Az utóbbi néhány napban újra aktuálissá vált Vajdaság statútumának kérdése. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Boris Tadić szerb államfő találkozója alkalmával is témaként szerepelt, Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke pedig a minap azt jelentette ki, hogy nem tudja megmondani, mikor kerülhet a parlament elé a hatásköri törvény és a statútum. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga tegnap bejelentette, hogy nem fognak a hatalmon lévő kormánykoalíció törvényjavaslataira szavazni, ha hamarosan nem kerülnek napirendre az említett törvények.
Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és kisebbségügyi titkár lapunknak elmondta, hogy már jó ideje nem szeret találgatásokba bocsátkozni a statútummal kapcsolatban.
– Egy biztos: ahhoz hogy napirendre kerüljön, a kormánynak el kell fogadnia, és a képviselőház elé kell utalnia a hatásköri törvényt. Abban az esetben, hogyha ez megtörténik, akár jövő csütörtökön, akár egy hónap múlva, akkor valószínűsíthető, hogy a két jogszabály napirendre kerül valamilyen módon a Szerbiai Képviselőházban. Tekintettel arra, hogy a szerb kormány még nem utalta a parlament elé a hatásköri törvényt, ebből az következik, hogy nem beszélhetünk biztosan arról, hogy mikor lesz a statútum és ez a törvény napirenden.
Pásztor István és Boris Tadić szerb államfő találkozója alkalmával tárgyaltak a statútumról is, és a köztársasági elnök talán nagyobb határozottságot mutatott abban a vonatkozásban, hogy ez a kérdés az elkövetkező időszakban napirendre kerüljön. Ez biztató, de számomra mindaddig, ameddig a törvény nem lesz ott a parlament előtt, addig ez inkább egy politikai akaratkinyilatkoztatás.
Mi a véleménye a Vajdasági Szociáldemokrata Liga bejelentéséről, hogy nem szavazzák meg a hatalmon lévő koalíció törvényjavaslatait addig, amíg nem kerül a parlament elé a hatásköri törvényjavaslat?
– A VSZL az eddigi időszakban bizonyította, hogy amikor a kormánytöbbség veszélyben van, akkor ők nagyon fegyelmezetten a Demokrata Párt frakciójával együtt szavaznak minden kérdésben. Akkor is, amikor a VMSZ ebből a szempontból bekeményített az utóbbi időszakban, ők azért nem álltak mellénk. Az, hogy a VSZL utóbbi álláspontja változik-e idővel, ezt tőlük kellene megkérdezni.
Aleksandra Jerkov, a VSZL parlamenti képviselője a Magyar Szónak elmondta, hogy aggodalomra ad okot az a tény, hogy a statútum már egy éve képviselőházi procedúrában van, és a mai napig nem került napirendre.
– Ez egy nagy felelőtlenség a vajdasági polgárok és az ő képviselőik iránt. Nyilvánvaló, hogy a köztársasági parlament úgy bánik a vajdaságiakkal, mint a kiskorúakkal vagy a fogyatékosokkal, és hogy Belgrádból kell nekik megmondani, mit szabad, és mit nem. Meglátjuk, ha belátható időn belül a parlament elé kerülhet a hatásköri törvény és a statútum (ma egyes információk szerint két hetes határidőt emlegetnek Belgrádban), azt még elfogadhatjuk, de ha újra elhalasztják, akkor abban az esetben a Tartományi Végrehajtó Tanácsnak kellene lépnie és megmondania, hogy mi a véleménye ezekről a halasztásokról, és ezáltal nyomást gyakorolnia a köztársasági kormányra. Továbbá a Tartományi Képviselőháznak el kell döntenie, támogatja-e a statútum jelenlegi formáját.
Tekinthetjük ezt a két hetet a VSZL határidejének is, ami után megszűnik a köztársasági kormány támogatása a törvényjavaslatok meghozatalánál?
– A támogatás megvonását utolsó eszközként szeretnénk alkalmazni, mert nem szeretnénk a kormányt vagy az országot válságba sodorni, mert az nem tenne jót senkinek sem. A támogatás megvonása pedig csak azok a minisztériumok által kidolgozott törvénytervezetekre vonatkozik, ahol azok a miniszterek vannak, akik hátráltatják a statútum elfogadását – mondta el Jerkov.
Korhecz Tamás elmondta még, hogy a VMSZ folyamatosan vizsgálja azt, hogy a közösen vállalt megállapodásból mi teljesült.
– Jó dolog, hogy beszámolhatunk arról, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény megvalósult, de kétségtelenül maradtak még tisztázatlan kérdések. Egyet azonban le kell szögezni: sem a VMSZ, sem a VSZL önmagában ezt a kérdést nem tudja kiharcolni Belgrádban, és az is biztos, hogy ez nem csak VMSZ-es vagy Ligás ügy. Itt egyébként arról van szó, hogy tiszteletben tartja-e ez az ország a saját alkotmányát, vagy sem. Mindenki, aki valamilyen módon elkötelezett az európai integráció és a jogállamiság irányában, ezt a helyzetet tarthatatlannak tartja. Ez az egyéves évforduló, ami közeleg, talán másokat is arra serkent, hogy végre pontot tegyünk az ügy végére.
