Ellenzői leggyakrabban alkotmányellenesnek, szeparatistának nevezik a Demokrata Párttól eredő új vajdasági statútum tervezetét, az azon dolgozók szerint pedig az alkotmány adta jogaival akar élni a tartomány. Az eddig nyilvánosságra került elképzelések szerint a jövőben kormánya lenne Vajdaságnak, miniszterekkel és saját törvényhozó szerepkörrel.
Az új szerbiai alkotmány meghozatalát követőn a Tartományi Képviselőháznak is meg kell szavaznia saját új statútumát, ami Vajdaság jogi berendezését, fennhatóságát hivatott meghatározni. A tartományi parlament valószínűleg szeptember folyamán fog véleményt nyilvánítani a tervezetekről, amelyekből most úgy tűnik, három lesz. A demokratáké előtt a Vajdasági Szociáldemokrata Liga kidolgozott egyet a Vajdasági Magyar Szövetséggel karöltve, amitől a Liga alelnöke, Bojan Kostreš szerint nem fognak tágítani. A Szerb Radikális Párt vezetésével az ellenzéknek is lesz egy tervezete, amiben ígéretük szerint „csak az alkotmánnyal összhangban lévő fennhatóságok” lesznek.
A vajdasági ellenzék kemény kritikákkal illeti a tervezetet, ugyanis az egyebek mellett arra is jogot adna a tartománynak, hogy a Vajdaságot érintő kérdéseket részben önállóan rendezze, saját törvényeket, rendeleteket hozhatna. Fejlesztési bankja is lenne a tartománynak, ami a gazdasági és társadalmi fejlődést segítené. Az először a Dnevnik napilapban megjelentek szerint a vajdasági bíróságok kérdését sem Belgrádban rendeznék, vagyis Vajdaságban jelölnék ki a bírókat, és a tartomány a legmagasabb köztársasági bírói tanácsokba is állíthatna jelöltet. Nemzetközi szerepe és kapcsolatfenntartása is bővülne: amellett, hogy beléphet nemzetközi szervezetekbe, a jövőben képviseleteket is nyithatna külföldön.
A nemzeti kisebbségek megszerzett jogainak megóvása mellett az új statútum a tartományi intézményekben biztosítaná a részarányos foglalkoztatást. Újdonságnak számít a Nemzetiségi Tanács intézménye, amelynek a kisebbségeket érintő kérdéseket, határozatokat véleményezné, negatív véleményezés esetén pedig vissza is rendelhetné kiegészítésre.
„A FÜGGETLENSÉG ALAPJA”
Az új statútum lenne Vajdaság függetlenségének első állomása, nyilatkozta lapunknak a demokraták tervezetének egyik legnagyobb ellenzője, Milorad Mirčić, a Szerb Radikális Párt tartományi képviselőinek vezetője.
– Csak annyit tudok erről a tervezetről, amit megjelentetett a Dnevnik nevű pártközlöny. A történet lényege az, hogy ezt senki sem támogatja, csak a Demokrata Párt és a civil szervezetek. Ha valami valóban érték lenne, akkor minden párt képviselőjének támogatnia kellene, az egész népnek, akiket ők képviselnek. Az újságban megjelentekből mi azt tudjuk leszűrni, hogy Vajdaság maholnap egy önálló államként akar működni – mondja a frakcióvezető.
A radikális politikus szerint annak, amit mond, van alapja, gyakorlati és terminológiai is. A legnagyobb problémájuk az, hogy miniszterek lesznek, és határozatokat hozhatna a tartományi parlament.
– Hosszútávra terveznek. Ennek legjobb bizonyítéka az, hogy meg akarják alapítani a Vajdasági Tudományos Akadémiát. Montenegróban a Dukljai Tudományos Akadémia megalakulása volt a függetlenség legelső lépcsőfoka, trójai falóként épült be Montenegróba, és készítette elő a függetlenséget. Most itt, ennek az akadémiának is ugyanezt a feladatot szánják – véli Mirčić.
ALKOTMÁNYOS
– Ezen a témán is látszik, hogy a szerb politikai színtér mennyire kettéosztott. Vannak olyanok, akik egy centralizált, Belgrád központú országot képzelnek el. Ez eddig is így volt: ha decentralizációról, Vajdaságról hallanak, rögtön a szeparáció gondolata merül fel a fejükben. Valószínűleg nem véletlenül, mert ezek azok a politikai erők, amelyek a 90-es évek folyamán éppen az autonómiára hivatkozva a szeparáció témakörébe vitték el a volt Jugoszlávia belpolitikáját – nyilatkozta Pásztor István, a VMSZ elnöke, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke, gazdasági titkár. Mint mondta, szerencsére már egyre kevesebb helyen vannak ezek a politikai erők hatalmon.
Pásztor a mostani tervezet szövegét még nem látta, de mint mondta, minden eddigi tervezet, ötlet kizárólag az alkotmányba foglaltak határain belül mozgott. A tartományi vezetők remélik, hogy szeptember folyamán a vajdasági parlament elfogadja az új statútumot, majd 2008 végéig a szerbiai parlament is jóváhagyja, mondta a VMSZ elnöke.
A VMSZ, a Magyar Koalíció képviselői is részt vesznek az egyeztetésben. Pásztor elmondása szerint még vannak kérdések, amelyekről tárgyalni kell. Ilyenek például a tartományi elnöki tisztség kérdése is, hogy legyen-e, és ha igen, milyen hatáskörrel. A Nemzetiségi Tanács szerepéről is még tárgyalni fognak, és arról is, hogy a TVT megtartja-e mai nevét, vagy kormánynak hívják a jövőben, a titkárokat pedig minisztereknek. A tartományi parlament által elfogadott jogi döntések megnevezését is véglegesíteni kell még.
Pásztor István szerint szeptember közepéig minden, még nyitott kérdésre választ kapnak majd, megegyeznek a demokratákkal. A Ligával azelőtt megfogalmazott tervezet szerinte nagyban hasonlít arra, amiről a napokban szó esik.
– Ezek nem homlokegyenest különböző szövegek, ugyanaz az alapjuk. Az a fontos, hogy ebben is benne legyenek azok a tartalmak, amelyek a Ligával közösen fogalmaztunk meg: a célunk az, hogy a vajdasági autonómia minél szélesebb teret tudjon beélni.
