2024. július 16., kedd

A legmélyebb ünnepünk

A palicsi Szent István-napi központi rendezvényen a nemzeti egység és a változás fontosságát hangsúlyozták a vezetők

Több mint ezer ünneplő jött el szombaton Palicsra, a Vajdasági Magyar Szövetség Szent István-napi központi rendezvényére, amelyet tizenharmadik alkalommal szerveztek meg. A program hasonló volt, mint az előző években. A gyermekek nagy örömére azonban a helyszínre költözött a Népkör Magyar Művelődési Központ játszóháza, ahol gyöngyöt fűzhettek, nemezelhettek a kicsik. A Szent Teréz-székesegyházban megtartott szentmise után, ahol a prédikációban a valódi értékekről és értékrendszerről is hallhattunk, Palicson a Szabadkai Fúvószenekar várta a gyülekezőket.

Vásárfiát már délután is lehetett venni. Az ünnepre emlékeztető fából faragott emlékek mellett voltak antik könyvek, illetve regények, klasszikusok, amelyeket már 100 dinárért is megvehettünk, de sült a kürtőskalács is.

Az egyházak, a pártok képviselői, illetve a tanácstagok, polgármesterek megérkezésekor már az ünneplő közösség is egybegyűlt és várta a felemelő szavakat.

Az új kenyeret msgr. Huzsvár László nyugalmazott nagybecskereki püspök, Orosz Attila református lelkész, az evangélikus egyház képviseletében pedig Dolinszky Árpád szuperintendens áldotta meg.

– A fa erősebb mint a szekerce, mert a szekercével szét lehet verni a fát, de aztán ha jön a tavasz, akkor a csonk kizöldül, erősebb a szekerce élétől az élet, ha gyökere van – mondta Wass Albert költői ihletettségével. Nekünk is ez az üzenetünk. Mindannyian érezzük, hogy szükségünk van a gyökereinkre, nem szabad megvetnünk őket, mert csak ekkor lehetünk erősebbek a szekercénél – mondta msgr. Huzsvár László kenyérszentelő üzenetében az ünneplő és Szent Istvánra emlékező tömegnek.

Dolinszky Árpád szuperintendens üzenete a következőképpen hangzott: mindannyian adjuk meg a nemzetnek azt, ami a nemzeté és Istennek azt, ami az Istené.

Orosz Attila református lelkész a mindennapi kenyér megbecsüléséről, annak beszerzéséről, az életünk minden napjában betöltött szerepéről és nagyságáról beszélt. De emellett kiemelte nem csak a test, hanem a lélek táplálásának a fontosságát is.

– A mai embert is inkább testi jóllakása érdekli, mint Isten igéje. Igyekszünk sokat dolgozni, hogy asztalunkról ne hiányozzon a jó falat, aztán magunk és egymás lelkére már nem jut időnk és Istennel való kapcsolatunk is megromlik – emelte ki Orosz Attila.

A megáldott kenyeret Pásztor István, a VMSZ elnöke szegte meg és osztotta szét az ünneplő tömeg között.

A palicsi rendezvény vendége volt Csáky Pál, a Felvidéki Magyar Koalíció elnöke, aki beszédében kiemelte üzenetét, mely szerint nemcsak a vajdasági magyaroknak nehéz, hanem nehéz a felvidékieknek, a kárpátaljaiaknak, az erdélyieknek is.

– Vannak ünnepek, amikor felemelő érzés magyarnak lenni. Ilyen ünnep bizonyára március 15-e, október 23-a is. De a legmélyebb, az időn fölötti összefüggéseket is felmutató ünnepünk az talán mégis csak a mai, Szent István-napi ünnepünk – kezdte beszédét Csáky, aki először vett részt a palicsi rendezvényen, és feltette a kérdést, mi az a lelki erő, belső késztetés, ami arra késztetett bennünket, hogy távolabbi helyekről is eljöjjünk és ünnepeljünk. – Szent Istvánnak nem kevesebbet köszönhetünk mint azt, hogy ma itt együtt ünnepelhetünk és azt, hogy magyarként ünnepelhetünk. Hinnünk kell abban, hogy felemelkedő magyarság nem volt, hanem lesz. Ezt üzenjük Magyarországra, a világba mindenhová, ahol magyarok ünnepelnek – mondta Csáky.

Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét tapssal köszöntötték a színpadon. Pásztor ünnepi beszédében kiemelte az államalapítónk nagy tetteire való emlékezés és a nemzeti egység fontosságát.

– Amikor Szent Istvánra emlékezünk, annak a politikusi és emberi alapállásnak tisztelgünk, amely lényege a körülöttünk levő világ változásának fürkészése, és saját cselekedeteinknek a változáshoz való igazítása. Ez a hozzáállás tette Istvánt naggyá. Az emlékezés mellett hagyománnyá vált az is, hogy a múltról és a jövőről is beszélünk. Az ember számadást végez, nekünk is így kell tennünk, köntörfalazás nélkül kell szembenéznünk a múlttal – mondta Pásztor, majd arról beszélt, mi mellett tettek hitet tavaly ugyancsak Palicson. Elsősorban a változásra gondolván, a párton belül, a kommunikációban, hogy visszaszerezzék a közösség bizalmát. Pásztor hozzátette, sokat tettek ennek érdekében, elindult a VMSZ a megújulás útján, és elégedettek lehetnek az eredménnyel. Pásztor egyúttal bejelentette, november elején a VMSZ megtartja soron következő közgyűlését, amelyen továbbra is a változások lesz az elsődleges cél.

Az ünnepi beszédeket követően a Juhász zenekar lépett a színpadra, akik a Népkör MMK táncosaival karöltve zenés-táncos produkciót adtak elő, felvonultatva a Kárpát-medence magyar népi zenéjének legjavát.

Közben az ünneplő tömeg már sorban állt a rostélyosért és a paprikásért. Egyik tábor sem úszta meg zsörtölődés nélkül, hiszen a paprikásért várakozók este nyolc helyett fél kilenc után jutottak az első tányér meleg ételhez, míg a rostélyosért várakozók ha kitartóak voltak, kaptak hamburgert, hiszen több alkalommal is elfogyott a hús, majd a káposzta. Volt ahová nem is hoztak többet, így a másik pulthoz kellett menni újra sorban állni.

Azonban mindenért kárpótolta az ünneplőket és emlékezőket a Bergendy Szalonzenekar több mint egyórás koncertje. Bergendy István kiváló humorával a zeneszámok között szórakoztatta a közönséget. A közönség pedig felszabadult, amit valljunk be, vajdasági végeken ritkán tapasztalunk, hangosan, közösen énekelt a Bergendyekkel.

Fotó: Novák Mihály