Tegnap Szabadkán a magyarországi Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a Vajdasági Fejlesztési Háló (VFH) szervezésében megkezdődött a Vidékfejlesztés és nemzetek együttélése, kölcsönös előnyök, kölcsönös lehetőségek című konferencia és tanulmányút.
A szervezők elmondták, a kétnapos rendezvényen Vajdaságból az értelmiség képviselői, egyetemi tanárok, orvosok, vállalkozók, mezőgazdászok vesznek részt, Magyarországról pedig az MNVH tagjai, valamint főállású vidékfejlesztők, vállalkozók, polgármesterek érkeztek Szabadkára.
A jó szomszédok közös jövőt építenek. Ez a mottója a Magyar–Szerb Határ Menti Együttműködési Programnak, amelynek támogatására az Európai Unió 2007 és 2013 között 50,1 millió eurót folyósít. Ebből a pénzből az EU-tag Magyarország és a potenciális tagjelölt Szerbia nem profitorientált intézményeinek a civil szervezetek közreműködésével határon átnyúló, közös fejlesztési programokat kell megvalósítaniuk. A hétfői konferencia ennek a folyamatnak a kiteljesedését szolgálja, közölték a szervezők.
A konferencia első szakaszában Glatz Ferenc akadémikus, az MNVH elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Bunford Tivadar, a Vajdasági Fejlesztési Háló elnöke és Hajdú Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának tudományos tanácsadója elemezték a vidékfejlesztés, illetve a határokon átnyúló vidékfejlesztés legfontosabb kérdéseit. Az elmondottak alapján összegezhető, hogy a Magyar–Szerb Határ Menti Együttműködési Program kiemelt céljai a határ két oldalán lévő településeket összekötő utak fejlesztése, a határon átnyúló tömegközlekedés közös tervezése, kisebb ár- és belvíz gazdálkodási programok kidolgozása, az állat-egészségügyi együttműködés, a határon átívelő kulturális útvonalak létrehozása, közös képzések, üzleti partnerkeresés és a gazdasági együttműködés fokozása.
Bunford Tivadar lapunknak elmondta, hogy Vajdaság számára kiemelt szerepet tölt be a vidékfejlesztés, és mivel a vajdasági magyarság javarészt vidéken él, ezért számukra még fontosabb ez a kérdés. Azt kell elérni, hogy vidéken minél több forrásból tudjanak eszközöket lehívni, hangsúlyozta a VFH elnöke, majd hozzátette, a vidéken jellemző életszerű kérdések megoldásához vállalkozókat, mezőgazdasági vállalkozókat, az egészségügy, oktatás és egyház képviselőit is fel kell keresni és bevonni a tevékenységekbe.
– Ha a vidékfejlesztésnek köszönhetően egy vállalkozó felvirágoztatja vállalkozását, akkor először biztosan családtagjait alkalmazza, később azonban másoknak is munkát adhat. Ez rendkívül fontos a vidéki Vajdaság szempontjából, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül – vélekedett Bunford Tivadar, aki azt is leszögezte, hogy a VFH egyértelműen ki tudja venni részét a határon átnyúló vidékfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységekből.
– Minden tudásunkat a vajdasági vidékek gazdasági felemelkedésének szenteljük. A VFH szervezésénél és működtetésénél szigorúan vállalatirányítási elveket alkalmaztunk. Csak a sikert és az eredményeket ismerjük el. Munkatársaink magasan képzettek és állandó továbbképzésen vesznek részt – hallhattuk Bunford Tivadartól.
