Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke a nemzeti ünnepen minden évben egy-egy határon kívüli nemzetrészt keres fel. Utolsóként került sor a Délvidékre.
A VMSZ meghívására hozzánk érkezett magas rangú vendég háromnapos látogatása során Horgoson felavatta az első délvidéki köztéri Szent István-szobrot, ellátogatott Nyugat-Bácskába, a Bánságba, Újvidékre.
Látogatásának utolsó állomása Szabadka volt, ahol együtt ünnepelt a helybeliekkel.
Sólyom László Szabadkára érkezésekor elsőként a Zentai úti temetőben a '44-es parcellán elhelyezett Vergődő Madár emlékművet kereste fel. Megkoszorúzta a második világháború ártatlanul kivégzett áldozatainak állított emlékművet, majd a Népkör Magyar Művelődési Központ falában elhelyezett Kossuth-szobornál helyezte el a kegyelet virágait.
Sólyom László a szabadkai március 15-i megemlékezésen mondott ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy ez az ünnep minden magyar ünnepe, a közös megemlékezés a Délvidék magyarságával ezt a közösséget fejezi ki.
– Abban az időben, amikor nemzeti ünnepünk tiltva volt, válaszként 37 Petőfi Sándorról elnevezett művelődési egyesület alakult a Vajdaságban – mondta a Magyar Köztársaság elnöke, de beszélt arról is, hogy a történelmi Magyarország legtöbbet szenvedett vidéke éppen a Vajdaság. Az 1848/49-es szabadságharc kegyetlen magyar–szerb, illetve magyar–román háborúit az emlékezés már békévé oldja, de a második világháború véres emléke még elevenen él a magyar közösségben.
– Soha sincs késő a fájdalom oldására, az elfojtott, sokáig tiltott gyász kifejezésére. A nemzeteknek – a több évtizednyi hazugságot levetve – el kell fogadnia, fel kell dolgoznia a tényeket. S egymás gyászában méltósággal osztoznunk kell – mondta Sólyom László, aki szerint a szerbiai törvényhozás példát mutatott a térség többi országának a kollektív kisebbségi jogok elismerésével és a kulturális autonómia megteremtésével.
– A vajdasági magyarok pedig példát mutattak azzal, hogy a felnőtt magyar lakosság több mint a fele feliratkozott a nemzeti tanácsok választói névjegyzékére. Többről volt itt szó, mint egy puszta jogi feltétel teljesítéséről a Magyar Nemzeti Tanács nagyobb legitimációja érdekében. Itt a magyarság vállalásának nyugalma és eltökéltsége, megelégedettsége és büszkesége nyilvánult meg fényesen. És az összefogás… Kívánom, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a vajdasági magyarság egységét jelenítse meg! Március 15-e szelleme ezt kívánja meg – mondta a legrangosabb magyar közjogi méltóság szabadkai ünnepi beszédében.
Pásztor István, a VMSZ elnöke alkalmi beszédében kiemelte: az elmúlt három napban büszkeség volt magyarnak lenni. A pártelnök köszönetet mondott a Magyar Köztársaság elnökének, hogy látogatása idején 10 helyszínen 18 programon való részvételével „a közösség tagjaihoz intézett mondatainak megrázó ereje, közvetlensége és melegsége erőt öntött a közösségbe”. Kitért arra is, hogy sikerek és megpróbáltatások vannak a magyarság mögött, de nagy feladat vár ránk, a Magyar Nemzeti Tanács megválasztása, amelyre nemzetileg elkötelezett erők közös listája készül. A választás a következő hónapok legnagyobb feladata. A sajtószabadság kapcsán Pásztor István kiemelte: a tájékoztatás az identitásmegőrzés pillére, viszont aggodalommal figyeli az elmúlt napok eseményeit.
– A VMSZ eltökélt szándéka, hogy politikai befolyását latba vetve biztosítsa a magyar média megjelenését, beleértve az írott és az elektronikus sajtóorgánumokat egyaránt – mondta a pártelnök és hozzátette, meggyőződése, hogy senkinek sem volt célja cenzúrát bevezetni, nyilván félreértésből fakadhat a sajtó tolmácsolása. Felszólította ugyanakkor a MNT vezetését, hogy kezdeményezzen egy olyan közösségen belüli párbeszédet, amely nyugvópontra viszi a sajtószabadság körül kialakult vitát.
– Az egymásnak feszülésnek nincs helye, amikor a legnagyobb feladat vár ránk, amely meghatározza a következő évek mozgásterét és lehetőségeit – mondta Pásztor István.
Az ünnepségen átadták a Dévavári-család által alapított és fenntartott újságírói díjat is. A díjat odaítélő kuratórium szerint az év újságírója Sebestyén Imre, a VajdaságMa hírportál főszerkesztője. A Napleány-díjat Dévavári Zoltán, a díjalapító fia adta át. Sebestyén Imre munkásságát Matuska Márton publicista méltatta, kiemelve, hogy a függetlenség, a tárgyilagosság, a közösség iránti elkötelezettség és a mértéktartás jellemzi a hírportál munkáját.
