Az elfogadott napirendi pontok szerinti parlamenti vita kezdete előtt az ügyrendbeli előírások megszegésére hivatkozva – s így ezzel a képviselői joggal némileg visszaélve – az ellenzékieknek sikerült egy időre a vajdasági közbiztonság kérdéséről, pontosabban Pásztor Istvánnak, a Tartományi Képviselőház elnökének a bírálásáról vitát nyitniuk. Elsőként Igor Mirović, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője kért szót, aki szerint a közbiztonsági helyzet romlásáról adott nyilatkozataival Pásztor többször is megsértette a közelmúltban a parlament ügyrendjét, mivel ezeket a megállapításokat a képviselőkkel történő minden egyeztetés, illetve a Tartományi Közbiztonsági Tanács ülése nélkül közölte. Mirović azt a kérdést szegezte Pásztornak, hogy milyen adatok alapján teszi a rossz közbiztonságról szóló kijelentéseket, amikor az ebben a kérdésben illetékes tanács legutóbbi ülésén azt állapították meg, hogy a helyzet javuló tendenciát mutat. Pásztor István válaszában arra fektette a hangsúlyt, hogy nem lehet minden reakció előtt kivárni ennek a tanácsnak az ülését, s közölte, hogy megfelelő számú információt hallhattunk az elmúlt hetekben ahhoz, hogy a közbiztonság romlásáról lehessen beszélni.
– A helyzet meglehetősen komoly, s nem várhatunk heteket annak rendezésével – magyarázta Pásztor.
Arra is felhívta a haladók frakcióvezetőjének a figyelmét, hogy az ügyrend megsértésének esete kizárólag a képviselőház ülésének ideje alatt következhet be, amire nem volt példa. Pásztor válaszára Mirović ismét reagált, s azt mondta, a parlament elnökének az a legnagyobb problémája, hogy nem tud belenyugodni abba, hogy rajta kívül még mások is ülnek a képviselőház padjaiban.
– Valószínűleg mi is ugyanazokkal az információkkal rendelkezünk, s az is lehet, hogy ugyanazokat a következtetéseket vonnánk végül le. Nem ezzel van a gond, hanem azzal, hogy Pásztor a parlament véleményének kikérése nélkül foglalt a parlament elnökeként állást.
A vitába végül – megint csak az ügyrend megsértésének okán – bekapcsolódott Branislav Ristivojević, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője is, aki Mirovićnak adott igazat, s ugyanazzal a számonkéréssel fordult Pásztorhoz. A parlament elnöke nem kívánt részletesebb vitába bocsátkozni, ehelyett felszólította a képviselőket: térjenek vissza a napirendi pontokhoz. Végül még Borislav Novakovićtól, a Demokrata Párt frakcióvezetőjétől is kritikákat kapott, tőle viszont azért, mert túlságosan toleráns az ellenzékiekkel szemben, s mert nem vonta meg azonnal a szót e képviselőktől akkor, amikor kiderült, hogy nem az ügyrendbeli kihágásokat kifogásolják, hanem más témák megvitatását próbálják a képviselőházra kényszeríteni. A napirendi pontok megtárgyalása csak Novaković felszólalását követően vette kezdetét.
„A PARLAMENTARIZMUS HALÁLA”
A képviselők megválasztották a Tartományi Képviselőház Nemzeti Közösségek Tanácsának tagjait, és elfogadták a Vajdaság Vizei, Vajdaság Erdei és Városrendezési Intézet közvállalatok működésének módosításáról szóló határozatokat. Ez utóbbi döntést erősen kifogásolta az ellenzék, lapunknak nyilatkozva Saša Todorović, az SZHP képviselője azt mondta: a parlamentarizmus elhalálozásának lehetünk szemtanúi.
– A tartományi kormány döntésével e három közvállalat most a kormány hatáskörébe kerül át, hisz az általa kinevezett bizottság dönt az igazgató- és a felügyelőbizottság személyi kérdéseiről. Ezzel a képviselőházat megfosztották a vállalatok ellenőrzésének a jogától, maguk a közvállalatok pedig a nevükben szereplő jellegüket, a „köz” szolgálatának lehetőségét veszítették el. A parlamentnek csak a problémákat hagyták meg: ha a munkások sztrájkba lépnek, nekünk kell meghatároznunk majd például a munkaminimumot – mondta el Todorović.
A javaslat lényegéről a Magyar Szónak nyilatkozva Goran Ješić tartományi mezőgazdasági, víz- és erdőgazdálkodási titkár közölte: tulajdonképpen a tavaly decemberben meghozott közvállalatokról szóló köztársasági jogszabállyal hangolták össze a közvállalatok tevékenységét.
– Véleményem szerint e jogszabály jónak nevezhető, mert átláthatóbb működést biztosít, a politika behatását csökkenti nem csupán köztársasági és tartományi, hanem helyi önkormányzati szinten is. Az igazgatóbizottságok megszűnnek, és helyettük a professzionális elvárások szerint összeállított felügyelőbizottságok tagjai ellenőrzik majd a munkát. Nekünk a határidőkkel voltak gondjaink, ezért egy átmeneti megoldást kellett találnunk, amely valóban csökkenti ideiglenesen a parlament hatáskörét. Ahogyan viszont azt a képviselőknek is elmondtam: jómagam is amellett foglalok állást, hogy mielőbb újra átruházzuk ezeket a hatásköröket a képviselőházra. Most gyorsan kellett intézkednünk, alkalmaznunk kellett a törvényt – magyarázta Ješić.
MAJDNEM TELJES EGYETÉRTÉS
A parlament visszavonta a Vajdasági Fejlesztési Bank 15 milliárd dináros feltőkésítéséről meghozott korábbi döntését, és elfogadta azt, hogy az új Vajdasági Fejlesztési Alap hétmilliárd dinár értékben kötvényeket bocsásson ki.
– Erre azért volt szükség, mert az új alap át fogja venni a bank vagyonát. Ez a vagyon 23 milliárd dinár betétből, illetve 15 milliárd dinár kölcsönből tevődik össze, s ezt a két összeget kell most kiegyenlíteni. A különbség tehát nyolcmilliárd dinár, ebből egymilliárdot a köztársaság, hetet pedig a tartomány szavatol. A kötvényeket egy kereskedelmi, befektetői banknak fogja Vajdaság megvételre ajánlani, mivel igen nagy összegről van szó. A tárgyalások még folynak, nem tudjuk, melyik bank lesz ez, s ezeknek a megbeszéléseknek a függvénye a kötvényekkel járó kamat nagyságának a meghatározása is – nyilatkozta lapunknak Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője.
Az említett két javaslatot a hatalmi koalíció mellett a szocialisták és a haladók is támogatták, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői viszont tartózkodtak, mert szerintük nem eléggé meggyőzőek az érvek ahhoz, hogy biztosak legyenek benne, ezúttal jó döntés született. Branislav Bogaroški frakcióvezető szerint egyébként Vajdaságnak továbbra sem lenne szabad lemondania egy jól működő fejlesztési bankról.
