Újvidék és Nagybecskerek után pénteken, Szabadkán, a Városháza dísztermében tartották meg a Szerbia erős szövetségesekkel vagy semleges országként elnevezésű tanácskozást. A résztvevő és felszólaló rangos előadók Szerbia NATO-csatlakozásának részleteit, előnyeit részletezték.
A szabadkai rendezvény szervezője a Nemzetközi Biztonságpolitikai Intézet, a NATO közdiplomáciai részlege, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség volt. A Nemzetközi Biztonságpolitikai Intézet azzal a céllal indította el a szóban forgó tanácskozás-sorozatot tavaly nyáron, hogy sikerüljön fokozni a kollektív biztonsági rendszer fejlődését Szerbiában. A tanácskozásokat ma már úgy tartják nyilván, mint a Szerbia NATO-csatlakozásáról szóló nyilvános vitákat.
A szabadkai rendezvény résztvevőit Pásztor István, a VMSZ elnöke köszöntötte. Üdvözlőbeszédében elmondta, hogy a szerb társadalom még mindig nem hajlandó szembesülni a valósággal, ezért van szükség az ehhez hasonló rendezvényekre. – Erős Szerbia erős szövetségesekkel, ez a mi mottónk – hangsúlyozta Pásztor.
Dr. Nikola Samardžić, a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelem Tanszékének tanára szerint Szerbia NATO-csatlakozása az ország történelmét és jövőjét érintő kérdés. Tíz évvel a demokratikus változások után Szerbiában még számos kérdés vár megoldásra, vélekedett a történelemtudományok doktora, majd hozzátette, hogy Szerbia egyelőre nem hajlandó szembenézni sem múltjával, sem jövőjével.
– A demokratizálódás egy közösség létrehozását jelenti. Egy demokratikus társadalomban tisztelik a kisebbséget, a nőket, gyerekeket, mások vallását, az eltérő szexuális beállítottságú személyeket, a szomszédokat. Egy demokratikus társadalomban a szomszédot barátnak tekintik. Szerbiának kötelessége, hogy küzdjön helyéért a világban: egy olyan helyért, ahonnan senki sem akar megszökni, ahová esetleg mások menekülnek. Azt szeretnénk, ha gyermekeink ehhez a földhöz kötnék jövőjüket. Azt szeretnénk, ha gyermekeink nem akarnának az Amerikai Egyesült Államokba menekülni, hanem csak példaként tekintetének az USA-ra, hogy ott hogyan épített jövőt magának a társadalom, hogyan élnek ott emberként az emberek – emelte ki Samardžić.
Žika Gojković, a Szerb Megújhodási Mozgalom köztársasági parlamenti képviselője leszögezte, hogy sem a NATO-ba, sem az Európai Unióba nem fogja senki meghívni Szerbiát, az országnak magának kell döntenie ezekről a csatlakozásokról.
– Az európai integráció és a NATO-csatlakozás függvényében Szerbia a gazdaságot és a demokráciát illetően is sokkal erősebb országgá válna – szögezte le Gojković, aki azt is hozzátette, ez az egyetlen ésszerű állásfoglalás, minden más hozzáállás 1999-be röpítené vissza Szerbiát. A szerbiai polgárokat már hosszú ideje tévesen informálják a NATO-ról, szándékosan ébresztenek bennük ellenérzéseket a katonai szervezet ellen, vélekedett az SZMM képviselője, valamint azt is hozzátette, hogy így az emberek nem is lehetnek tisztában a NATO-csatlakozás folyományaként várható előnyökkel. Gojković előadását személyes hangnemben fejezte be. Elmesélte, hogy 1991-ben, 19 éves fiatalemberként ő is részt vett a volt Jugoszlávia területén zajló háborúban.
– Részt vettem a háborúban, amelynek megtörténtét ez az ország még mindig cáfolja. Láttam a háború poklát. A harctéren és a háborúban életüket vesztett emberek miatt, hozzátartozóik miatt, akik magyarázat és az okok ismerete nélkül veszítették el szeretteiket, és a mi gyermekeink miatt soha többé nem szabad megengedni ugyanazon szörnyűségek megtörténtét. Éppen ezért kell szövetségre lépnünk azokkal a szövetségesekkel, akik mindig is mellettünk álltak: a NATO-val – összegezte Gojković.
A tanácskozáson ezenkívül felszólalt Varga Imre, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete, dr. Zoran Dragišić, a Nemzetközi Biztonságpolitikai Intézet programigazgatója és Katarina Štrbac, a Szerbiai Hadsereg alezredese.
