(Fotó: Molnár Edvárd)
Kedd este Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dísztermében megtartották a második konzultációt, amelyen a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és a párt köztársasági parlamenti képviselői a civil szervezetek vezetőivel egyeztettek, illetve egyeztetnek a következő napokban is a közelgő választások kapcsán.
Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta, hogy ezeken a konzultációkon szeretné a civil szféra képviselőivel végigbeszélni a jelenlegi, választások előtti helyzetet. Nyilatkozatában kiemelte, hogy a vajdasági magyar közösségnek csaknem 600 civil szervezete van.
– A 600 nemcsak számként impozáns, hanem bizonyítja közösségünk túlélési ambícióját is. A tragikomikus az, hogy bennünket, vajdasági magyarokat már annyiszor leírtak, hogy közösségileg nem is kellene léteznünk. Ez a 600 szervezet a közösségi építkezés szempontjából tervek megfogalmazására kötelez bennünket. A jelenlegi tényállást figyelembe véve választási elképzelésünk ilyen tervként fogalmazható meg. Nem csupán azért gyűlünk össze a civilekkel, mert közelegnek a választások. Emlékezzünk: ugyanilyen összetételben beszélgettünk a vajdasági médiafejlesztési, kulturális és oktatásfejlesztési stratégiák megfogalmazása előtt. Ugyanilyen összetételben beszélgettünk a magyar választói névjegyzék összeállításáról is. Ennek a fajta párbeszédnek olyan komoly előzménye van, amely megkerülhetetlenné teszi. Igen, lesz összefogás: ott, ahol 600 civil szervezet és három történelmi egyház van, minden adva van az összefogáshoz. Azok, akik ebből az összefogásból kimaradtak, a tagságuk számát illetően nem biztos, hogy többen vannak, mint mi ebben a teremben. Az, hogy ők nincsenek itt, nem gyöngít, hanem erősít bennünket, méghozzá azért, mert az általuk hordozott politikai elképzelésekkel mi nem vállalhatunk közösséget. Nem vállalhatunk közösséget azokkal, akik Vajdaság magyar településeit járva szabadcsapatok szervezéséről próbálják meggyőzni az embereiket. Az ehhez hasonló lépések rossz irányba terelik a vajdasági magyar közéletet. Nekünk a rendőrségnél kell közbenjárnunk a közbiztonság javítása érdekében, s ezt meg is tesszük a parlamentáris demokrácia minden eszközével – fogalmazott Pásztor.
A közelgő választásokkal kapcsolatban a VMSZ elnöke még nem tudta pontosan megmondani, hogy a köztársasági és tartományi parlamenti, valamint a helyhatósági voksolásokon kívül a köztársasági elnöki választást is most – valószínűleg április 29-én – tartják-e meg. Bár az államfő mandátuma csak 2013 februárjában jár le, az utóbbi napokban egyre több alkalommal hangzik el, hogy takarékoskodási megfontolásból valószínűleg most választunk elnököt is, magyarázta Pásztor.
– Persze tudjuk, hogy a háttérben nem ez áll. Úgy gondolják, hogy a Demokrata Párt politikai támogatottságának kivívása szempontjából az lenne jobb, ha a parlamenti választásokkal egy időben tartanák meg az elnökieket is. Ez nem a mi történetünk, ezt nekik kell eljátszaniuk és megmagyarázniuk. Azt viszont elmondanám: nem normális, hogy valaki kénye-kedve szerint rövidítse le valakinek a mandátumát, és személyes érdekeit a törvények fölé helyezze – hangsúlyozta Pásztor.
A pártelnök beszédének folytatásából kiderült: a VMSZ ambíciója, hogy megerősítse a vajdasági magyarság politikai erejét és befolyását. A szavazatok számát illetően szintén ambiciózus a cél: 100 ezer szavazat. Ez harminc százalékkal lenne több, mint négy évvel ezelőtt. Pásztor nem kételkedik benne, hogy az utóbbi négy év teljesítményei, az eddigi erőfeszítések feljogosítják az ambiciózus tervek megfogalmazására.
– A 100 ezer szavazat függvényében Belgrádban a mostani négy parlamenti képviselő helyett öt vagy esetleg hat juthat be a parlamentbe. A 100 ezer szavazattal megtartjuk azokat az önkormányzatokat, ahol most hatalmon vagyunk, és visszaszerezzük azokat, amelyeket elveszítettünk. A 100 ezer szavazat azt jelenti, hogy Szabadkán, Zentán, Adán és Csókán visszajutunk oda, ahol a helyünk van. Amennyire fontos ez az ügy a számunkra, ugyanolyan fontos nemzetpolitikai szempontból is. Ezt támasztja alá hétfői budapesti látogatásom, illetve az annak kapcsán megfogalmazott kormányfői közlemény is – részletezte Pásztor.
Az összejövetelen a párt választási szlogenjére is fény derült: „Vajdaságért – Egy normális Szerbiában”. Ezzel kapcsolatban Pásztor elmondta, hogy a VMSZ elsősorban a vajdasági közegnek a fejlődésében érdekelt. Ez azonban elképzelhetetlen úgy, hogy Belgrádban folyamatosan behúzzák a kézifékeket.
– Egy fejlődő Vajdaságról csak akkor gondolkodhatunk, ha az ország is elindul a fejlődés, a normalizálódás útján. Ahhoz, hogy Szerbia normális országgá váljon, a külpolitika vonatkozásában is rendet kell tenni. Nem lehet egy kicsit az Európai Unió felé haladni, az USA-hoz közelinek lenni, miközben az Kínával, Oroszországgal és az el nem kötelezettekkel barátkozunk. Ilyen külpolitika nincsen. Szerintünk egy járható és előremutató út van: az euroatlanti integrációs folyamat. Az EU-ba a NATO-n keresztül vezet az út. Ezzel szembesülni kell, mint ahogyan a koszovói kérdéssel is. Az csak látszat, hogy a hópehellyel vagy csillagocskával minden megoldódott. Fel kell fogni a tényeket: pillanatnyilag a világ 87 országa ismeri el Koszovó államiságát. Ez nem relativizálható – fogalmazott Pásztor.
