A kisebbségi politizálás lehetőségei elnevezés alatt a Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében szombaton Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dísztermében gazdag programból összetevődő szakmai-tudományos konferenciára kerül sor. A tanácskozáson hazai, magyarországi és nemzetközi szinten is elismert történészek tartanak előadást. Ünnepi köszöntőt Pásztor István, a VMSZ elnöke, dr. Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója, a magyar–szerb államközi történészbizottság magyar elnöke és Vojislav Stanovčić, a bizottság szerb elnöke mondanak. A rendezvény második részét, a Népkörben 18 órától megrendezésre kerülő ünnepi akadémiát dr. Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere is megtiszteli jelenlétével.
Dévavári Zoltán, a VMSZ alelnöke lapunknak nyilatkozva összefoglalta, hogy mi is volt a konferencia apropója:
– Az anyaországtól történő elcsatolás után a délvidéki magyarság 1922 januárjában lépett új állama jogi kötelékébe. Gyakorlatilag ebben az időszakban teremtődtek meg azok a jogi keretek és feltételek, amelyek függvényében a délvidéki magyarság politikailag is aktivizálhatta magát az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területén. Annak idején az első délvidéki magyar párt, az Országos Magyar Párt, egy alulról felfelé építkező folyamat útján jött létre: először a helyi szervezetek alakultak meg, majd ezek közösen mondták ki az egész ország területén működő Magyar Párt megalakulását. Az első helyi szervezet Szabadkán alakult meg 1922. február 12-én, méghozzá egy, a Népkörben megszervezett tanácskozás folyományaként. Ezt követően Vajdaságban egymás után alakultak meg a helyi szervezetek, majd 1922. szeptember 17-én Zentán jött létre az Országos Magyar Párt. Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének volt a meglátása, hogy a kilenc évtizeddel ezelőtt történtekre méltóképpen kell megemlékezni, s ezért a mostani konferenciát a délvidéki magyarság kisebbségi önszerveződésének feltárása céljából rendezzük meg. Lévén, hogy első délvidéki magyar pártunk megalakulásának legfontosabb mozzanata kilencven évvel ezelőtt, februárban történt, ezért a tisztelet úgy diktálta, hogy most emlékezzünk meg az akkori eseményekről.
A beszélgetés során kiderült, hogy a tudományos konferencia elsősorban azt a teret és időt kívánja körbejárni, amely az impériumváltást követő időszakban jellemezte a délvidéki magyarság mindennapi életét, beleértve ebbe a társadalmi, szociális, politikai és gazdasági kérdéseket is. Nevesül, a két világháború közötti lehetőségeket, alternatívákat és esetleges mozgástereket kívánják behatárolni – magyarázta Dévavári Zoltán, hozzátéve, hogy igyekeznek majd lebontani azokat a sztereotípiákat is, amelyek a mai napig jelen vannak a köztudatban. Ezért tartják fontosnak a szóban forgó időszak közös megismerését, különösen annak fényében, hogy az elmúltakban nagy publicitást kaptak a második világháború éveiben, valamint az azt követően történt események a Délvidéken, fogalmazott a VMSZ alelnöke.
– A szervezés folyamatában arra törekedtünk, hogy az előadók névsora, azon túlmenően, hogy a szakma legkiválóbb művelőiből álljon össze, lefedje a mai magyar történésztársadalom legjavát, de a vajdasági magyar történészeket is. Ezenfelül azt is fontosnak tartottuk, hogy ne csak mi tárhassuk fel gondolatainkat, illetve tudásunkat nemzetünk történelme kapcsán, hanem a szerb történésztársadalom megbecsült tagjai is. Csak néhány nevet említenék az előadók névsoráról: A. Sajti Enikő, Romsics Ignác, Szarka László, Pál Tibor, Zoran Janjetović, Ranko Končar, Slobodan Marković, Mészáros Zoltán, Pejin Attila, Schöpflin György – emelte ki Dévavári Zoltán.
Kérdésünkre, hogy miért tartja fontosnak az ehhez hasonló tudományos-szakmai tanácskozásokat, a VMSZ alelnöke először is reményét fejezte ki, hogy a rendezvénnyel kezdetét vevő folyamat a következő években is életképes lesz.
– A célunk az, hogy más témakörökben is egymás mellé ültessük a magyar és szerb tudósokat – mondta Dévavári Zoltán, hozzáfűzve, hogy nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a politikai megfontolásból, vagy az oda nem figyelésből az elmúlt években, évtizedekben elhanyagolt témák végre kimondásra, feltárásra kerüljenek. – Ennek függvényében hatékonyabban építhetnénk együtt és közösen ezt az államot – hangsúlyozta Dévavári Zoltán, aki szerint az európaiság szelleméhez hozzátartozik a két nemzetet érintő témák, események feldolgozása.
A délelőtt kezdődő konferencia befejeztével késő délután a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban ünnepi akadémiára kerül sor, ahol a kilencven évvel ezelőtti pártalapításra fognak emlékezni a résztvevők. Itt leplezik majd le azt az emléktáblát, amely a kilenc évtizeddel korábbi történések előtt állít méltó emléket. Az ünnepi konferenciát Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere is megtiszteli jelenlétével.
– Bízom benne, hogy miniszter úrnak és Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének jelenléte, illetve az általuk megfogalmazott mondatok révén valóban méltó módon emlékezhetünk meg azokról az emberekről, akik kilenc évtizeddel ezelőtt hosszú, nagy belső vívódások után megfogalmazták és életre hívták a délvidéki magyarság első politikai önszerveződését – összegezte Dévavári Zoltán.
