Többek között a külön választói névjegyzékre való feliratkozás kérdéséről kezdeményez konzultációt a vajdasági magyar közösségen belül szeptember 18-án a Vajdasági Magyar Szövetség, jelentette be tegnap megtartott rendhagyó sajtótájékoztatóján Pásztor István, a VMSZ elnöke. A sajtótájékoztató vezérfonala a nemzeti tanácsokról szóló törvény, a választásokra való felkészülés, valamint az államfővel folytatandó, napokban esedékes beszélgetés témája volt.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény holnap lép hatályba és a jelenlegi kisebbségi politizálás határtalan előrelépését jelenti – szögezte le a VMSZ elnöke. Az autonómia gondolata már 90 éve, Trianon óta foglalkoztatja a közvéleményt, de csak most jutott a vajdasági magyarság olyan helyzetbe, hogy sikerült törvényt elfogadtatnia erről.
– Ez hihetetlenül nagy eredmény. A törvénnyel kapcsolatban azonban különböző vélemények jelennek meg. Nagy megdöbbenéssel olvasom őket. Arról tanúskodnak, hogy vagy a rosszindulat van túlméretezve a nyilatkozókban, vagy nem tudnak olvasni, szöveget értelmezni. Természetesen, mint minden törvény, ez a törvény sem ideális, de nagyon közel áll ahhoz, amit közösségi igényként fogalmaztunk meg – mondta Pásztor István.
Szavai szerint a vajdasági magyarságnak, mint az egyik legkisebb határon túli magyar közösségnek, sikerült egy olyan példaértékű megoldást találnia, amely mozgásteret biztosít a magyar külpolitikának. Mindez irányadó lehet más határon túli közösségek számára, hogy hasonló ambíciókat fogalmazzanak meg, partnereket keressenek hozzá, majd sikerre vigyék azokat.
Mivel a nemzeti tanácsokról szóló törvény szeptember 11-én hatályba lép, a jelenlegi Magyar Nemzeti Tanács számára is megoldandó feladatokat jelent, ezért Pásztor István azt kérte Józsa Lászlótól, az MNT elnökétől, hogy készítsék elő, vázolják fel, milyen operatív feladatok jelentkeznek péntektől, mekkora az MNT mozgástere, amit be kell élnie, és milyen személyi, eszközbeli feltételeket kell biztosítani, hogy eleget tudjanak tenni a jogszabályban felvázoltaknak.
Mindezek mellett elő kell készülni az új választásokra is, vélte a VMSZ elnöke. Hangsúlyozta, a külön választói névjegyzéket a kisebbségügyi minisztérium állítja össze, úgy, hogy lehetővé teszi, hogy a magyar közösség tevőlegesen részt vegyen benne. Igaz, a VMSZ ettől a feladattól nem menekült, de nem is ragaszkodott hozzá.
– Van-e természetesebb kérés, mint a vajdasági magyar közösség tagjait arra buzdítani, hogy vállalják sorsközösségünket, magyarságunkat? Senkinek sehova nem kell bemennie, nincs olyan sor, ahova be kell állnia, hogy felkerüljön a névjegyzékre. A mi tevőleges szerepvállalásunk abban merül ki majd, hogy minden embert felkeresünk személyesen, és elmondjuk neki, hogy egy aláírással formálisan is vállalnia kell, miszerint ennek a közösségek a tagja. Csak a közös akarat tudja sikerre vinni a nemzetet – hangsúlyozta a pártelnök.
A VMSZ elnöksége kedd esti ülésén elfogadta azt a javaslatot, miszerint szeptember 18-án, Zentán indítsák el azt a többhetes vajdasági magyar véleményalkotó tanácskozást, ahol – a nézeteltérések ellenére –, a résztvevők építő jellegű légkörben megállapodásra jussanak a nemzeti tanács, a választói névjegyzék és más, a vajdasági magyarság számára fontos kérdésekben. Pásztor István reményei szerint a tanácskozáson majd megjelennek a pártok, az egyházak, a civil szervezetek képviselői, valamint a vajdasági magyar értelmiség is. Ennek érdekében tegnap több mint 200 meghívót küldtek szét.
– Azt szeretném, ha jövő pénteken dűlőre jutnánk abban a kérdésben, hogy ki az, aki szerepet kíván vállalni a közös akarat kialakításában, és ki lesz partner abban a folyamatban, amit úgy hívunk, hogy a meghozott törvénnyel való élés lehetőségének biztosítása – jelentette ki Pásztor István, majd hozzátette, hogy mindenki, aki szembeszáll a kezdeményezéssel, nemzeti ellenség, akivel attól a pillanattól kezdve nem kíván többet foglalkozni.
Ezt követően elmondta, arról is el kellene beszélgetni, hogy a vajdasági magyar közösség hogy akarja kialakítani a jövőbeli nemzeti tanácsot, mik a közösségi elvárások az elfogadott törvény keretén belül és milyennek látják a pártok, az egyházak, a civil szervezetek, az értelmiség szerepvállalását a nemzeti tanácsban. Ugyanakkor a VMSZ elnöke azt is meg szeretné vitatni, hogy a jövőben melyek azok a nemzeti fontosságú intézmények, amelyeknek külön figyelmet kell biztosítani.
A sajtótájékoztató végén a VMSZ elnöke tájékoztatta a jelenlévő újságírókat, hogy nagy esély van arra, hogy 24 vagy 36 órán belül találkozik Boris Tadić államfővel, akivel a tanév kezdetén jelentkező problémákról – mint amilyen például az osztályok összevonása –, a bíróságok vonatkozásáról lezárult pályázatról, az 1940-es feltárásokat végző történészekből álló szerb–magyar vegyes bizottságról, valamint a statútumról és a hatásköri törvény kérdéséről fog tárgyalni.
