Hosszú és kimerítő napot tudhat maga mögött a Tartományi Képviselőház, egyetlen napirendi pontról tárgyaltak tegnap egész nap a képviselők. Lapzártakor a vita még tartott.
Egeresi Sándor, a parlament elnöke igyekezett úgy vezetni az ülést, hogy a minimálisra csökkentse annak lehetőségét, hogy az ügyrendi szabályzatra hivatkozva az ellenzéki képviselők, főleg az SZRP tagjai húzzák az időt. A szándék egyértelmű volt: legkésőbb éjfélig befejezni az ülést és elfogadni Vajdaság új statútumát.
A statútumjavaslat beterjesztői ismertették mindazt, amit Vajdaság új alapszabályáról tudni kell. Dragoslav Petrović, a tartományi parlamentben hatalmat gyakorló koalíció koordinátora elmondta, hogy az alkotmányt tiszteletben tartva 78 tartományi képviselő kezdeményezte az új statútum meghozatalát, amelynek legfőbb célja Vajdaság teljes integrációja a szerbiai jogrendszerbe, a tartomány fejlesztésének és fejlődésének hatékony biztosítása, valamint a decentralizáció megteremtése.
Dr. Korhecz Tamás, tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár a statútumjavaslatról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy milyen alapelvek vezérelték e fontos okmány előterjesztőit és megfogalmazóit.
Jó reggelt Vajdaság! – ezzel a köszönéssel zárta felszólalását dr. Bojan Pajtić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke, aki elmondta, hogy a kétmilliós vajdasági lakosságnak tartoznak azzal, hogy a jövőt, a fejlődést, az egyenjogúságot jelentő statútumot megszavazzák.
– Ez az okmány a jobb életet jelenti mindannyiunk számára, a 21. századba vezet bennünket, egy hatékony, működő, tevékeny, többnemzetiségi tudatot és együttműködést védelmező, gyakorló és előretekintő életmódra ad lehetőséget. Ehhez az ébredéshez és fellendüléshez kívánok minden vajdaságinak jó reggelt – hallottuk Pajtićtól, a statútum beterjesztőjétől.
Az elhangzott beterjesztések után az általános vita következett, amikor is a pártok frakcióvezetői mondhatták el véleményüket az alapszabály-javaslatról. Az ellenzékiek jobbára aggályaikat fejtették ki arra vonatkozóan, hogy Vajdaság eltávolodik Szerbiától, hogy a történelem kerekét kísérlik meg visszafelé forgatni és hogy a statútum Szerbia ellen hangolja Vajdaságot.
A délutáni szünetet követően öt óra felé kezdték el követelni az ellenzéki képviselők, hogy a helyszíni televíziós közvetítés ne csak hat óráig tartson, hanem a témakör fontosságára való tekintettel a Vajdasági Televízió, ha kell, éjfélig közvetítse a parlamenti ülést.
A statútumról szólva Pásztor István a Magyar Koalíció nevében elmondta, nagy előrelépést jelent ez a tartomány életében, egy 20 éves törekvés valósul most meg az alapszabály elfogadásával, ami egyben óriási lehetőséget jelent Vajdaság számára az erősebb, hatékonyabb gazdaság megteremtésére.
A házelnök Egeresi Sándor is felszólalt, és hangsúlyozta, soha vissza nem térő lehetőség áll Vajdaság előtt, hogy felzárkózzon Európához, igazi európai régióvá váljon, és a feltörekvő gazdaságát megalapozza. Arra szólította fel a képviselőket, hogy szavazzanak Vajdaság statútumára.
A Tartományi Képviselőházban a Szerbiai Demokrata Párt képviselői este 8 óráig egyenként terjesztették elő statútummódosítási javaslataikat, de mivel a házelnöktől csak két percet kaptak indoklásra, így a végtelenségig nem húzódhatott el a vita. Mégis 20 órakor, az esti szünet kezdetekor csak a 40. beterjesztésig értek el a 68 közül. Félórás szünet után folytatódott a parlamenti ülés, amit az Újvidéki Televízió élőben közvetített, feltehetőleg éjfélig tárgyaltak a honatyák. Lapzártakor még nem lehetett tudni, hogy elfogadták-e Vajdaság új statútumát.
DR. KORHECZ: ALAPELVEK ÉS ÉRTÉKEK
Arról, hogy a napirenden szereplő új statútum milyen célokat kíván elérni, és hogy melyek a leglényegesebb különbségek a korábbi statútumhoz viszonyítva, dr. Korhecz Tamás a következőképpen nyilatkozott lapunknak:
– A különbség abban van, hogy mi az alkotmány kereteit maximálisan kihasználva próbáltuk meg konkretizálni Vajdaság hatáskörét, ezzel szemben az 1991-es statútumírók egy „kiskorúsított” és gyámság alá helyezett autonómia elvéből indultak ki. Ez az okmány most meghatározza az autonómia keretét, lényegét, és konkretizálja az alkotmány rendelkezéseit is. Nagyon fontosak azok az alapelvek és értékek, amelyeket ez a statútum rögzít, megállapít és védelmez. Ilyen például a közép-európai értékrendhez való tartozás, a vajdasági polgárok történelmi joga az autonómiára, a többnyelvűség, a multikulturalizmus, a többvallásosság, az interkulturalizmus. Ezek mind-mind irányadó elvek, amelyeknek a követése és a tiszteletben tartása minden tartományi hatóságnak a kötelezettsége lesz. Ide tartozik az a rendelkezés is, amelyik kimondja, hogy a nemzeti közösségek: szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok románok, romák, ruténok egyenrangúak. A szerbeket is nemzeti közösségként határozza meg a statútum. Pedig a szerbekből ötször annyi van, mint magyarból Vajdaságban, a magyarokból pedig hússzor annyi, mint a ruténekből. Fontos az is, hogy helyet kapott a statútumban a Vajdasági Tudományos Akadémia, vagy hogy Vajdaság gazdasági kulturális és turisztikai külképviseletet nyithat más európai régióban, például Brüsszelben. De említhetném még azt a rendelkezést is, hogy Újvidék Vajdaság fővárosa lesz. Ezen rendelkezések vonatkozásában nincs közvetlen alkotmányos felhatalmazása Vajdaságnak, de viszont azok az autonómiából következnek.
