ki kicsoda, ki mennyit dolgozott, és hogyan építkezett az elmúlt évtizedekben. Azok, akik folyamatosan dolgoztak, akik politikai programjaikat folyamatosan a szavazópolgárok igényeihez alakították, azok rendelkeznek olyan potenciális szavazói bázissal, amely biztosítani tudja a szükséges számú aláírást. Akik pedig nem, azoknak szembesülniük kell a „ki mint vet, úgy arat” szólás rájuk vonatkozó következményeivel.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke e-mailben továbbította válaszát szerkesztőségünknek:
– A pártok megrostálása a választópolgárokra tartozik, nem a hatalomra. Az 1000–10 000 arány alkotmányellenes. A szerb hatalom hátrányos megkülönböztetésben részesíti a kisebbségeket. A VMDP összegyűjti a szükséges számú aláírást.
Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke:
– A politikai pártokról szóló törvény kérdését elvi és gyakorlati szempontból is részletezni lehet. Az összegyűjtendő ezer aláírás gyakorlati kérdés, ezt egyáltalán nem lesz nehéz megvalósítanunk. Gyakorlati kérdés az ehhez szükséges anyagiak kérdése is, a polgárok aláírását ugyanis bíróságon kell majd hitelesíteni, ez pedig pénzbe kerül. Ez azonban mind megoldható kérdés. Sokkal fontosabb, hogy ilyen lépéseken keresztül válik nyilvánvalóvá, Szerbia képtelen jogállammá válni. A jogrendben és az emberi jogok között is ismert a szerzett jog fogalma. Ennek értelmében az aktuális jogi szabályozások alapján bejegyzett politikai pártok létezését nem lehet megkérdőjelezni, vagy a törvény változásának függvényében újabb feltételekhez kötni. Egy új törvénynek csak az újonnan alapított pártokra kellene vonatkoznia. Ez a bizonyítéka annak, hogy Szerbiában a demokrácia csak elméletileg létezik, a demokráciának ugyanis az állandóságot is biztosítania kellene. Ezzel a törvénnyel valójában nem az úgynevezett mini pártok számát szeretnék visszaszorítani Szerbiában, hanem a jelenlegi hatalmi pártok így szeretnék megtartani hatalmi pozíciójukat, anélkül, hogy valóban tennének valamit. A választópolgároktól megvonják a választás lehetőségét. Az MPSZ fontolgatja a törvényességi vizsgálat kérvényezését, megtörténhet, hogy az Alkotmánybíróság döntését fogjuk kérni a szóban forgó törvénnyel kapcsolatban, hiszen szerzett jogait senki nem veheti el senkitől.
László Bálint, a Magyar Koalíció párt elnöke:
– Kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy a politikai pártokról szóló törvény ebben a formájában kerül majd elfogadásra. A Magyar Koalíció már akkor is kijelentette, és ezt most megismétlem, számunkra egyáltalán nem fog gondot jelenteni az 1000 aláírás összegyűjtése. Pedig esetünkben egy nemrég alakult pártról van szó, az új feltéteket mégis teljesíteni fogjuk. Nem az aláírásgyűjtéssel lesznek gondok, hanem az esetleges bírósági hitelesítés esetén fellépő anyagi teherrel. Bár ismétlem, az általam vezetett párt fennmaradása szempontjából mindez nem jelent majd gondot.
