Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke egy kis pátosszal úgy is fogalmazhatnánk, hogy a topolyai Toleranciatábor szülőatyja és kiötlője, az egy hétig tartó összejövetel után lapunknak értékelte a benyomásait, beszámolt az elért eredményekről és további gondolatait osztotta meg velünk.
– Sikerült-e mindazt elérni az idei toleranciatáborral, amit célul tűztek ki?
- – Nagy megelégedéssel tölt el, hogy külföldről és itthonról mintegy 170 fiatal jött el Topolyára és nagyon jól érezte magát. Igyekeztünk a tavalyi eredményeken felbuzdulva az idén újabb tartalommal gazdagítani a programot, a délelőtti előadásainkon köztiszteletnek örvendő politikusok, közéleti személyek, nemzetközi szinten is elismert szakértők tartottak előadást és beszélgettek a fiatalokkal, csakhogy néhány nevet említsek, Doris Pack, Peter Straub, Jelica Minić, Pásztor István és dr. Korhecz Tamás. A délutáni foglalkozás során pedig kreatív műhelyt működtetünk, amikor művészek, tanárok foglalkoztak a fiatalokkal, hogy megismerjék a vajdasági szokásokat és hagyományokat, valamint Topolya város és község sajátosságait.
- A topolyaiaknak mi tetszett a leginkább?
- – Mi topolyaiak az esti programoknak örültünk a legjobban, elsősorban azért, mert le vannak zárva az utcák, a város egy nagy korzó, jól érezzük magunkat, sétálgathatunk a családunkkal, barátkozhatunk az ismerősökkel és a hozzánk ellátogató kedves barátainkkal. Egyszóval pezsgő élet van a városban és nagyszerű alkalom arra, hogy szórakozzunk, kikapcsolódjunk. Minden korosztály megtalálja az őt leginkább érdeklő művelődési programot és több zenei irányzat is, a rocktól a diszkóig fellelhető Topolyán. Fogalmazhatnék úgy, hogy lassan bejáródik ez a rendezvény és szívesen jönnek el hozzánk mindazok, akik segíteni tudnak és akarnak Vajdaságnak abban, hogy a toleráns légkör tartományunkban tovább erősödjön. Ezért is jött létre a toleranciatábor, meg azért, hogy elejét vegyük a negatív tendenciáknak, az úgynevezett kilengéseknek.
- Van még egy álma Topolyával kapcsolatban, ami talán megvalósulni látszik?
- – Igen, nekem az az elképzelésem, hogy Topolya Európa egyik toleranciafővárosa legyen, mert ezt megérdemlik a topolyaiak és a vajdaságiak, és ennek szellemében tevékenykedünk. Mondhatom, hogy a mostani összejövetel idején leraktuk az eurorégiós toleranciaközpont alapkövét, s bízom benne, hogy ezt tett követi majd, s jövő ilyenkorra már felépül a központ és ott tarthatjuk a következő találkozót. Az az elképzelésem, hogy nemcsak a tábor ideje alatt működik majd ez a központ, nem ez lesz az egyetlen programja, hanem azt is kellő tartalommal töltjük majd fel. Nemzetközi színtéren máris lobbizunk az irányban, hogy ez létrejöjjön, például konferenciaszervezésre gondolok, diákok és egyetemi hallgatók számára cserelátogatásokra és számos más fontos tartalomra, mert mi külön intézményként szeretnénk működtetni ezt a létesítményt. Azokat a vajdasági értékeket próbáljuk ápolni és továbbadni Európának, amire mi oly büszkék vagyunk és ugyanezen európai értékeket igyekszünk elhinteni a fiatalok körében, hogy ők továbbvigyék ezt az eszmét.
- Alkalma nyílott külföldi vendégekkel, immáron, mint a vajdasági parlament elnökeként tárgyalni?
- – Bilaterális tárgyalást folytattam Peter Straubbal, a baden-württembergi parlament elnökével a két parlament együttműködését érintő kérdésekben. Igyekeztünk a diplomácia eszközével közelebb hozni a két tartományt egymáshoz, itt legfőképpen a közös elképzelés és cél megvalósítása, a Duna eurorégió megalakítása vezérelt bennünket. Október elején lesz a baden-württembergi tartomány brüsszeli székhelyén a Duna, Európa főutcája rendezvény keretén belül a Duna Eurorégió Tanácsának megalakítása. Ez az első lépés abban irányban, hogy létrejöjjön a számunkra oly fontos intézmény. A felsoroltakon kívül politikai és gazdasági értelemben új távlatokról beszéltünk a két tartomány tekintetében, valamint a Duna menti régiók szorosabb együttműködése is felmerült. Külön kitértünk az Ulmban megalakult Duna Akadémia jövőbeni működésének kérdésére, amelyben Vajdaságra fokozott szerep hárul. Gondolok itt az oktatási egyetemi intézmények közötti együttműködésre, nos ezeket a kérdéseket körvonalaztuk. A következő év első felében a baden-württembergi tartomány képviseletet fog nyitni itt Újvidéken. Novemberre meghívást kaptunk a stuttgarti vásárra, ahol 12-én vajdasági napot tartanak, az a célunk, hogy a vajdasági gazdasági és turisztikai szervezeteket, vállalatokat és az érdeklődő cégeket felkérjük, hogy jelentkezzenek, mert kiváló alkalom nyílik arra, hogy bemutatkozhassanak Németországban. A németeknek viszonzásként szeretnénk felkínálni, hogy jöjjenek el májusban Újvidékre a mezőgazdasági vásárra.
- Doris Packkal, az Európai Parlament képviselőjével is bizonyára fontos kérdésekről tárgyalt?
- – Való igaz, régi jó barátunk, Doris Pack, aki igencsak a szívén viseli Vajdaság és Szerbia jövőbeni státuszát és perspektíváját, és ezért tesz is valamit. Mivel komoly befolyással bír az Európai Parlamentben és az ottani intézményrendszerben, ezért minden alkalmat megragad arra, hogy lobbizzon értünk. Engem személy szerint felkért, hogy novemberben előadást tartsak az Európai Parlamentben a toleranciáról. Mivel ez az év az interkulturális dialógus éve, ezért mint barátot meghívott Brüsszelbe, hogy a toleranciáról értekezzek, az itt élésről és az európai értékrendről. Egyébként részt vesz majd az októberben szintén Brüsszelben megrendezésre kerülő Duna-konferencián, ahol szintén folytatja gyümölcsöző tevékenységét. Egyébként az évi szabadságát szakította meg, hogy eljöjjön hozzánk Topolyára, s hangsúlyozta, hogy a Karadžić elfogása utáni időszakban Szerbia Európa jövőképe erősödni fog, s lassan elhárulnak az akadályok az európai integráció tekintetében. Külön felkértem,hogy támogassa Szerbia európai csatlakozási törekvéseit, s Vajdaságot, mint európai régiót, hogy sikerüljön nekünk kellő helyet találnunk ebben az intézményrendszerben.
- Kikkel folytatott megbeszélést még?
- – Erick Kroiherrel, az Osztrák Néppárt főtitkárával az együttműködési lehetőségeket vettük számba, Jelica Minić, a szarajevói Regionális Együttműködési Tanács főtitkára a topolyai toleranciaközpont kiépítését különösen támogatta és a nálunk kezdeményezett projektumokat is, és ahogy ő fogalmazott, valamennyi az európai értékrendet képviseli és a kisebbségi jogok tiszteletben tartását helyezi előtérbe.
- Ön szerint mi a második toleranciatábor üzenete?
– A tavalyi toleranciatábor alkalmával meghatároztunk egy mércét, amelyet ezúttal még továbbvittünk. Az érdeklődés is fokozódott a múlt év óta, a résztvevők közül sokan visszatértek hozzánk. Ez nekünk azt az üzenetet hordozza, hogy szükség van erre a táborra. A jelentőségét egy idős topolyai ismerősöm fogalmazta meg, aki összeszámolta, hogy a hivatalos megnyitó napján Topolya belvárosában 48 hivatali kocsi parkolt. Tartományi, köztársasági, nemzetközi politikusok és nagykövetek jöttek el tisztelegve ezzel a táborunknak és a toleranciának, a szóban forgó ismerősöm pedig azt mondta, hogy Topolyának még 1961-ben sem volt ennyi rangos vendége, amikor Tito látogatott el városunkba. Ezek szerint nagy a jelentősége a mi összejövetelünknek, aminek örül a szívem, hogy sikerült rátapintani a téma fontosságára, és legyen az az üzenet mindenki felé, hogy meg kell tartani a tábort, fejlesztenünk kell, és erősíteni a központon keresztül az igazi vajdasági szellemiséget. Ez a sokszínűség, ami Vajdaságban még megmaradt, a mi legnagyobb kincsünk és ezt nekünk kell megőrizni. A fiatalok dolga, hogy továbbvigyék, hogy ez a miliő tovább éljen, hogy mindenki otthon érezze magát itt nálunk, de ezt majd megfogalmazzák a toleranciatábor munkájában részt vevő fiatalok, s az ő üzenetük a politikusoknak is hasznos lesz, és egyfajta útmutató a jövőre nézve.
