A tartományi választási listán ezúttal a részarányos választásokon elnyerhető 60 képviselői helyre 9 lista közül választhatnak a szavazók. 2004-ben 10-en indultak.
A számok önmagukban nem sokat mondanak, az érdekesebb összefüggésekre akkor figyelhetünk föl, ha összehasonlítjuk a 2007. januári és az elkövetkező májusi választásokon induló pártokat és pártkoalíciókat. Az első szembetűnő különbség, hogy több kisebbségi párt indul a köztársasági választási listán, annak ellenére, hogy 2007-ben csak 3000 támogatói aláírást kellett összegyűjteniük az induláshoz, most viszont az Alkotmánybíróság április 8-i döntése alapján 10 000-et, vagyis ugyanannyit, amennyit a többieknek. 2007-ben 6 kisebbségi párt, pártkoalíció indult, 2 roma, 2 magyar, 1 albán és 1 bosnyák lista létezett, most 7, de nagy valószínűséggel 8 lesz - ha a Roma Párt benyújtja a még hiányzó néhány aláírást -, pedig a három magyar párt most egyetlen listán méretteti meg magát. A másik jelentős újdonság, hogy eddig ismeretlen, új kisebbségi politikai szubjektumok jelentek meg a szerbiai politikai palettán: a '90-es évektől fogva aktív politikai tényezők, a magyarok, a bosnyákok, az albánok és a romák mellé most fölsorakozni látszanak a vlahok, a goránácok, a montenegróiak is.
Az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére esélyes, nagy szerbiai pártok közül a 2007-es választásokkal összevetve egy komolyabb változás észlelhető: a Demokrata Párt mellett a Liberális Demokrata Párt kivételével összezárt az európai irányultságúnak mondott politikai pártok tömörülése. A G17 Plusz 2007-ben külön indult, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga pedig az LDP-vel koalícióban, most mindketten a DP-vel koalícióban. A Szerbiai Demokrata Párt akkor is az Új Szerbiával koalícióban indult, de ez már nem ugyanaz a pártszövetség: sokkal távolabb áll a Demokrata Párttól, és sokkal közelebb áll a Szerb Radikális Párthoz. A Szerbiai Szocialista Párt 2007-ben egyedül indult, most a nyugdíjasok pártjával szövetségben. 2007-ben a nyugdíjasokat megszólító párt a Szociáldemokrata Párttal koalícióban 125 342 szavazatot gyűjtött be, tehát nem csupán szimbolikus jelentősége van ennek a pártszövetségnek. S ha már a számoknál tartunk: 2007-ben a Vajdasági Magyar Szövetségre 52 510-en, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége 12 940 szavazatot kapott. Pásztor István a legutóbbi elnökválasztásokon 93 000-et.
A tartományi választási listák, legalábbis ami a részarányos választásokat illeti, a köztársasági pártszövetségeket tükrözik. A G17 Plusz a DP-vel együtt indul, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt akkor csak a többségi listán indult, most a Magyar Koalícióban ott van a részarányos választási listán is. A legújabb politikai fejlemények eredménye, hogy a tartományi választásokon megméretteti magát az Újvidék polgármestere nevével jelzett, a Polgárok csoportja -Maja Gojković elnevezésű lista is.
A szerbiai többpártrendszer újbóli bevezetése - 1990 óta ez lesz a 8-ik köztársasági választás, amelyeknek több mint a fele (5) előrehozott választás. A szerbiai parlamentarizmus első évtizedét a nacionalista lelkület és a vezéreszme jellemezte, ekkor, különösen a '90-es évek elején, még a ma demokratikusoknak nevezett pártok is nacionalisták voltak. A 2000-es fordulattal kezdett nemzeti érzelmi és európai irányultságú pártok szerint feloszlani a szerbiai politikai színtér. Úgy tűnik, ez a véglegesülő polarizáció fogja meghatározni a szerbiai parlamentarizmus harmadik évtizedét. A jelenlegi választások arról döntenek, hogy melyik oldal vezetésével lépünk be az újjáalakult szerbiai többpártrendszerbe.
