A Vajdasági Magyar Szövetség szombaton a temerini moziteremben tartotta meg 12. közgyűlését, amelynek résztvevői eredményesnek ítélték meg a párt elmúlt másfél éves munkáját. A választásokon való jó szereplés mellett Pásztor István elnöki beszámolójában fontosnak tartotta még kihangsúlyozni, hogy a Tartományi Nagyberuházási Alapon keresztül több mint százmillió euró értékű beruházást sikerült biztosítani a magyarlakta településeknek.
A közgyűlés először volt teljes egészében nyitott a sajtó számára. A procedurális fejezetek után került sor az elnöki beszámolóra, majd a küldöttek felszólalásai következtek.
Pásztor István lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a VMSZ 12. közgyűlése az elmúlt másfél év mérlegét járta körül, és úgy értékelte, hogy egy sikeres időszak van a párt mögött, mert megfeleltek mindazoknak a kihívásoknak, amelyeket tavaly májusban önmaguk elé állítottak.
– Megfeleltünk mind a politizálás tartalma vonatkozásában, az azzal kapcsolatos váltással is, mind a nyitottság tekintetében, a pártokkal, a civil szervezetekkel, az értelmiséggel való párbeszédben, a VMSZ-nek a fiatalítása, új arcok bevonása tekintetében. Azzal, hogy ezt a periódust megtárgyaltuk, egyben le is zártuk azt, és egy új periódust nyitottunk meg – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.
Pásztor elmondta: másfél éve a magyarkanizsai közgyűlésen arról döntött a VMSZ, hogy a párt megváltoztatja a politizálását, önmagát, és ennek a változtatásnak, arculatváltásnak a következő eleme a projekt-alapú politizálás elindítása. Ez egy másfajta politizálás mint ami általában a kisebbségi politizálást jellemezte. Ez nem az elvi szintű, nem a szimbolikus politizálás mezeje, hanem egy célirányos eredmény-orientált, eredményfelmutató, egyéni, emberekre lebontott, felelősségen alapuló politizálás.
– Az a fontos, hogy az igények világosan meg legyenek fogalmazva, hogy megmutassuk azt az akaratot, ami arra irányul, hogy a cél megvalósulhasson, és amikor a cél megvalósul, akkor elszámoljunk, mit sikerült az eredetileg tervezettből megvalósítani. Csak az eredmény az, ami a mai politika alfája és omegája – nyilatkozta Pásztor. Szerinte minden más a múlt politizálási stílusa és módozata, amit ebben a fölgyorsult világban már nem lehet úgy talpon tartani, hogy az eredményes, támogatásra számítható politizálás legyen. Ezt a fajta politizálást a VMSZ vezette be először az országban, de Európában már így működik a pártok nagy része. Remélhetőleg, többen is követik majd ezt a fajta politizálást Szerbiában a jövőben – mondta el Pásztor István a Magyar Szónak.
A VMSZ elnöke kedvezőnek nevezte a párt külföldi megítélésének alakulását. A VMSZ megfigyelői státust kapott az Európai Néppártban, Magyarországon és a Kárpát-medencében pedig megerősödtek a pozíciói. Olyan partnert látnak benne, amely megkerülhetetlen, ha a délvidéki magyarságot érintő kérdésekről van szó.
A pártelnök elmondta azt is, hogy a Tartományi Nagyberuházási Alap 284, a VMSZ által megfogalmazott projektumot támogatott, összesen 8,6 milliárd dinárral, ami több mint 100 millió euró. Az összegből 6,5 milliárd dinár jutott a tömbbe, 2 milliárd a szórványnak. Alig van olyan magyarlakta település, ahol ne lett volna újítás, ekkora összeget a vajdasági politikum még sohasem mozdított meg, hangsúlyozta a pártelnök.
ÚJ HATÁSKÖRÖKKEL
Józsa László, a párt elnökségi tagja, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezet szinte maradéktalanul megfelel a magyar közösségben megfogalmazott politikai elvárásoknak. Ez először is a közvetlen választási rendszer lehetőségére, és ehhez fűződően a külön kisebbségi választói névjegyzék felállításának lehetősége vonatkozik.
– Ez egyértelműen megfogalmazódott igénye a magyarságnak. A másik fontos dolog a hatásköri kérdés. A jelenlegi kisebbségi törvény igazából csak keretrendelkezéseket tartalmaz a hatáskörökről, az előkészületben lévő törvény pedig nagyon részletesen körvonalazza azt, hogy mi minden olyan eredetileg állami kezekben lévő hatáskör kerülhet majd át a nemzeti tanácsokba, mint az oktatás, művelődés és a média – mondta az MNT elnöke.
Józsa szerint a finanszírozás kérdése is igen fontos.
– Ebben a törvénytervezetben két jelentős pont van: egyrészt a nemzeti tanácsok rendes tevékenységeinek a költségvetési támogatása egy igen tisztességes keretet jelent, másrészt pedig a Köztársasági Kisebbségi Alap létrehozására vonatkozó kötelezettség, amelyből a nemzeti kisebbségek intézményrendszerének a pénzelése lesz biztosítva. Ezek olyan korszakos előrelépések, amelyek mindenféleképpen megelégedésre adnak okot – hangsúlyozta Józsa László.
Kérdésünkre, hogy mikor várható az új Magyar Nemzeti Tanács megválasztása, Józsa László a következőt válaszolta:
– Ha a köztársasági parlament napirendre tűzi a törvénytervezetet a jövő év első felében, akkor a jövő év második felében reális esélye van annak, hogy nemzeti tanácsok, köztük a Magyar Nemzeti Tanács választási procedúrája beindulhasson.
BELGRÁDON A SOR
A vajdasági statútumról Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke nyilatkozott lapunknak:
– A tartományi parlament elfogadta a statútumot, és a köztársasági parlament elé utalta jóváhagyás céljából. A parlament elnökasszonyával való beszélgetésem során megállapodtunk abban, hogy ebben az évben még napirendre fog kerülni a vajdasági statútum. Ezt várjuk. Tartományi szinten mindent megtettünk, most Belgrádon a sor. Ha a statútum el lesz fogadva, az a VMSZ, és a vajdasági magyarság előtt új távlatokat fog megnyitni, főleg az új, projektum alapú politizálásnak köszönhetően. Ugyanis, ha a hatáskörök átkerülnek Vajdaság fennhatósága alá, sokkal gyorsabban lehet majd orvosolni azokat a problémákat, amelyekkel a vajdasági magyarság szembesül nap mint nap – nyilatkozta a Magyar Szónak a Tartományi Képviselőház elnöke.
