Nem lesz könnyű út az Európai Unióba vezető, de mégis a felzárkózás során a legmesszemenőbb támogatásáról biztosította Magyarország részéről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnapi belgrádi látogatása során Boris Tadić köztársasági elnököt és Mirko Cvetković szerb kormányfőt. A két országban élő szerb, illetve magyar kisebbségekről elhangzott, hogy a kapcsolatot, az egyetértés, a párbeszéd és a partnerség jellemzi.
Gyurcsány Ferenc Magyarország miniszterelnöke tegnap délelőtt repülőgéppel érkezett Prágából Belgrádba. Első útja a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségére vezetett, ahol találkozott a vajdasági magyarság képviselőivel, Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével, Józsa Lászlóval, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével, Pásztor Bálinttal, a Magyar Koalíció köztársasági parlamenti frakciójának elnökével és dr.Varga Lászlóval, a parlamenti európai integrációs bizottság elnökével. A zárt ajtók mögött folytatott beszélgetésről Pásztor István lapunknak a következőket nyilatkozta:
– Az egyórás beszélgetés jó hangulatban folyt, tartalmas volt és konkrétan taglaltuk, hogy Vajdaság statútuma és autonómiája mennyire fontos számunkra, tettük ezt a Tadić elnök úrral és Cvetković kormányfővel folytatott beszélgetése előtt. Kitértünk a nemzeti tanácsokról készülőben lévő törvény fontosságára, és rámutattam arra, hogy a határátkelőhelyek nyitása és bővítése mennyire fontos kérdés lenne. A Bajmok-Bácsalmás határátkelőhely bővítése és átadása a nemzetközi forgalomnak, a Királyhalma-Ásotthalom határátkelőhely kiépítése és megnyitása, valamint a régi Horgos-Röszke határátkelő felújítása és megnyitása. Azzal a javaslattal éltem, hogy Magyarország mielőbb adományozóként jelenjen meg Szerbia irányába, és közösen fogalmazzunk meg olyan projektumokat, amelynek előkészítésében részt vennének magyarországi intézmények, cégek, és szakmai, technikai segítséget nyújtanának ipari parkok létesítésében, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében, regionális szeméttelepek létrehozásában, valamint a palicsi turisztikai lehetőségek fejlesztésében. Az elkövetkező hetek, hónapok közös munkája lenne ez, még az idén jó lenne, ha sor kerülne rá. Ezen felül a jövő évben jó lenne, ha találnának módot arra, hogy az első szerb-magyar kormányközi ülés létrejöjjön, mert ez meggyorsítaná a nyitott kérdések rendezését – hallottuk Pásztor Istvántól.
A nagykövetség után Gyurcsány Ferenc Mirko Cvetković kormányfőhöz látogatott, másfél órás megbeszélés után közös sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Cvetković elmondta, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, az euroatlanti integrációs folyamatokról, Szerbia területi integritásáról és szuverenitásáról, a jószomszédi és baráti kapcsolatok továbbépítéséről, a nemzetközi és a regionális együttműködések fejlesztéséről tárgyaltak. Cvetković háláját fejezte ki a miniszterelnöknek, amiért Magyarország következetesen támogatja Szerbiát az euroatlanti csatlakozási törekvésében. A szerb kormányfő beszámolt arról is, hogy szó volt a vízumrendszer liberalizálásáról, hogy Szerbia létérdeke az, hogy mielőbb a schengeni fehér listára kerüljön. Hangsúlyozta, hogy a kormány a békés és a diplomáciai úton történő rendezés híve, vonatkozik ez Koszovó kérdésére is. Véleménye szerint a régiónkban a stabilitás oszlopát Magyarország képezi, s ehhez szeretne Szerbia is felzárkózni. A gazdasági viszonyokról elmondta, hogy azok kedvezőek, de további fejlesztésre szorulnak, különösen a külkereskedelmi mérleg tekintetében, amely szerbiai szemszögből Magyarországhoz viszonyítva veszteségesnek mondható. Beszéltek a Budapest-Belgrád légijárat létrehozásáról, de ehhez előbb szükségeltetik az úgynevezett Opens Sky egyezmény ratifikálása. A tízes korridor is terítéken volt, úgy közúti, mint a vasúti kérdésre vonatkozóan. Magyarország mindenféleképpen érdekelt abban, hogy mielőbb elkészüljön és nyitottá váljon az út a déli irányba.
– Маgyarország tudja a dolgát és teszi is azt, egy pillanatra sem válik kérdésessé, hogy Magyarország Szerbiát mindenben segíti az eurointegrációs folyamatban. Előrejelzem, nem lesz könnyű út, nem kell, hogy illúzióink legyenek, de érdemes végighaladni rajta – ezekkel szavakkal kezdte a sajtótájékoztatót Gyurcsány Ferenc. – Magyarország tudja hol áll, tudja, mit kell tennie, és végzi is a dolgát, segíti, menedzseli Szerbiát, azért, hogy mielőbb célba jusson. Tanultunk az elmúlt évtizedekből, levontuk a következtetést, ennek eredménye a mai jóhiszemű párbeszéd, a kedvező dialógus, hogy minél többet használjunk a fejleményekből és építsük a magyar-szerb kapcsolatokat. Nincsenek többé nézeteltérések, csak arról van szó, hogy az adott lehetőséget minél jobban ki kell használni. Gondolok itt a gazdasági, kulturális, oktatási és minden más kínálkozó lehetőségre – hangsúlyozta a miniszterelnök. A régió sokszor szenvedett nemzeti villongásoktól és konfliktusoktól, de ez mára megoldódott és kezd mindinkább bizakodóvá válni. A kapcsolatok a kisebbségekkel megnyugtatóak, gyümölcsözőek és az együttélés minden pozitívuma jellemzi ezeket.
A Magyar Szó kérdésére, hogy mikorra várható a szerb-magyar kormányközi bizottság megalakulása és annak első ülése, valamint, hogy a nemzeti kisebbségek bizottsága az utóbbi időben miért nem tanácskozik, Gyurcsány Ferenc azt válaszolta, hogy a háromféle parlamenti bizottság közül a gazdasági vegyesbizottság december közepén fog Belgrádban összeülni. A nemzeti kisebbségi bizottság 2005-ben ülésezett utoljára, a következő összejövetelt 2009 januárjára tervezik. A kormányközi bizottság megalakulása egy hosszabb folyamatnak az eredménye, ehhez az szükségeltetik, hogy a két előbb említett bizottság minél gyakrabban szervezzen találkozót. Ha ezt a közeljövőben megvalósítják, akkor van rá mód, hogy jövőre létrejöjjön a szerb-magyar kormányközi bizottság.
Boris Tadić köztársasági elnök vendégével, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel egy alig félórás eszmecsere után tartott sajtótájékoztatót. A köztársasági elnök elmondta, hogy Magyarország és Szerbia közös érdeke, hogy a politikai és a gazdasági kapcsolataink még tovább fejlődjenek, Magyarország messzemenő támogatásáról biztosította továbbra is Szerbiát az európai uniós felzárkózás során, úgy ítélte meg, hogy Magyarország és Szerbia a régió Középkelet-Európa ezen részében a stabilitás záloga. Ezért a régiós együttműködést a két ország között még inkább szorgalmazni kell. Elmondta, hogy tájékoztatta Gyurcsány Ferencet az ENSZ-szel folytatott tárgyalásokról, amikor is Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása ellen tiltakozva nemzetközi jogorvoslattal éltek, valamint a Koszovóba érkező ENSZ-misszióról is szó volt, de kifejtette nézetét, hogy az Eulextől Szerbia azt várja el, hogy tiszteletben tartják az 1244-es szabályt, és hogy a Koszovóba érkező misszió a semlegességhez tartja magát. A két ország nemzeti kisebbségeiről, a szerb és a magyar kisebbségről szólva úgy nyilatkozott, hogy roppant kedvező a viszony, és a kisebbségek a híd szerepét töltik be.
Gyurcsány Ferenc elismerően szólt a Boris Tadić köztársasági elnök vezette politikáról, úgy fogalmazott, hogy reális és pragmatikus, amelynek biztos, hogy meglesz az eredménye, mert egyértelmű a cél, Szerbia az Európai Unió tagja kíván lenni. A két politikus által folytatott tárgyalásra az egyeztetés, a párbeszéd és a megértés volt a jellemző, azért is támogatják messzemenően Szerbiát, mert egyértelmű, hogy a térség stabilitása Szerbia nélkül elképzelhetetlen. Gyurcsány Ferenc bízik abban, hogy az Eulex esetében minden a legnagyobb rendben lesz, a nyugalom, a törvényesség és a biztonság lengi majd körül ezt a régiót. Egyébként az a véleménye, hogy Pristina és Belgrád nézetét is meg kell hallgatni és Brüsszelben kell ezt a kérdést megoldani. A kisebbségekről szólva elmondta, hogy azt tapasztalta, soha ilyen jó nem volt a viszony Szerbiában a kisebbség és a többség között, s a vajdasági magyarság vonatkozásában az egyetértést, a párbeszédet és a partnerséget említette a szerbiai hatalom irányába.
