A Magyar Nemzeti Tanács pénteki ülésén egy ellenszavazattal a Magyar Szó szerkesztéspolitikáját figyelemmel kísérő laptanács megalakításáról döntött. Az ülésen Dudás Károly, a Hét Nap főszerkesztője elmondta, hogy napilapunk szerkesztéspolitikája az utóbbi időben a vajdasági magyar közösséggel szemben halad, ezért a közösség megmaradása érdekében nagyon fontosnak tartja a laptanács megalakítását. Lapunk szerette volna megtudni, hogy miként vélekedik a Magyar Szóval kapcsolatos vádakról, illetve a laptanács megalakításáról a vajdasági magyar politikum és a szakma.
„A HATALOM SZOLGÁLATÁBAN”
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy mindenkinek szíve joga elmondani véleményét a Magyar Szóról, ahogyan Dudás Károly is tette. Pásztor a VMSZ elnökeként a következőket hangsúlyozta: – Én a Magyar Szó, illetve a média és a VMSZ viszonyát egyrészről úgy élem meg, hogy a VMSZ-nek, mint a legbefolyásosabb vajdasági magyar politikai pártnak feladata és kutyakötelessége befolyását latba vetve biztosítani a Magyar Szónak, illetve a többi magyar médiumnak a működését, fennmaradását és fejlődését. Az egyetlen dolog, amit elvárok a laptól, hogy a szakma elvei szerint eljárva tájékoztassa a vajdasági magyar közvéleményt. A szakma elveinek, szabályainak betartásával kapcsolatban lehetnek ilyen vagy olyan megítélések, néha én is úgy érzem, hogy vannak, és voltak pillanatok, amikor a szakma szabályai valami mást diktáltak volna. Ennek ellenére én eddig sem vettem magamnak a bátorságot, és ezután sem fogom, hogy emiatt kifogásokat fogalmazzak meg a főszerkesztő irányába.
A laptanáccsal kapcsolatban Pásztor kijelentette, hogy ha az létre is jön, ő nem fogja szorgalmazni, hogy abban a VMSZ-nek bármilyen közvetlen szerepe legyen.
– Nem tartom tragikus körülménynek, ha a Magyar Szónak valóban lesz laptanácsa. Bár nem ismerem a sajtó belső működésének szabályait, mégsem hiszem, hogy a laptanács bármiféle kárt okozhat a Magyar Szónak. Leszögezném azonban, hogy mindez a Magyar Szónak és az MNT-nek, az alapítónak a belső ügye. Én nem forszíroztam ezt, nem követeltem, sohasem befolyásoltam és nem is fogom soha befolyásolni a Magyar Szó szerkesztéspolitikáját és tartalmát. Eszem ágában sincs semmiféle módon nyomást gyakorolni a lapra. Valószínűleg ennek a testületnek a létrehozása valóban értelmezhető úgy, mint belső cenzúra, vagy cenzúra, de nem biztos, hogy ezt így kell felfogni – nyilatkozta Pásztor.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke csak egyetlen mondat megjelentetését engedélyezte lapunknak, miután becsmérlő jelzőkkel illette a lap minőségét és újságíróink munkáját. A VMDP elnöke által jóváhagyott mondat a következő:
– Kivételesen egyetértek Dudással. Én is úgy gondolom, hogy a Magyar Szó már 65 éve a hatalom szolgálatában áll, mindig is azon dolgozott, hogy a vajdasági magyarságnak a hatalomnak megfelelő tudata legyen.
Dr. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke Ágoston Andráshoz hasonló hangnemben nyilatkozott a témáról. Először is leszögezte, hogy nem vásárolja a Magyar Szót, mivel „nem támogatja anyagilag az ellenséget”, lapunk internetes kiadását azonban olvassa, mert – mint mondta – „az nem kerül pénzbe”. Páll kiemelte, hogy ritkán ért egyet Dudás Károllyal, most az egyszer azonban támogatja kijelentését.
– Én ugyanezt már 5-6 éve megmondtam. A laptanácsot azonban nem tartom jó ötletnek. Szerintem egy másik újságot kell alapítani, sokkal kisebb szerkesztőséggel. Amíg nem lesz demokrácia a médiában, addig a vajdasági magyar politikában sem lesz demokrácia. Nem felügyelni kell a Magyar Szót, hanem jobb, modernebbül, másképpen szerkesztett lapot, vagy lapokat kell alapítani, annyit, amennyire szükség van. Akkor jó, ha van konkurencia – vélekedett Páll.
Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a Magyar Szóban a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítást illetően most rosszabb a helyzet, mint az előző főszerkesztő idejében. A lapot mindig is befolyásolták különböző, nem túlságosan magyar érdekeltségű erők, ez csak fokozódott az új főszerkesztővel, nyilatkozta lapunknak Rácz Szabó, majd hozzátette, hogy lát némi rációt Dudás Károly kijelentésében.
– A Magyar Szó ismét egyre jobban elrugaszkodik a vajdasági magyarságtól, a magyar érdekektől, és egy zárt körű lappá válik. Én borzasztóan sajnálom, hogy ez így van, hogy egyetlen normális napilapja se lehessen a vajdasági magyarságnak, az kész katasztrófa. Mindemellett hiszem, hogy az MNT laptanácsa nem fog semmin sem változtatni, csöbörből vödörbe kerülünk. Az egyik érdekelt fél kezéből átmegy egy másik érdekelt fél kezébe a lap cenzúrázása és kizsigerelése. Nem az MNT-nek, vagy egy pártnak kell tanácsot létrehoznia. Egy szigorúan szakmai figyelőrendszert kellene felállítani, amelyik szakmai szemszögből vizsgálja az összes vajdasági magyar sajtótermék munkáját – összegezte Rácz Szabó.
László Bálinttól, a Magyar Remény Mozgalom párt elnökétől megtudtuk, hogy a párton belül nemrég foglalkoztak a délvidéki magyar sajtóval, és a Magyar Szóval kapcsolatban arra a megállapításra jutottak, hogy az utóbbi időben pozitív folyamatok indultak be a lapnál.
– Véleményem szerint a Magyar Szó nem megy szembe a vajdasági magyar közösség érdekeivel. Sőt, az utóbbi időben egyre tágabb és sokrétűbb szerkesztéspolitikát követ a lap. Ugyanakkor a laptanács megalakítását nem ellenezzük, hiszen sok külföldi médiumnál is létezik hasonló jellegű szerv, amely tanácsokkal segíti a médiumokat – hangsúlyozta László, majd azt is elmondta, hogy amíg nem derülnek ki részletek a laptanács működéséről, addig nehezen lehet azzal kapcsolatban nyilatkozni, hogy ez egy cenzori testület lesz-e. Az MRM elnöke szerint az is fontos, hogy a laptanácsot a Magyar Szó is támogassa, ellenkező esetben nem kellene erőltetni a témát.
– Csakis a sajtó támogatásával kellene létrehozni a testületet, és nem külső, politikai tényezők hatására – szögezte le László Bálint.
„CENZORI TANÁCS”
Buda Hajnalka, a Vajdasági Rádió és Televízió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője lapunknak elmondta, nagy meglepetéssel vette tudomásul, hogy mégis óriási ellentét van Újvidék és Szabadka között.
– Ez az ellentét olyannyira a felszínre jutott, hogy én a Magyar Szó nevében is sértve érzem magam. Nem értem, miért kell állandóan egy olyan mondvacsinált kifejezésen lovagolni, hogy ki az, aki szembe megy a magyarsággal. Ez természetesen nagyon jól rásüthető mindenre, ami ellentétben áll egyes politikai, vagy politikainak vélt körök érdekével – mondta a főszerkesztő.
Mint megjegyezte, nem valós a vád, hogy a Magyar Szó szembe menne a magyarsággal, és az Újvidéki Televízió magyar nyelvű szerkesztősége osztja lapunk főszerkesztőjének véleményét, hogy a média feladata a problémák felvetése és nem egy hamis idill festése a közállapotokról.
A laptanáccsal kapcsolatban elmondta, hogy véleménye szerint az olvasóknak megvan a bizalma a szerkesztőkben.
– Ki az, aki felülbírálná a Magyar Szót? Ha pedig ez az intézkedés a sajtószabadsággal összeegyeztethetetlen, akkor miért akarják bevezetni? Ez a laptanács véleményem szerint nem más, mint egy cenzori tanács – vélekedett Buda Hajnalka.
Végezetül megjegyezte, szerkesztőségük mélyen együtt érez a Magyar Szó szerkesztőségével.
Dani Zoltán, az Újvidéki Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője nem sok értelmét látja egy külön testület megalapításának, amely ellenőrizné a főszerkesztő munkáját, mivel a Magyar Nemzeti Tanács a Magyar Szó alapítója, és az nevezi ki a lap főszerkesztőjét.
– A főszerkesztő iráni bizalom máris elfogyott, vagy talán mások voltak az elvárások? A Magyar Szó az egyetlen vajdasági magyar közéleti napilap, és ezért nem a politika irányítása alatt kellene, hogy legyen, hanem a vajdasági magyarság által fölvetet kérdéseket kell továbbítania, és ha lehet, választ kell keresni rájuk – mondta lapunknak a főszerkesztő.
Mint Dani Zoltán megjegyezte, nem tudja elképzelni, hogy a Magyar Szó – az MNT által kinevezett főszerkesztővel – hogyan megy szembe a magyar közösséggel.
– Talán, ha megfordítanánk a kérdést, hogy egyes politikai csoportok érdeke ellen megy, akkor a kijelentésnek lenne értelme – zárta szavait az Újvidéki Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője.
A Magyar Szó nem megy szembe a magyar közösséggel, vélekedett Habram Mária, a Családi Kör főszerkesztője. A laptanáccsal kapcsolatban megjegyezte, lehet, hogy lapunkat valamiféleképpen segíteni, jobbítani vagy támogatni kell, hogy még jobb újság legyen, mint amilyen, de semmiképpen sem szabad kiskorúsítani a szerkesztőséget.
– Mindannyiunk napilapja a Magyar Szó. Amennyiben pedig valamiféle cenzorkodást akarnak elérni a szerkesztőség felett, nem tartanám egészséges ötletnek a laptanács megalakítását. Minden felügyelő mögött felügyelő fog állni? Hova jutunk? Egymást kalodába zárjuk? Nagyon furcsának találom ezt az ötletet – jegyezte meg a Családi Kör főszerkesztője.
Szavai szerint reménykedik abban, hogy Milošević után tíz évvel valóban megszűnt a cenzúra és azt nem kellene újra feléleszteni.
A laptanácsnak a társadalom – esetünkben, kicsiben, a nemzeti közösség – érdekeit kellene képviselnie a szerkesztéspolitika meghatározásában, alakításában, vélekedett Sebestyén Imre, a Vajdaság MA internetes hírportál főszerkesztője. Mivelhogy ennek az érdeknek a képviselete eléggé megfoghatatlan, ez a testület nem lenne más, mint a külső beavatkozás eszköze a lap szakmai irányításába.
– Egy médium ugyanis – legyen az írott, elektronikus vagy internetes – csak és kizárólag a szakma szabályai szerint működhet. Azzal szolgálja azt, amire feltehetőleg a jó szándékú javaslattevő is gondolt a laptanács létrehozásával. A szakmaiság a kapaszkodó, semmi más – mutat rá a hírportál főszerkesztője.
Szavai szerint, ha nem ez a szerkesztés alapja, s ha szerkesztéskor más szempontokat is figyelembe kell vennie, s ha mondjuk nem tükrözni, hanem csinálni akarja a politikát, vagy csináltatnák vele, akkor bizony szembe megy a közösség érdekeivel.
– Mert a közösségnek a tájékoztatással kapcsolatban csak egy érdeke van, az pedig, hogy a sajtó jól végezze a dolgát: pontosan, hitelesen, mértéktartóan, pártatlanul, szellemiségében pedig plurálisan, mert nincs több napilapunk, csak ez az egy – vélte Sebestyén Imre.
Mint megjegyzi, ha pedig szakmailag nem jól látná el feladatát, abban a laptanács végképp nem tudna segíteni, hiszen az a szakmai vezetés, a szerkesztőbizottság felelőssége. Inkább azon legyünk, hogy kedvező feltételek jöjjenek létre a szakmaiság újbóli megerősödéséhez, zárta szavait a Vajdaság MA főszerkesztője.
„POLITIKAI NYOMÁSGYAKORLÁS”
Kókai Péter, a Magyar Szó előző főszerkesztője, ma az MNT Intézőbizottságának tájékoztatással megbízott tagja volt az egyetlen, aki a laptanács megalakítása ellen szavazott. Lapunknak kifejtette, hogy egyáltalán nem ért egyet a kijelentéssel, miszerint a Magyar Szó szembe megy a magyarság érdekeivel. Kókai szerint érdemes feltenni a kérdést, hogy mi is a vajdasági magyarság és a magyar közösség érdeke, és ki az, aki ezt meghatározza.
– Ha erre a két kérdésre választ kapnánk, akkor lehetne csak vitatkozni arról, hogy szembe megy-e a Magyar Szó ezzel az érdekkel. Ezt mint egyéni véleményt éppenséggel el tudom fogadni, de azt már nem, hogy ez közösségi vélemény lenne – fogalmazott Kókai, a továbbiakban pedig leszögezte, hogy a laptanáccsal sem ért egyet.
– A laptanács 1990-ben, a kommunizmus és az egypártrendszer bukásával egyidejűleg szűnt meg. Korábban a laptanács feladata az akkori kommunista ideológiának megfelelően az volt, hogy egy szervként nem szakmai, hanem elsősorban eszmei és ideológiai szempontból vizsgálja ennek, vagy bármelyik lapnak a működését. 20 év elmúltával még azt a fáradságot sem vettük, hogy másként nevezzük a gyereket, hanem ugyanazt a nevet és intézményt hozzuk vissza – fejtegette Kókai, hozzátéve, hogy nem kiáltana cenzúrát már a laptanács megalakulása előtt, még ha a múltban ennek a testületnek volt is cenzori jellege.
Tóth Lívia szerkesztő, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke lapunknak eljuttatott írásos nyilatkozatában megjegyezte, ebben a pillanatban nem nyilatkozhat a VMÚE elnöksége nevében, mert ez a téma a jövő heti, március 10-ei ülésük napirendjén szerepel. Lapunknak egyéni, újságírói véleményét mondta el.
– Egyszerűen tiltakozom mindenfajta cenzúra és kisajátítás ellen. A laptanács intézménye, az én értelmezésemben, egyelőre elég sok veszélyt rejt magában, még akkor is, ha tudom, hogy ilyesmi világszerte létezik és működik a közszolgálati tájékoztatásban (műsortanács, szerkesztőbizottság stb.). Mert ha ez a bizonyos fórum csak véleményez, tanácsokat ad és értékel, akkor rendben van, de ha utasít és tilt, vagyis a cenzúra eszközévé válik, akkor egyetlen újságíró sem támogathatja tiszta lelkiismerettel. Az is nagy kérdés számomra, hogy kikből áll majd össze? A „politikában még meg nem mártózott, köztiszteletben álló személyekből”? Elnézést, de nekem most hirtelen egy név sem jut az eszembe – érvelt a szerkesztő.
Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Független Újságírók Egyesületének (NDNV) elnöke szerint a laptanács megalakításának kezdeményezése nem más, mint egy újabb kísérlet arra, hogy politikai nyomást gyakoroljanak a Magyar Szó szerkesztőségére.
– Mindez már csak azért is káros, mert tavaly nyár óta a napilap minőségét illetőleg kivételes előrehaladás figyelhető meg. Véleményem szerint most olyan a lap, mint a legjobb napjaiban, vagyis a 90-es években. A szerkesztőség ellenáll a legerősebb vajdasági magyar párt, de valamennyi párt és egyén politikai ráhatásának. Épp ezért az NDNV véleménye szerint a politikusok a laptanács intézményével a Magyar Szóban megpróbálják bevezetni a direkt cenzúrát, és ekképp szeretnék irányítani a napilap szerkesztéspolitikáját. Ez nem fog sikerülni, mint ahogy Milošević idejében sem sikerült – fejezte ki meggyőződését az újságíró-egyesület elnöke.
