A sajtóból értesültünk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) október 3-án Szabadkán tanácskozást szervez a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatalával kapcsolatban. Annak ellenére, hogy meghívót nem kaptunk, közöljük a nyilvánossággal, hogy a készülő törvényről ki akarjuk fejteni véleményünket.
Érdemi véleményünk kifejtése előtt leszögezzük, furcsálljuk Pásztor István VMSZ- elnök úr hozzáállását. Rövid idővel ezelőtt ugyanis, szeptember 17-én, Óbecsén ugyancsak a nemzeti tanácsokról szóló törvényről értekezhetett volna magyar elnöktársai és civil szervezeteink képviselőivel, ám ő nem tartotta fontosnak, hogy ezt megtegye, sőt becsmérlőleg politikai habverésnek minősítette a tanácskozók tisztességes buzgólkodását.
1. Mindenekelőtt leszögezzük, nem támogatjuk Pásztor István elnök úrnak a nemzeti tanácsok megválasztására vonatkozó, a tömegtájékoztatási eszközök révén kifejtett elképzelését. Pásztor elnök úr szerint az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács tagjainak megválasztása „közvetlen úton” történne ugyan, de olyan választói névjegyzék alapján, amelyre „az emberek szabad akaratukból iratkoznak fel”. Ezzel szemben azt a javaslatot támogatjuk, mely szerint a vajdasági magyarok választói névjegyzékét – az általános választói névjegyzék hivatalos mellékleteként – az illetékes állami szerveknek kell létrehozniuk, közköltségen. A névjegyzék összeállításának ezt a módját kipróbálták, és sikeresen alkalmazzák a szomszédos Horvátországban az ott élő szerbek, valamint Szlovéniában is. A kisebbségi választói névjegyzék Pásztor elnök úr szerinti létrehozását csak azok a politikusok és más személyek szorgalmazzák, akik nem akarják, hogy a névjegyzék felálljon. S majd, miután mindenki meggyőződik, hogy ez csakugyan nem fog menni, akkor javaslói vissza fognak térni – az eddigi tapasztalataink szerint igen káros változathoz – az elektorok révén, közvetve lebonyolított tanácsválasztási módszerhez.
2. A nemzeti tanácsokkal kapcsolatos törvénytervezet szövegét, nyilvánosságra hozatala után mi is megvitatjuk, és javaslatainkat eljuttatjuk a kisebbségügyi minisztériumnak.
3. Emlékeztetünk azoknak a magyar politikusoknak a felelősségére, akik nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a nemzeti tanácsok működésében ne keletkezzen jogi vákuum. Felelősségük ismeretében kell elbírálni az újonnan választandó Magyar Nemzeti Tanácsban betölthető esetleges szerepüket.
4. A vajdasági magyar rádiók – a Topolyai Rádió, a muzslyai Zeppelin Rádió, a Zentai Fox Rádió, a Bajmoki Rádió, a Palicsi Rádió és más rádiók – megszűnésével, valamint a Zombori Rádió és a Kúlai Rádió magánosításával szerintünk felbecsülhetetlen kár érte a vajdasági magyarságot, és csorbult a magyar kisebbség tagjainak joga az anyanyelven való tájékoztatásra. Felszólítjuk Ana Tomanova Makanova tartományi kormányalelnököt és tájékoztatási titkárt, Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkárt és Petar Teofilović tartományi ombudsmant, hogy – hivatali kötelességükkel és személyes felelősségükkel összhangban, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvénynek a szerzett jogok védelméről szóló 8., valamint a szerb alkotmánynak az alkotmányjogi panaszra vonatkozó 170. szakasza alapján – indítsanak eljárást a frekvenciák odaítélésének felülvizsgálására, a magyar nyelvű tájékoztatás helyreállítása érdekében.
5. Követeljük, a hatóság tegye lehetővé a csúrogi áldozatok hozzátartozóinak a halottaikról való méltó megemlékezést, és hogy – a szerémségi Mitrovicán, az egykori Svilara gyűjtő- és munkatáborban 1945 és 1947 között elhunyt svábok emlékére állított kereszthez hasonlóan – emeljenek megfelelő emlékművet Csúrogon.
Újvidéken, 2008. szeptember 30-án.
Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségügyi Civil Szervezet, Újvidék
Nagy Sándor Hagyományápoló és Műemlékvédő Egyesület, Újvidék
Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, Újvidék
Újvidéki Magyar Olvasókör, Újvidék
Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Újvidék
