Az 1956-os forradalom 53. évfordulójára emlékeztek meg pénteken Palicson és Szabadkán. Délután a szabadság madarát jelképező palicsi emlékműnél koszorút helyeztek el a Magyar Köztársaság Nagykövetsége és a szabadkai főkonzulátus, az Tartományi Képviselőház, a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, a szabadkai önkormányzat, a zentai önkormányzat, a magyarkanizsai önkormányzat, Topolya község, a csókai önkormányzat, Ada község, az óbecsei önkormányzat, a kishegyesi önkormányzat, Bégaszentgyörgy község, a temerini önkormányzat, a VMSZ több regionális, községi és városi szervezete, továbbá a csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület, a noszai Hinga Művelődési Egyesület, a Vajdasági Pax Romana, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság, a Nyitott Távlatok civil szervezet, az óbecsei Than Fivérek Értelmiségi Kör, valamint a palicsi helyi közösség is a kegyelet virágaival emlékezett meg a forradalomra.
Este a Népkör Magyar Művelődési Központ Kosztolányi Dezső terében művelődési műsorral, Kovács Frigyes színművész rendezésében az Aki magyar...! című előadással adtak hangsúlyt a magyar nemzet összetartozásának és az összetartozás erejének.
Pásztor István, a VMSZ elnöke az előadás után rámutatott, hogy az '56-os forradalmat a vajdasági magyarság is magáénak érzi. Mint mondta: fájdalommal tölti el, hogy egyesek összeférhetetlennek és alkalmatlannak tartják őket az együttműködésre.
– Ha önálló úton akarunk járni, akkor nem vállalhatjuk a másodhegedűs szerepét, és ez meghatározza azt a mozgásteret, ami a politizálás vonatkozásában a mi számunkra adott – mondta Pásztor István, majd hozzáfűzte, egyesek azt is felróják nekik, hogy az összeférhetetlenség okán, a VMSZ mögött nincs teljesítmény, illetve a nemzeti tanácsokról szóló törvény vonatkozásában, azt próbálják elhitetni, hogy az a szerb politikum erőfeszítésének eredménye.
– Számomra '56 kiváló példa arra, hogyan néz ki a szembenézés bátorsága, hogyan néz ki, amikor egy nemzet megfogalmazza a problémáit és hogyan szabadítja fel a bátorság a szellemet, a felszabadított szellem hogyan keresi a reményt. A remény arra ítéltetett, hogy megvalósuljon, ami elszántsággal és cselekedettel tud létrejönni – mondta Pásztor István.
