Újvidéken tartják meg az idén a Szerb Régészeti Társaság szokásos éves közgyűlését, melynek vendéglátója a Vajdasági Múzeum. Az idei közgyűlés egy jelentős jubileumhoz kötődik: százharminc évvel ezelőtt, 1883-ban alapították meg a társaságot. A három napos tudományos összejövetel a Tartományi Képviselőház nagytermében vette kezdetét tegnap. A közgyűlés részvevőit dr. Ózer Ágnes, a Vajdasági Múzeum igazgatója üdvözölte elsőként, majd Pásztor István, a parlament elnöke nyitotta meg a tanácskozást.
– Az, ami ma politika vagy emberi ambíció, az holnap történelemmé, egy bizonyos idő után pedig archeológiai kutatás tárgyává válik. Ilyen módon lehet összekapcsolni a jelent a múlttal és a régmúlttal. Ebben a vonatkozásban, azt gondolom, a politika, a történész szakma és a régészet testvértevékenységek, ugyanis az emberrel, az emberi ambíciókkal foglalkoznak – mondta el Pásztor.
Beszédében aláhúzta, hogy meglátása szerint a régészet nem a tárgyakkal, hanem a tárgyak mögött álló emberekkel foglalkozó tudomány valójában, a régészeket ezért jellemzi a képzelőerő, a bátorság és a jó megfigyelőképesség. Pásztor sok sikert kívánt a munkához a társaság tagjainak, s azt, hogy a felvázolt célokat mielőbb sikerrel valósítsák meg.
A szakma szerbiai jelenéről, kihívásairól a dr. Dragana Antonovićtyal, a régészeti társaság elnökével készített interjúnkban olvashatnak.
