2024. november 25., hétfő

„A demokraták a felelősek”

Pásztor István: Ha másként nem lehet, Vajdaság kérdését nemzetközi szintre kell emelni
Pásztor István elfogadhatatlannak tartja a statútum visszautalását módosításra (Dávid Csilla)

A VMSZ elutasítja Vajdaság statútumának kiskorúsítását, amelynek kudarcáért a Demokrata Párt felelős, hangsúlyozta tegnap Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Mint kiemelte, a jelenlegi helyzet destabilizálja Szerbiát, hiszen veszélyben forog az ország euroatlanti integrációja.

A vajdasági statútummal kapcsolatos legújabb fejleményekről Újvidéken megtartott sajtótájékoztatóján Pásztor István elmondta, hogy az alapvető probléma Vajdaság statútumával az, hogy egyre kilátástalanabbnak tűnik annak jóváhagyása a Szerbiai Képviselőház részéről. Emlékeztetőül, a Tartományi Képviselőház tavaly október elején fogadta el az új vajdasági statútumot, annak az alkotmányos keretnek a kitöltéseként, amelyet a két évvel ezelőtt elfogadott alkotmány biztosít. Az volt az alkotmányos kötelezettsége a köztársasági parlamentnek, hogy december 31-éig megvitassa a statútum tervezetet, illetve jóváhagyást adjon rá. Ezt a határidőt a parlament nem tartotta tiszteletben, a politikai szférában újabb határidőként január 31-e jelent meg, utána pedig március elseje. A dolgok mostani állása szerint, különösen figyelembe véve az utóbbi napok eseményeit, egyre inkább úgy tűnik, hogy a március eleji határidő is nagyon kérdéses, mondta Pásztor.

Hozzátette, megkerülhetetlen az a kérdés, miért van ez így, és hogy a politikai tényezők közül kinek mekkora a felelőssége ennek kapcsán. Erre különböző válaszokat lehet adni. Egészen bizonyos, hogy a politikai felelősség nagysága annak a függvénye, hogy kinek mekkora politikai ereje van. Ilyen szempontból tekintve, a Boris Tadić elnök úr által vezetett Demokrata Pártot terheli a legnagyobb felelősség, hangsúlyozta Pásztor.

– Én már régóta arról beszélek, hogy a Demokrata Párton belül egyfajta szakadás van éppen a vajdasági statútum megítélése kapcsán. A megítélésbeli különbség pedig véleményem szerint arról szól, hogy melyik alternatívát választja a DP. Azt amit a választási kampány ideje alatt mondott és hangsúlyozott, és amelyik a regionalizációról és a decentralizációról, a vajdasági autonómia kiszélesedéséről szól, vagy pedig abba az irányba mozdul el, ami valamiféle visszatérést jelent a kilencvenes évek történéseire és közhangulatára. Ugyanis, az utóbbi időben elsősorban a Szerb Pravoszláv Egyház, illetve a szerb értelmiség bizonyos részéről a vajdasági statútum kapcsán olyan közvéleményt formáló kijelentések hangoztak el, amelyek nagy mértékben hasonlítanak a kilencvenes évek retorikájához. E két alternatíva között kell a DP-nek választania. A kettő nem egyeztethető össze. Ez a téma azonban a vajdasági statútum kereteit túllépi. Ennek az alternatívának a megválaszolása ad majd választ arra, hogy vajon Szerbia európai uniós közeledése mennyire realisztikus, mennyire van felkészülve az EU-s integrációkra, és mennyire határozott ezeknek céloknak a véghezvitelében. A vajdasági statútummal kapcsolatban a Vajdasági Magyar Szövetség azt várja, hogy a Demokrata Párt szembe tudjon nézni ezekkel a kihívásokkal, és bármikor választ tudjon rájuk adni. Számunkra az egyedüli járható út az ország regionalizációja, a decentralizáció, a központosított állam lebontása és a javak ottmaradása, ahol azok létrejöttek. Továbbá elérkezettnek látszik az a pillanat, amikor ezt a kérdést már nem lehet csak országon belül kezelni, hanem magasabb, nemzetközi szintre kell emelni – fejtette ki Pásztor István.

Újságírói kérdésre, hogy megtörténhet-e az, hogy ha visszautalják Vajdaság statútumát újraírásra , a VMSZ visszafogja magát az autonómia követeléseiben, Pásztor István a következőt válaszolta:

– Nem, ez a mi számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan. Azért elfogadhatatlan, mert ez azt jelentené, hogy nem formális politikai körökben, pártkonyhákban döntenek arról, hogy mi lesz egy választott testület döntésének a sorsa. Egyrészt a vajdasági statútumot a tartományi parlament fogadta el, és elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki ezt visszadobja újragondolásra, másrészt pedig meggyőződésem, hogy ez a megoldás nem lépi túl az alkotmányos kereteket, az újragondolásra és átdolgozásra való visszavetés pedig egyértelmű jele volna annak, hogy Belgrádban kiskorúsítják a tartományi parlamentet, és ezt semmiféleképpen sem tudjuk elfogadni.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás