A négy párt tavaly év végén bejelentette, hogy a hamarosan kiírandó választásokon közösen, koalícióban indulnak, bővítve ezzel a választási lehetőséget, alternatívát kínálva nemcsak a magyar közösség számára, hanem a szerb demokratikus társadalom egészének.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a 2000-es fordulat óta valójában semmilyen eredmények nem születtek a kisebbségi érdekvédelem kérdésében, nem történt áttörés, társadalmunk nem demokratizálódott igazából. A koalíciót egy demokráciaserkentő politikai fordulatként képzelték el, olyan fordulatként, amelyen keresztül megfelelő módon képviselhetnék a kisebbségi érdekeket.
Ágoston András, a VMDP elnöke arról beszélt, hogy a négy párt törekvése nem járt sikerrel; a Vajdasági Magyar Szövetséget nem sikerült meggyőzniük arról, hogy társuljon hozzájuk, és hogy közösen induljanak a választásokon. – A VMSZ-ben még csak nem is tárgyaltak javaslatunkról, Pásztor István pártelnök a visszautasítás okáról nyilatkozva azt mondta, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a koalíciónk által javasolt, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítására vonatkozó indítványokból ne legyen semmi. A mostani törvénnyel értelmezett Magyar Nemzeti Tanács mai formájában csupán a VMSZ egyfajta pártberendeződést biztosító kreációja. Valószínűleg így van ez a többi nemzeti tanács esetében is – hallottuk Ágostontól, akinek meggyőződése, hogy még nem késő: a választásokon a magyar pártok közösen indulhatnak.
Az, hogy a VMSZ miért nem akar közösségben gondolkodni, Rácz Szabó László számára is érthetetlen, szerinte ez a párt a saját érdekeit helyezi előtérbe.
Csonka Áron, a VMDK elnöke elmondta, hogy szándékaik tisztességesek, a csoportosulás – más pártoktól eltérően – nem ígérget fűt-fát, nem a levegőbe beszél, nyitott és konkrét programjuknak megvalósítható célja van, más pártok is csatlakozhatnak hozzájuk. Csonka beszélt arról is, hogy a médiában Magyar Fordulatként is emlegetett politikai tömörülésnek semmi köze sincs a Fordulat, azaz a Preokret politikai csoportosuláshoz.
László Bálint, az MRM vezetője szerint a jelenlegi délvidéki magyar politikai elit nem megfelelőképpen végezte dolgát az utóbbi években, úgy véli, hogy azt a tényt, hogy az egyik magyar párt elzárkózik a velük való együttműködéstől, pozitív momentumként is kezelhetjük. A délvidéki magyarság szempontjából ugyanis akár előnyös is lehet egy ellenzéki viszony kialakulása: Minden hatalom, minden vezető csak úgy végezheti jól a dolgát, ha van bizonyos ellenzéke, amely képes őt a helyes irányba terelni – véli László Bálint.
A pártelnökök azt is elmondták, hogy a felmérések szerint a vajdasági magyarság legnagyobb része azt szeretné, ha a magyar pártok közösen harcolnának a magyarság érdekeiért, ezért meggyőződésük, hogy a választásokon szép eredményeket fognak elérni.
