2024. július 16., kedd

Új „erdészlak”

A szerémségi Morovićon megnyitották a Vajdaság Erdei Közvállalat új épületét – Aknamezők már nincsenek erdeinkben
Pásztor István vágta át a szalagot (Dávid Csilla felvétele)

Tartományunk területén az elmúlt száz évben irodaépület, igazgatóság nem épült az erdőgazdaságban. Ezt Takács Mártá tól, a Vajdaság Erdei Közvállalat vezérigazgatójától hallottuk a szerémségi Morović faluban, ahol ünnepélyes keretek között tegnap megnyitották a mitrovicai erdőgazdaság újonnan épült irodaépületét.

A vörös szalagot Pásztor István, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke, tartományi gazdasági titkár vágta el, az ünnepi szertartás közönségét üdvözölve pedig elmondta, hogy a Vajdaság Erdei Közvállalat jó példa arra, hogy a nagyvállalatok is kiválóan működhetnek.

– Kis üzemek nagyvállalatok nélkül nem létezhetnek, s ezt valamennyiünknek meg kell értenie. Erre kiváló példa a Vajdaság Erdei Közvállalat. Ennek a közvállalatnak van jövője, mitrovicai részlegének pedig külön jelentősége van erdőgazdaságunkban – hangsúlyozta Pásztor.

A vendégeket köszöntötte még Petar Dobrovojić, a mitrovicai erdőgazdaság igazgatója is.

Arra a kérdésünkre, hogy a határ menti erdőkben vannak-e még aknamezők Takács Márta elmondta, hogy a Horvátország melletti erdőkben nemrég még valóban voltak aknamezők.

– Az erdészek több mint tizenöt évig nem mehettek be ezekbe az erdőkbe. Most már ott is biztonságosan dolgozhatnak, ugyanis a tűzszerészek alaposan átfésülték a terepet és kitisztították az aknáktól.

A morovići erdőkről még elmondható, hogy vadállományban Vajdaságban a leggazdagabbak, sőt ritka szarvasfajok is megtalálhatók itt, így nemcsak az erdőgazdaság szempontjából fontosak, hanem az idegenforgalom és a vadászat szempontjából is.

Morović magyar neve Marót volt, s itt láthatóak még Marót várának romjai, melyet valószínűleg Maróti János építtetett a Bosut mellett, a 15. század elején. A falu iskoláját 1767-ben alapították. Ortodox temploma a 19. században épült. 1910-ben 2318 horvát, szerb és német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Sidi járásához tartozott. Ma mintegy 2500 lakosa van.