2024. július 16., kedd

A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem

Szobrot kapott a szabadságharc törökbecsei vértanú tábornoka – Leleplezték a felújított Hungária-emlékművet – Kettős szoboravató ünnepség Törökbecsén
Szombaton délután, a törökbecsei római katolikus temetőben és a templom udvarán a Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület szervezésében, Mezőtúr és Törökbecse önkormányzata közreműködésével felszentelték és megkoszorúzták a felújított Hungária-szobrot valamint Leiningen-Westerburg Károly vértanú honvéd tábornok újraállított mellszobrát. A temetőkápolnában Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátor ismertette a Hungária-szobor felújításának menetét. A szobrot annak idején Törökbecse hálás polgársága emeltette a város védelmében 1848. október 13-án elesett nemzetőrök és honvédek hamvai fölé.

A Hungária-szobornál Beszterczy András református lelkész-elnök mondott imát, majd msgr.Huzsvár László nyugalmazott nagybecskereki megyés püspök szentelte fel az emlékművet. Az egybegyűlt polgárok előtt a Magyar Nemzeti Tanács nevében dr. Papp Árpád mondott ünnepi beszédet, többek között kiemelte, hogy: – A mai nap megismételhetetlen és páratlan a törökbecsei, de a vajdasági magyarság legújabb kori történetében: hosszú idő után ugyanazon a napon kerül sor a magyar forradalom és szabadságharc két emlékművének felavatására. Olyan fontos állomásához érkezett ma közösségünk, amit szobrok leleplezése, felújítása, emlékhelyek kialakítása, könyvritkaságok újrakiadása, vetélkedők szervezése és egyáltalán a vajdasági magyar közösség saját történelme iránti fogékonyságának irányába tett nem hiábavaló fáradozás jellemzett.

Tettük ezt azért, mert a múlt tárgyilagos ismerete nélkül a jövő felé teendő lépések válnak bizonytalanná: ha az általunk és az elődeink által hagyott történelmi emlékekről, az arra emlékeztető emlékhelyekről önként lemondunk, egyszerre mondunk le történelmünkről, múltunkról és jövőnkről is.

Bibó István írja, hogy a szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem. Egy nemzet és tagjai számára a szabadság nem jelent mást, mint jogot a félelem nélküli életre. Ennek elválaszthatatlan része, hogy félelem nélkül emlékezhessen történelmi múltjára. Tehát emlékezünk, és emlékeznünk nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is.

A mai nap újra kísérletet teszünk arra, hogy belakjuk azt a teret, ahol élünk és halunk. Hungária nőalakja, a kardot és pajzsot tartó, sisakot viselő, egyszerre pogány ősanya és keresztény Boldogasszony anyánk. Múlt, jelen és jövő. A mi Hungáriánk temetőben áll, amivel a bukott szabadságharc tragikuma még hangsúlyozottabbá válik, de külön hangsúlyt nyer a feltámadás reménye is.

Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára is szólt az ünneplő-emlékező közösséghez:

– Az emlékmű, a Hungária-szobor felújítása azért is fontos volt, mert az itt élőket emlékezteti saját történelmükre és szemlélteti a magyar közösség összetartozását. Az aradi sok szempontból hasonló emlékmű, ott is érzékelhető az összetartozás, amit ez a szobor jelent. Amikor ezt a szobrot végre visszaállíthatta a közösség, akkor nemcsak azokra kell emlékeznünk, akikre a szobor emlékeztet, hanem azokra is, akik az elmúlt években sokat dolgoztak azért, hogy a szoborhoz tartozó magyar közösség egyre élhetőbb állapotba kerüljön.

A törökbecsei Assisi Szent Klára-templomban megtartott püspöki szentmise után a templomkertben dr. Draskovits Dénes,a szobrot ajándékozóMezőtúr és Milivoje Vrebalov, Törökbecse polgármestere leleplezték gróf Leiningen-Westerburg Károly vértanúhalált halt honvéd tábornok mellszobrát, Győrfi Sándor Munkácsi-díjas szobrászművész alkotását. Ünnepi beszédet mondott Pásztor István, a VMSZ elnöke. A szoborról tartott műértékelő beszédében Prókai Gábor művészettörténész kiemelte Leiningen-Weaterburg Károly császári tiszt hősies viselkedését, aki német létére a magyar forradalom és szabadságharc mellé állt, és tábornokként életét adta az igaz ügyért.

A vajdasági magyar művelődési, politikai és egyházi élet rangos képviselői mellett a kettős szoboravató ünnepségen és koszorúzáson részt vett még Varga Imre, Magyarország belgrádi nagykövete, Nagy Ferenc szabadkai magyar főkonzul, valamint dr. Nagy Imre, a Szülőföld Alap igazgatója is.