A nemzeti tanácsokról szóló törvény bemutatásakor megszervezett sajtókonferencián Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke bejelentette, hogy az új jogszabály tekintetében felül kell vizsgálni a szervezetüket. Ugyanakkor Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is erre kérte az MNT elnökét. Lapunknak Józsa László vázolta fel, hogy milyen felülvizsgálatra, vagy átszervezésre kerülhet sor.
– Az egyik alapszabályi rendelkezésünk szerint bizottsági elnök csak MNT-tag lehet. Nos ezt a gyakorlat felülírja és szükség mutatkozik аrra, hogy a szigorú belső szabályzatunkon lazítsunk egy picit, hogy adott esetben ne csak belsős, hanem külsős is lehessen bizottsági tag. Ennél sokkal lényegesebb teendő, hogy az oktatási bizottsági struktúránkat valóban vizsgáljuk felül. Ugyanis az MNT-nek pillanatnyilag egy oktatási bizottsága és annak egy közoktatási-, valamint egy felsőoktatási albizottsága van. Ez a struktúra, megítélésem szerint, nem bizonyult olyan hatékonynak, mint amit várhattunk volna. Sokkal ésszerűbb lenne, ha külön létezne egy közoktatási és egy felsőoktatási bizottságunk. A gyakorlat azt bizonyította ugyanis, hogy az oktatási rendszer nem egy és oszthatatlan, hanem a problémák külön-külön jelentkeznek.
Kell-e valami más, drasztikusabb átszervezésre számítani az MNT-n belül a pénteken hatályba lépő nemzeti tanácsokról szóló törvény miatt?
– Drasztikus átszervezésre nem kell számítani, ugyanis a törvény csak megfogalmazási és jogi stiláris különbségeket hoz magával. A törvény előírja, hogy egy nemzeti tanács alapszabályának miket kell tartalmaznia, milyen témákkal kell foglalkoznia, milyen kérdéseket kell rendeznie. Ezekhez nekünk egyszerűen igazodnunk kell. Természetesen nem arról van szó, hogy a jelenlegi alapszabályunk rossz volna, hiszen megfelelt a korábbi kisebbségi törvényben megfogalmazott elvárásoknak. Egész egyszerűen pontról pontra meg kell vizsgálnunk, hogy van-e olyasvalami az alapszabályunkban, amit az új törvény miatt meg kell változtatnunk. Ugyanakkor kísérletet szeretnék tenni arra, hogy egy olyan vezetői réteget vonjunk be az MNT-be, amely megfelel azoknak az igazgatási-jogi, valamint politizálási feladatoknak, amelyeket a törvény most hatáskörileg ránk bíz. Tudniillik, ha valaki alaposan átolvassa a jogszabály hatásköri rendelkezéseit, akkor kiderül, hogy egy nemzeti tanács tevékenységének hatvan-hetven százaléka a jövőben különböző megkeresések, javaslatok, elképzelések, rendeletek, jogszabályok véleményezéséről, jóváhagyásáról, kommentálásáról szól majd. Azt mondanám, hogy a nemzeti tanácsok tevékenysége a jövőben egyre jobban fog hasonlítani egy kisebb méretű helyi önkormányzat igazgatási jogi tevékenységéhez. Ez elmondható lesz az oktatás, a kultúra, és különösképpen az intézményigazgatás szférájára egyaránt. Erre kell felkészülnünk. Adminisztratív szempontból „jól patkolt” vezető személyiségeket kell a nemzeti tanácsban pozícióhoz juttatnunk.
Erre a közeljövőben, vagy csak a választások után kerülne sor?
– Tekintettel arra, hogy a hatásköri rendelkezések már pénteken hatályba lépnek, nekünk ezekre a feladatokra azonnal fel kell készülnünk. A következő nemzeti tanács csak átörökli azokat a rutinokat, amelyeket a jelenlegi nemzeti tanács a munkájában kialakít. Ugyanakkor két bizottsági elnökünk lemondófélben van. Maglai Jenő, a nyelvhasználati bizottság és Nagy Tibor, az oktatási bizottság elnöke más elfoglaltságra hivatkozva lemondott. Itt új személyi megoldásokat keresünk, alaposan át kell gondolnunk, hogy egyes esetekben az eddigi erőkkel, más esetekben pedig új erők bevonásával, hogyan fogjuk az eddiginél is hatékonyabbá tenni tevékenységünket, valamint kiegyenlíteni mind a négy szektorban azokat az emberi erőforrásokat, amelyekkel rendelkezünk. Azt szeretném, ha ebben a kérdésben, valamint az intézőbizottság összetétele tekintetében is a hónap végére nyugvópontra kerülnénk.
