Az elmúlt pár hónap politikai történéseit Kishegyesen a hatalmi koalíció és a Demokrata Párt közötti csatározás jellemezte, az intézményesített vita a tárgyalótermeken kívül is folytatódott, amit Milo Milojko, a képviselő-testület montenegrói párti képviselő saját bőrén is tapasztalhatott. Dr. Bíró István , Kishegyes Község demokrata párti, tartományi képviselője a következőképpen véleményezte a történteket:
– A konfliktus nem egyik napról a másikra alakult ki. Az egésznek a kezdete hét hónappal korábbra tehető, amikor a VMSZ nem volt hajlandó elfogadni községi szintén az együttműködést, amely köztársasági és tartományi szinten is létrejött a két párt között. Több hónapos tárgyalások után, amelyeket Pásztor István és a tartományi Demokrata Párt vezetői folytattak, Pásztor utasította Pál Károlyt, az akkori képviselő-testületi elnököt: „Vagy lemond, vagy leváltják!’’. Míg Pál lemondását a választók érdekeinek védelmével magyarázta, addig a Demokrata Párt véleményét senki sem kérdezte. Ekkor sikerült Vladimir Lopičićot megválasztani a kkt elnökének. Az újonnan megválasztott elnök viszont nem tudta végezni a munkáját január 27-e óta, mert több alkalommal a Szerb Radikális Párt képviselői gátolták a testület munkáját egészen május 27-ig, majd a VMSZ a törvénytelen napirend-módosítási javaslatok el nem fogadása miatt nem volt hajlandó biztosítani a kvórumot. A május 27-i ülés Lopičić és Pál közti több órás vita után újra megszakadt. Ezek után rendkívüli ülésen törvényellenesen leváltották Lopičićet és újraválasztották Pál Károlyt elnöknek. A DP és az SZRP képviselőit nem hívták meg az ülésre, ezzel megszegték az ügyrendi szabályzatot és a törvényt is.
Ön szerint mi a konfliktus alapforrása? Köztársasági, tartományi szinten és egyes községekben jól működik az MK és a DP koalíciója. Kishegyesen miért nincs így?
– Elsősorban nem politikai konfliktusokról beszélhetünk, az egész személyi ellentéteken alapul Milorad Pejović, Pál Károly és Vladimir Lopičić között. Nekik kellene megoldást találniuk. Próbálkoztam elősegíteni az egyezséget közöttük, de egyikük sem hajlandó engedni. Az lenne a legjobb, ha mindhárman önvizsgálatot tartanának és levonnák a tanulságokat.
A DP szerint a kkt törvényellenesen működik május 27-e óta, és még mindig Lopičić az elnöke. Milyen lépéseket tettek ezzel kapcsolatban?
– Az ügyet már vizsgálja az önkormányzati minisztérium, amelynek döntése júniusban várható. A tények a mi igazunkat fogják bizonyítani. Elfogadjuk, hogy Pál Károly egy ravasz politikus, de nem ülhet törvényellenesen a kkt elnöki székébe még ő sem. A legnagyobb probléma, hogy a kkt nem végzi feladatát már több mint 90 napja, a törvény szerint ebben az esetben állami kényszerigazgatást kell bevezetni. Várjuk az illetékes minisztérium döntését.
A DP és a VMSZ álláspontja a történtekkel kapcsolatban nem egyezik, sőt az egyik cáfolja a másikat.
– Nem az én dolgom megállapítani, kinek van igaza. Vannak erre megfelelő szervek, akik már végzik a munkájukat. A médiumokban viszont csak a VMSZ közleményeit lehetett hallani, olvasni, a DP-ét senki sem kérdezte meg. Persze ez érhető, hiszen a magyar sajtó is az ő oldalukon áll, a mi közleményeinket nem hajlandóak megjelentetni vagy csak elrejtve teszik ezt. Elfogadom a sajtó elfogultságát az VMSZ irányába, de a mi oldalunkon tények és tanúk állnak.
A DP részt fog venni a július 19-én tartandó helyi közösségi választásokon?
– Nem lesznek választások július 19-én. Értesüléseim szerint szeptemberben lesznek megtartva, mivel törvényellenesen lettek kiírva, így csakis érvénytelenül lehetne választásokat tartani júliusban. Ezzel kapcsolatban is várjuk a minisztérium döntését. A szabályosan megrendezett választásokon részt fogunk venni.
Ki foglalkozik a közérdekekkel, amikor mindenki az egymás közti, személyes konfliktusokkal van elfoglalva?
– Elmúlt egy év és nem történt semmi előrehaladás, fejlődés a községben. Nagyon sajnálom Kishegyes község polgárainak naivitását, akik nem veszik észre, hogy valójában mi történik, és ki irányítja a történéseket. A kkt-ben a hatalmi koalíció képviselői úgy szavaznak, ahogy Pál Károly utasítja őket, a szocialista és montenegrói képviselőket pedig munkahelyekkel, pénzzel, pozíciókkal vették meg. Talán a pártfegyelem miatt nem akarnak a saját eszükkel gondolkodni a képviselőik, ezt még a Demokrata Párt el is tudná fogadni, de akkor feltenném a kérdést, hogy miért nem történt semmi látványos fejlődés a községben, és miért irányítanak át minden forrást Bácsfeketehegyre? A politikai pártok lehet, hogy nyernek vagy vesztenek ezekben a konfliktusokban, viszont a polgárok csakis rosszul járhatnak, ha nem születik megoldás ezekre a problémákra.
