„Az újvidéki futaki úti katonatemetőből vandál módon a hatóság immár huszadik alkalommal tarolta le az ott elhelyezett 100 fakeresztet, amit a honvéd sírokra helyeztünk az 1944/45-ben áldozatul esett civil magyarokra való megemlékezésül”, adja hírül Papp Ferenc, a Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület elnöke, olvasható a Vajdasági Magyar Demokrata Párt tegnapi közleményében.
„A VMDP szerint a vandál rombolás ténye arra utal, hogy a szerb politikai elit huszadjára is gőgös visszautasítást választott. Ami a legújabb esetet megkülönbözteti az előzőek legtöbbjétől, az üzenet-többlet, amely a magában is elítélendő tett mögött meghúzódik.
Ismeretes, hogy ez év február 12-én a Magyar Koalíció három vezetője a 44/45-ös magyarirtás ügyében a szerb közjogi méltóságokhoz fordult. Levelükben bűntény elismerésére, a részvét kifejezésére és a megkezdett kutatások befejezésére szólították fel a szerb illetékeseket. (...)
Pásztor István, Ágoston András és dr. Páll Sándor két hete elküldött levelére válasz eddig nem érkezett. Válasznak is beillő üzenet annál inkább. A szerb média, ahelyett, hogy a címzetteket faggatta volna, számíthatunk-e a szerb–magyar kapcsolatokat tartósan beárnyékoló szerb politikai és erkölcsi adósság felszámolására, vagy hallgatott, vagy a levél aláíróit vegzálta kérdéseivel.
Pár napon belül, szintén a szerb médiában mintegy központi irányításra, új akciónak lehettünk szemtanúi. Megszólalnak a téma szakértői a történészek, akik leszögezték: foglalkozzanak az üggyel a történészek. Üzenetek ezek a javából. Egyrészt azt bizonyítják, hogy a szerb politikai elit nem képes szembenézni történelme sötét időszakaival. Másrészt, s ez sem mellékes, úgy látszik a szerb közvélemény többsége, szintén úgy gondolja, hogy az erkölcsi és politikai adósság törlesztés nélkül megúszható.
A szerb részről érkező üzenetek legsúlyosabbika, a fakeresztek „eltüntetése” egyben jelzés is. Utalás arra, hogy a vajdasági magyarok a szerbek részéről részvétre ne számítsanak.
A VMDP úgy is, mint a történelmi VMDK eszmei és politikai örököse, indignációval utasítja el ezt a szerb magatartást. Annál is inkább, mert a magyar–szerb történelmi megbékélésre nemcsak nekünk van szükségünk.
Nem mellékes körülmény, hogy a magyar kormány és a magyar diplomácia is hallgat. Ebből is látszik, hogy a korszakváltás során mi magyarok lépéshátrányban vagyunk.
Ezen a helyzeten kellene közösen változtatnunk, hogy szerb félnek is segítsünk a méltányos döntés meghozatalában.
Az, hogy a szerb kormányfő kabinetfőnöke értesítette a levélírókat, miszerint a levelüket további eljárásra a szerb kisebbségügyi miniszterhez utalta át, a fentieket csak megerősíti”, áll többek között a közleményben.
